Évszázadok: 19. század20. század21. század

1919 más naptárakban
Gergely-naptár 1919
Ab urbe condita 2672
Bahái naptár 75 – 76
Berber naptár 2869
Bizánci naptár 7427 – 7428
Buddhista naptár 2463
Burmai naptár 1281
Dzsucse-naptár 8
Etióp naptár 1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1974 – 1975
Shaka Samvat 1841 – 1842
Holocén naptár 11919
Iráni naptár 1297 – 1298
Japán naptár 2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4615–4616
Kopt naptár 1635 – 1636
Koreai naptár 4252
Muszlim naptár 1337 – 1338
Örmény naptár 1368
ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár 2462
Zsidó naptár 5679 – 5680

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19141915191619171918191919201921192219231924

Események szerkesztés

Január szerkesztés

 
A Keleti Front (1919 január)

Február szerkesztés

Március szerkesztés

  • március 2. – A Székely Hadosztály szatmárnémeti főhadiszállásán Károlyi Mihály harcias beszédet tart, amelyben megfogalmazza a Nem! Nem! Soha! tételét, vagyis azt az elvet, hogy a népköztársaság nem fogadja el az ország radikális megcsonkítását .[20]
  • március 26.Moszkvában, a kommunista és baloldali pártok kongresszusán 21 ország 35 pártjának 52 küldöttje részvételével döntenek a Kominternt létrehozásáról, elfogadják az erről szóló kiáltványt, s felállítják a vezető testületet. (A Komintern történetének első időszaka nagyjából 1921-ig tartott.)[21]
  • március 3. – Berlinen újabb sztrájkhullám söpör végig.[4]
  • március 39. – Csehszlovákiában lepecsételik az osztrák-magyar pénzeszközöket, leállítják a pénzkivitelt, törvényben szabályozzák a pénzforgalmat.[1]
  • március 10. – A kaposvári munkástanács direktóriuma átveszi a hatalmat Somogy vármegyében.[16]
  • március 11. – A Zemplén vármegyei főispánt – Buza Barna földművelésügyi miniszter öccsét – lemondatja a sátoraljaújhelyi munkástanács.[16]
  • március 14. – A szekszárdi munkástanács lemondatja a főispánt, és öttagú direktóriumot állít a megye élére, míg Szegeden a szocialista Wallisch Kálmánt „választja” meg a munkástanács kormánybiztos-főispánnak.[16]
  • március 20.
    • Újabb Vix-jegyzék, amelyben a párizsi békekonferencia a román csapatok további előrenyomulását, a SzatmárnémetiNagykárolyNagyváradArad vonaltól nyugatra pedig egy semleges zóna létrehozását rendelte el.[4]
    • A miskolci munkástanács direktóriumot választ a megye élére az elkergetett főispán helyébe.[16]
 
A Tanácsköztársaság kikiáltása

Április szerkesztés

  • április 3. – A tanácskormány megjelenteti az alaptörvényt pótló rendeletét („kisalkotmány”), melyben a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtését fogalmazza meg.[24]
  • április 7.Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[25] (Az Ernst Niekisch által aláírt kiáltványban feloszlatták a tartományi parlamentet, s lemondatták a többségi MSPD-s Johannes Hoffmann kormányát, amely Bambergbe menekült.)[3]
  • április 8.Nürnberg kivételével Bajorország összes nagy városa csatlakozik a tanácsköztársasághoz. (A helyi tanácsok azonban – az szociáldemokrata (SPD-s) képviselők nyomására – már másnap megszakítják kapcsolataikat Münchennel.)[3]
  • április 12. – A fürthi munkás- és katonatanács már nyíltan a Bajor Tanácsköztársaság ellen foglal állást, amelynek befolyása így az AugsburgMünchenRosenheim tengelyre korlátozódik.[3]
  • április 13. – Az Alfred Seyffertitz parancsnok vezetése alatt álló, s a bambergi kormányhoz hű köztársasági védcsapat (Schutztruppe) Münchenben puccsot kísérel meg a tanácsköztársaság ellen. (Letartóztatják a központi tanács néhány tagját, közöttük Erich Mühsamot is. A virágvasárnapi puccskísérlet a szervezés alatt álló Vörös Hadsereg még aznap este, a müncheni főpályaudvarnál leveri. Az akció 21 halálos áldozatot követel.)[3]
  • április 16.
    • A román csapatok Magyarország elleni offenzívája, amely több ponton is viszonylag gyorsan áttörte a front magyar védelmi vonalait. (A Tanácsköztársaság vezetése és egységei nem voltak képesek feltartóztatni a Gheorghe Mărdărescu tábornok vezette román hadsereget, amely néhány nap alatt a hegyek közül kiért a Tiszántúlra.)[26]
    • Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[1]
  • április 19.
    • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
    • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
  • április 20. – A porosz és württembergi csapatokból és szabadcsapatokból álló „fehér” egységek elfoglalják Augsburgot, ahol erre válaszul általános sztrájkot hirdetnek.[3]
  • április 2023. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[18]
  • április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[19]
 
Felfegyverzett munkások az Andrássy út 94 előtt 1919. április 23-án
  • április 2327. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.[17]
  • április 2729. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[1]
  • április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[4]

Május szerkesztés

Június szerkesztés

  • június 5.
    • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
    • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik[4] és június 5-én kivégzik.[3]
  • június 6. – A Szegedi Ellenforradalmi Kormány hadügyminisztere, Horthy Miklós elrendeli a Nemzeti Hadsereg felállítását.[32]
  • június 14.Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
  • június 16.Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[29]
  • június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[33]
  • június 23. – Megszavazzák a magyar tanácskormány alaptörvény pótló rendeletének végleges szövegét („nagyalkotmány”), mely A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya címet viselte.[24]
  • június 24. – Budapesten kirobban a Tanácsköztársaság ellen szervezett legjelentősebb puccskísérlet, melyet Lemberkovics Jenő százados, a hadügyi népbiztosság osztályvezetője vezet, a Ludovika Akadémia növendékeinek részvételével.[34][35]
  • június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
  • június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[29]
  • június 28.
    • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)[10]
    • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)[17]
  • június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.

Július szerkesztés

  • július 5.Károlyi Mihály átlépi az osztrák határt, kezdetét veszi első emigrációja.[22]
  • július 7.
    • A magyar Vörös Hadsereg kivonul Felvidékről, elbukik a Szlovák Tanácsköztársaság.[36]
    • Mihály Dénes első televíziós képátvitele. (Állóképek: egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok.)
  • július 8.Vlastimil Tusar szociáldemokrata politikus vezetésével új kormányt nevez ki Tomáš Garrigue Masaryk csehszlovák elnök.[29]
  • július 10. – A lengyel nemzetgyűlés hosszas viták után mindössze egy szavazattöbbséggel elfogadja a földbirtokok rendezéséről szóló törvényt, melyben elrendelik a 180 hektárnál nagyobb földbirtokok felparcellázását, a volt porosz területeken pedig a 400 hektárnál nagyobb birtokok felosztását, továbbá az erdők államosítását. (1919–21 között 263 ezer hektár felparcellázására kerül sor.)[17]
  • július 20. – Utolsó ülését tartja a varsói munkástanács, mindeközben a Paderewski-kormány letartóztatja a dąbrowai szénmedence munkástanácsának tagjait.[17]
  • július 21. – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest. (Három nappal később román ellentámadás indul, amely 26-ára visszaszorítja a magyar csapatokat a Tisza csongrádi oldalára.)
  • július 22. – Csehszlovákiában külön minisztériumot hoznak létre a jogrend egységesítésére Milan Hodža vezetésével.[29]
  • július 23. – Böhm Vilmos magyar követként Bécsbe érkezik és a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségének megbízásából megegyezik az antantmissziókkal a tanácskormány eltávolításáról.[37]
  • július 24. – Károlyi Mihály Prágába érkezik.[22]
  • július 25.Hódmezővásárhelyi tömeggyilkosság.
  • július 30. – Kun Béla Moszkvában tárgyal Leninnel.[38]
  • július 30. – A román csapatok átlépik a Tiszát és megindulnak Budapest felé.

Augusztus szerkesztés

Szeptember szerkesztés

Október szerkesztés

November szerkesztés

 
A Nemzeti Hadsereg bevonul Budapestre

December szerkesztés

Határozatlan dátumú események szerkesztés

  • január
    • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[49]
    • Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[18]
  • április
  • július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.[17]
  • az év folyamán

Az év témái szerkesztés

Államok vezetőinek listája 1919-ben szerkesztés

1919 a tudományban szerkesztés

1919 a légi közlekedésben szerkesztés

1919 a vasúti közlekedésben szerkesztés

1919 a filmművészetben szerkesztés

1919 az irodalomban szerkesztés

1919 a zenében szerkesztés

1919 a sportban szerkesztés

  • Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

Születések szerkesztés

Halálozások szerkesztés

Nobel-díjasok szerkesztés

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Johannes Stark
Kémiai nem adták ki
Orvosi-fiziológiai Jules Bordet
Irodalmi Carl Spitteler
Béke Thomas Woodrow Wilson

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  2. a b Megvédhette volna Erdélyt a Székely Hadosztály? https://foter.ro/cikk/20181126_megvedhette_volna_erdelyt_a_szekely_hadosztaly Hozzáférés: 2019.04.27
  3. a b c d e f g h i j k l Németh István: Kommunista hatalomátvételi kísérletek Németországban. 1918–1923. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 87-88. oldal, ISSN 0865-6347
  4. a b c d e f g h i j k l m n Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 70-74. oldal, ISSN 0865-6347
  5. Bárdi Nándor: Impériumváltás Székelyudvarhelyen 1918-1921. Aetas 1993. 3. sz. 76–120.13 Uo. 92–93. o. és Paá Árpád: Visszaemlékezés 1918 őszére. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, Paál Árpád Kéziratos hagyatéka (HRM PÁK) Ms 7651/337. Uő. Fogság naplók. uo.7651/331.
  6. Bölöny–Hubai 89. o.
  7. Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  8. Kosztyó Gyula - A kárpátaljai magyarság megszállás alatt https://mult-kor.hu/a-karpataljai-magyarsag-megszallas-alatt-20200520 Hozzáférés: 2020.06.06
  9. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  10. a b c d Ablonczy Balázs: Rettenetes év. A párizsi békekonferencia és Magyarország, 1919–1920. In.: Rubicon. XXXI. évf., 345-346. (2020/1-2.) különszám, 7-13. oldal, ISSN 0865-6347
  11. Bölöny–Hubai 90. o.
  12. Magyar Országos Véderő Egyesület https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/az-ihnetov-munkanaploja-vitez-beldy-alajos-vezerezredes-hadtortenelmi-leveltarban-orzott-irataibol-19411943-82D0/fuggelek-A02A/tarsadalmi-politikai-szervezetek-intezmenyek-gyarak-uzemek-A042/magyar-orszagos-vedero-egyesulet-A0CC/ Hozzáférés: 2020.11.18
  13. Varga Beáta: A Kijevi Rusztól a szuverén Ukrajnáig. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 373-374. (2022/3-4.) szám, 13. oldal, ISSN 0865-6347
  14. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179-180. o.
  15. Murányi Gábor: Csöndesen hallgatott. In.: HVG. XLI. évf., 2019/4. (2063.) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
  16. a b c d e f Hajdu Tibor: 1919. március 21. A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6347
  17. a b c d e f g h i j k l m Baló–Lipovecz Lengyelország, 180. o.
  18. a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  19. a b Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63-75. oldal, ISSN 0865-6347
  20. a b Ligeti Dávid: Kitört a proletárdiktatúra! In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 6-11. oldal, ISSN 0865-6347
  21. Kolontári Attila: A világforradalom pártja. A Komintern. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 392. (2023/9.) szám, 63. oldal, ISSN 0865-6347
  22. a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  23. Vig Emese: „Független, szabad és szuverén köztársaságot”– a Székely Köztársaság történetéről Főcze Jánost kérdeztük (magyar nyelven). maszol.ro, 2020. május 31. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  24. a b Hollósi Gábor: Alkotmányos alkotmánytalanság. A tanácsköztársaság alkotmányával kapcsolatos problémák. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 13. oldal, ISSN 0865-6347
  25. a b Németh István: Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest, 1995, 25. oldal, ISBN 963 8153 65 2
  26. a b c d e Ablonczy BalázsZahorán Csaba: Rúzs és bocskor. Román–magyar történetek 1919-ben. In.: Rubicon. XXXI. évf., 345-346. (2020/1-2.) különszám, 28-30. oldal, ISSN 0865-6347
  27. Révész Tamás: Nemzeti vagy vörös? A Vörös Hadsereg mozgósítása 1919-ben. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 22. oldal, ISSN 0865-6347
  28. a b Czirok Zoltán: Az első légi háború Magyarország felett – 1919. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/2. (2011. június) sz., 349. oldal, ISSN 0017-6540
  29. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
  30. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  31. Gergely Jenő: Horthy és Gömbös. A vezér és a fővezér. In.: Rubicon. XXXI. évf., 343-344. (2020/2-3.) sz., 132. oldal, ISSN 0865-6347
  32. Szakály Sándor: Új hadsereg, új tisztikar? Rubicon -https://bolt.rubicon.hu/blogs/onlineplusz/uj-hadsereg-uj-tisztikar Hozzáférés: 2020.04.18
  33. Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  34. Tarján M. Tamás: Puccskísérlet a Ludovikán (magyar nyelven). rubicon.hu. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  35. Kerepeszki Róbert: Felkelések a Tanácsköztársaság ellen. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 47. oldal, ISSN 0865-6347
  36. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság külpolitikája. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  37. http://asztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/a_magyar_tanacskoztarsasag.pdf
  38. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.) http://asztivaniskola.lapunk.hu/tarhely/asztivaniskola/dokumentumok/a_magyar_tanacskoztarsasag.pdf Hozzáférés: 2020.04.27
  39. Kerepeszki Róbert: A Tanácsköztársaság kormánya a Forradalmi Kormányzótanács. In.: Rubicon. XXIX. évf., 332. (2019/4.) sz., 16. oldal, ISSN 0865-6347
  40. a b Bölöny–Hubai 92. o.
  41. a b c https://magyarkronologia.hu/1919/08
  42. a b Bölöny–Hubai 93. o.
  43. a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  44. Magyar katolikus lexikon. K. kisgazdapártok Magyarországon (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  45. Bölöny–Hubai 442. o.
  46. Andreides Gábor: Gabriele D’Annunzio. Önjelölt had- és népvezér? Futurista életművész? A fasizmus előfutára? In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 134-135. oldal, ISSN 0865-6347
  47. Román megszállás Magyarországon (1918–1920). Hozzáférés: 2019.06.24
  48. Bölöny–Hubai 94. o.
  49. Romsics Ignás: Trianon okai. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 664. oldal, ISSN 0017-6540
  50. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.  
  51. Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347

Források szerkesztés

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1919 témájú médiaállományokat.