Főmenü megnyitása

Évszázadok: 19. század20. század21. század

1919 más naptárakban
Gergely-naptár 1919
Ab urbe condita 2672
Bahái naptár 75 – 76
Berber naptár 2869
Bizánci naptár 7427 – 7428
Buddhista naptár 2463
Burmai naptár 1281
Dzsucse-naptár 8
Etióp naptár 1911 – 1912
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1974 – 1975
Shaka Samvat 1841 – 1842
Kali-juga 5020 – 5021
Holocén naptár 11919
Iráni naptár 1297 – 1298
Japán naptár 2579 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4615–4616
Kopt naptár 1635 – 1636
Koreai naptár 4252
Muszlim naptár 1337 – 1338
Örmény naptár 1368
ԹՎ ՌՅԿԸ
Thai szoláris naptár 2462
Zsidó naptár 5679 – 5680

Évtizedek: 1860-as évek1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek

Évek: 19141915191619171918191919201921192219231924

Tartalomjegyzék

EseményekSzerkesztés

JanuárSzerkesztés

FebruárSzerkesztés

MárciusSzerkesztés

 
A Tanácsköztársaság kikiáltása

ÁprilisSzerkesztés

  • április 7.Münchenben kikiáltják a Bajor Tanácsköztársaságot.[13]
  • április 16. – Csehszlovákiában elfogadják a földreformtörvényt. (Ez 150 hektárban maximálja a szántóföldtulajdont.)[1]
  • április 19.
    • Román félkatonai alakulatok lemészárolják Köröstárkány 91 lakosát.
    • A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács fegyverbe szólította Magyarország munkásságát.
  • április 2023. – A délszláv állam szociáldemokrata pártjainak egyesülési kongresszusán megalakítják a Jugoszláviai Szocialista (kommunista) Munkáspártot, a JSZ(K)MP-t.[10]
  • április 21. – Az antanthadvezetés támogatásával a román hadsereg eléri a Vix-jegyzékben meghatározott vonalat.[11]
  • április 2327. – A Lengyel Szocialista Párt különböző frakciói egyesült pártkongresszust tartanak.[9]
  • április 2729. – A csehszlovák hadsereg támadást indít a Magyar Tanácsköztársaság ellen. (A csehszlovák csapatok kemény ellenállásba ütköznek.)[1]
  • április 30. – A forradalmi kormányzótanács elrendeli valamennyi „politikai terrorcsapat” felszámolását, tagságukat pedig a magyar Vörös Hadsereg kötelékébe sorozzák be.[2]

MájusSzerkesztés

JúniusSzerkesztés

  • június 5.
    • A magyar Vörös Hadsereg ellentámadása miatt a Felvidéken katonai diktatúrát vezetnek be, s a csehszlovák hadsereg francia és olasz tisztjei ellenőrzik a polgári közigazgatást.
    • A hazaárulás vádjával perbe fogott Eugen Levinét, a Bajor Tanácsköztársaság vezetőjét halálra ítélik és kivégzik.[2]
  • június 14.Budapesten megnyílik a köztulajdonba vett műtárgyak kiállítása.
  • június 16.Sároseperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot, melynek elnöke a cseh Antonín Janoušek.[14][14]
  • június 17. – A német hadvezetés kiadja az előző évben lefegyverzett és az angoloknak kiszolgáltatott német hajók önelsüllyesztésének előkészítésére irányuló titkos parancsot. (Ludwig von Reuter admirális június 21-én délelőtt 11 órakor kiadta az azonnali elsüllyesztés jelét.)[16]
  • június 26. – A magyar Vörös Hadsereg bevonul a Vendvidékre.
  • június 27. – Csehszlovákiában elfogadják a pozsonyi állami egyetem létrehozásáról szóló törvényt. (Az 1914-ben alapított magyar Erzsébet Egyetem január óta nem működik, majd októberben – az 1920 nyaráig működő jogi kar kivételével – teljesen felszámolják.)[14]
  • június 28.
    • A német delegáció Versailles-ban aláírja a békeszerződést. (Vége az I. világháborúnak.)
    • A versailles-i békeszerződés elismeri Lengyelország függetlenségét és szentesíti az 1918. december végi nagy-lengyelországi felkelés eredményeit, továbbá Lengyelországnak ítéli Lengyel-Pomerániát, de Gdańskot (Danzig) és környékét a Nemzetek Szövetsége által ellenőrizendő „szabad várossá” nyilvánítja. (Az összeköttetés fenntartására folyosót (korridort) létesítenek. Kelet-Poroszország Németországé marad, Felső-Szilézia, Mazurföld, Varmia és a szomszédos Powisłe (Visztula-vidék) kérdésében népszavazásnak kell döntenie. A békeszerződés keretében Lengyelország egyoldalúan kötelezi magát, hogy biztosítja a területén élő kisebbségek jogait.)[9]
  • június 30. – Megkezdődik a kivonulás a Felvidékről.

JúliusSzerkesztés

AugusztusSzerkesztés

SzeptemberSzerkesztés

OktóberSzerkesztés

NovemberSzerkesztés

DecemberSzerkesztés

Határozatlan dátumú eseményekSzerkesztés

  • január
    • Tormay Cécile létrehozza a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-nemzeti beállítottságú szervezetet.[21]
    • Pénz-, majd adóreform a szerb országrészekre előnyös feltételekkel.[10]
  • április
  • július – Lengyelország területéhez csatolja Nyugat-Ukrajnát.[9]
  • az év folyamán

Az év témáiSzerkesztés

1919 a tudománybanSzerkesztés

1919 a légi közlekedésbenSzerkesztés

1919 a vasúti közlekedésbenSzerkesztés

1919 a filmművészetbenSzerkesztés

1919 az irodalombanSzerkesztés

1919 a zenébenSzerkesztés

1919 a sportbanSzerkesztés

  • Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

SzületésekSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

Nobel-díjasokSzerkesztés

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Johannes Stark
Kémiai nem adták ki
Orvosi-fiziológiai Jules Bordet
Irodalmi Carl Spitteler
Béke Thomas Woodrow Wilson

JegyzetekSzerkesztés

  1. ^ a b c d e f g h i j Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 132. o.
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n Bödők Gergely: Forradalmak és ellenforradalmak. Politikai erőszak az első világháború után.. In.: Rubicon. XXV. évf., 278. (2015/1.) sz., 70-74. oldal, ISSN 0865-6347
  3. Bölöny–Hubai 89. o.
  4. Révész Tamás: Teljes leszerelés vagy munkáshadsereg? A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 50-57. oldal, ISSN 0865-6347
  5. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179. o.
  6. Bölöny–Hubai 90. o.
  7. Baló–Lipovecz Lengyelország, 179-180. o.
  8. ^ a b c d e f Hajdu Tibor: 1919. március 21. A Károlyi-kormány kísérletei egy ütőképes haderő felállítására. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 58-61. oldal, ISSN 0865-6347
  9. ^ a b c d e f g h i j k l m Baló–Lipovecz Lengyelország, 180. o.
  10. ^ a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 163. o.
  11. ^ a b c Bödők Gergely: Vörös húsvét. A tanácshatalom túszai. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 63-75. oldal, ISSN 0865-6347
  12. ^ a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 42. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  13. ^ a b Németh István: Németországi alternatívák. 1918–1933. In.: Szabolcs Ottó: A történelem alternatívái. Forrásfüzet az iskolai oktatáshoz. Korona Kiadó, Budapest, 1995, 25. oldal, ISBN 963 8153 65 2
  14. ^ a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 133. o.
  15. Pergel Antal: A török függetlenségi háború. In.: Rubicon. 2010/9. sz., 58. p.
  16. Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 280. (2015/3.) sz., 27. oldal, ISSN 0865-6347
  17. ^ a b Bölöny–Hubai 92. o.
  18. ^ a b Bölöny–Hubai 93. o.
  19. ^ a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  20. Bölöny–Hubai 94. o.
  21. Romsics Ignás: Trianon okai. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 2014/3. sz., 664. oldal, ISSN 0017-6540
  22. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.  
  23. Lénárt T. András: Katalónia a 20. században. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 313. (2017/11.) sz., 58. oldal, ISSN 0865-6347

ForrásokSzerkesztés

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 

Külső forrásSzerkesztés