Bamberg

város Németországban

Bamberg, egy járási jogú város a németországi Bajor Szabadállam Felső-Frankföldi kerületében, a Regnitz folyó partján. A város a Bambergi főegyházmegye érseki központja. Történelmi belvárosa a legnagyobb sértetlen városmag Németországban, mely 1993 óta szerepel az UNESCO német világörökségi listáján. Híres felsőoktatási intézménye az 1647-ben alapított Otto Friedrich Egyetem. Óvárosában olyan nevezetes épületek találhatók, mint a középkori Szent Péter és Szent György-székesegyház, a régi városháza vagy a Bambergi lovasszobor.

Bamberg
Bamberg címere
Bamberg címere
Bamberg zászlaja
Bamberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Frankföld
Rang járási jogú város
Polgármester Andreas Starke (SPD)
Irányítószám 96047–96052
Körzethívószám 0951
Rendszám BA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség79 935 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1413 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
Terület54,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 53′ 30″, k. h. 10° 53′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 53′ 30″, k. h. 10° 53′ 30″
Bamberg (Bajorország)
Bamberg
Bamberg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Bamberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bamberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Történelme szerkesztés

Nevét egy 902-ből származó oklevél említette először Castrum Babenbergnek, s az uralkodó Babemberg hercegi család nevének elferdítésével lett a város Bamberg.

Azon a dombon, ahol most a Dóm áll, a Babenberg hercegi család építtette fel az Új-várat (Neue Burg). Az Új-várat 973-ban II. Ottó császár Henrik bajor hercegnek adományozta, az ő fia pedig II. Henrik császár, 1007-ben az általa alapított püspökségnek ajándékozta.

A Babenberg hercegi család egyik tagjával kapcsolatban magyar vonatkozású emlékek is maradtak fenn: A család egyik sarjának, Andechs-Merániai Eckbert bambergi püspöknek a nővére volt ugyanis Gertrúd, II. András magyar király felesége. E családot nevezték Merániaknak. Övék volt többek között a bajor felvidéken, Passautól délre, az Inn folyó partján megépített Neuburg vára, valamint fél Tirol, Dalmácia, Isztria, és két burgund grófság is.

Eckbert püspök először pápai követként járt Esztergomban, majd miután részt vett a Sváb Fülöp király elleni összeesküvésben és császárgyilkosságban sógorához menekült. II. András a Szepességben ajándékozott neki birtokot. Eckbert II. Andrást elkísérte a keresztes hadakkal a Szentföldre is. Miután a pápa feloldotta az Eckbert fejére kimondott átkát, a püspök visszatérhetett Bambergbe és itteni várába. Később menedéket adott unokahúgának, Gertrúd és II. András lányának, az elűzött özvegy thüringiai őrgrófnénak: Árpád-házi Szent Erzsébetnek.

A harmincéves háborúban a várost a svédek foglalták el, a hétéves háborúban pedig a poroszok.

A várost a lunéville-i béke határozata alapján Bajorországhoz csatolták. 1854. május 25-26-án rendezték meg Nassau, Kurhessen, Baden, Hannover, Szászország, Württemberg tartományok a bambergi konferenciát.

1919-ben a Bajor Tanácsköztársaság része lett, majd visszakerült Németországhoz. 1945-ben az amerikaiak foglalták el. 1948-ban a Német Szövetségi Köztársaság része lett.

Nevezetességei szerkesztés

Egyik híres épülete a régi városháza.

Székesegyházában van egy magyar vonatkozású szobrászművészeti emlék: a nevezetes „bambergi lovas”. A lábát kengyelben tartó lovas fegyvertelen. Feltételezések szerint Szent István királyt ábrázolták a szobron.

Az 1695–703 között épült barokk püspöki palotát tartják a jeles építész Leonhard Dientzenhofer fő művének. A Szent Márton-templom építését az ő bátyja, George Dientzenhofer kezdte el, de halála utána a munkát Leonhard Dientzenhofer fejezte be[2]

A Gönninger-kápolna 1761–1768 között épült.

Közlekedés szerkesztés

 

Közúti szerkesztés

A várost érinti az A70-es és A73-as autópálya.

Vasúti szerkesztés

Népessége szerkesztés

A népesség alakulása 1599 és 2022 között
Lakosok száma
11 500
19 385
41 823
54 161
74 115
69 100
71 167
71 952
77 179
79 935
1599180819001933196119872013201420172022
Adatok: Wikidata

Politika szerkesztés

Mandátumok a tanácsban (Stadtrat)
(2014. júliusa óta)
         
45 képviselő az alábbiak szerint:

Der SPD-Fraktion gehört auch der Oberbürgermeister an.

Híres személyiségek szerkesztés

Híres szülöttei szerkesztés

További hírességek szerkesztés

Testvérvárosai szerkesztés

„Támogatott” város szerkesztés

  • A Beneš-dekrétumok miatt a szudétavidéki Troppauból elüldözött és eredeti hazájukban jogaiktól megfosztott németek „gyámságát” 1958 óta Bamberg látja el, emiatt is található itt a „Troppauer Platz” (Troppaui tér).
  • A „Troppaui hagyományok” ápolására hozták létre a „Heimatkreisgemeinschaft Troppau e. V.”-t.

Kultúra szerkesztés

Múzeumok szerkesztés

  • Historisches Museum – Történeti múzeum
  • Stadtgalerie – Városi galéria
  • Sammlung Ludwig – Lajos Gyűjtemény: porcelánok vannak itt.
  • Neue Residenz mit Staatsgalerie
  • Bamberger Krippenmuseum – Bambergi Bölcsődemúzeum
  • Fränkisches Brauereimuseum im Kloster Michaelsberg – Frank sörfőzdemúzeum
  • Diözesanmuseum Bamberg – Püspöki múzeum
  • E.T.A.-Hoffmann-Haus – E. T. A. Hoffmann háza
  • Feuerwehrmuseum – Tűzoltómúzeum
  • Gärtner- und Häckermuseum – Kertészmúzeum
  • Missionsmuseum – Misszionárius múzeum
  • Naturkunde-Museum – Természetrajzi múzeum
  • Polizeigeschichtliche Sammlung Bayern

Színházak szerkesztés

  • Theater der Schatten – Árnyékmúzeum
  • E.T.A.-Hoffmann Színház
  • Chapeau Claque
  • Brentano Színház
  • Bamberger Marionettentheater Loose – Marionett színház
  • Anonyme Improniker
  • Theater am Michelsberg – Michelsbergi színház
  • Puppenbühne Herrnleben Bamberg mit dem Bamberger Kasperl
  • Ensemble SatiriuM
  • Kabarett „Die ÄH-Werker“

Oktatás szerkesztés

  • Egyetem

Otto-Friedrich-Universität Bamberg – Ottó Frigyes Egyetem. 9000 diák tanul itt.

  • Gimnáziumok:

Clavius-Gymnasium, Dientzenhofer-Gymnasium, Eichendorff-Gymnasium, E.T.A. Hoffmann-Gymnasium, Franz-Ludwig-Gymnasium, Kaiser-Heinrich-Gymnasium, Maria-Ward-Gymnasium és a Theresianum.

Polgármesterek szerkesztés

  • 19451958: Luitpold Weegmann (CSU)
  • 1958–1982: Theodor Mathieu (CSU)
  • 1982–1994: Paul Röhner (CSU)
  • 1994–2006: Herbert Lauer (független)
  • 2006. május 1. óta: Andreas Starke (SPD)

További, Bamberg nevű települések szerkesztés

Bamberg nevű személyek szerkesztés

Bamberger (Bambergi) nevű személyekhez lásd: Bamberger.

Egyéb Bamberg nevű dolgok szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 539. o.

Források szerkesztés

  • Wolfgang Wußmann: Bamberg-Lexikon, Bamberg 1996 ISBN 3-928591-38-X
  • Robert Suckale u. a. (Hsg.): Bamberg. Ein Führer zur Kunstgeschichte der Stadt für Bamberger und Zugereiste, Bamberg 1993 ISBN 3-926946-03-2
  • Karin Dengler-Schreiber: Bamberg für alte und neue Freunde. Ein Führer durch die Stadt, Bamberg 2002 ISBN 3-89889-014-7

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Bamberg témájú médiaállományokat.