Wikipédia

Willy Messerschmitt

német repülőgépmérnök, repülőgép-tervező, gyáros, repülőklub tulajdonos

Wilhelm Emil „Willy” Messerschmitt (Frankfurt am Main, 1898. június 26. - München, 1978. szeptember 15.) német repülőgép tervezőmérnök, gyáros, repülőklub tulajdonos.

Willy Messerschmitt
Willy Messerschmitt
Willy Messerschmitt
Született Wilhelm Emil „Willy” Messerschmitt
1898. június 26.[1][2][3][4][5]
Frankfurt am Main[6][7]
Elhunyt 1978. szeptember 15. (80 évesen)[1][3][4][5][8]
München[9]
Állampolgársága német
Foglalkozása
  • aeronautical engineer
  • mérnök
  • egyetemi oktató
  • repülőmérnök
  • siklórepülő pilóta
Iskolái Müncheni Műszaki Egyetem
Kitüntetései
  • A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje
  • German National Prize for Art and Science
  • Ehrenzeichen Pionier der Arbeit
  • Bajor Érdemrend
  • hadigazdasági vezető
  • a Müncheni Műszaki Egyetem díszdoktora (1937)
Sírhelye Bamberg
A Wikimédia Commons tartalmaz Willy Messerschmitt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Bf 109 E
Speer, Milch, és Messerschmitt

ÉleteSzerkesztés

1898. június 29-én született a németországi Frankfurt am Main-ban, egy borkereskedő családban. Még gyermekként tanúja volt egy Zeppelin léghajó felszállásának, ami nagy hatást gyakorolt rá, repülőmodelleket kezdett készíteni. A Wright fivérek kísérletei rá is nagy hatással voltak. Mérnök édesapja 1909-ben elvitte a Frankfurti repülőgép kiállításra, mely még jobban a repülés mellett kötelezte el. Barátjával Friedrich Harthal számos vitorlázó repülőgépet épített, mellyek egyikével az 1921-ben megépített (S8) Harth vitorlázó repülővel világcsúcsot állított fel.

1918-ban beiratkozott a Müncheni Műszaki Főiskolára, melynek elvégzése után 1923-ban mérnöki oklevelet szerzett, s még ez évben Bambergben megalapította saját repülőgépgyárát a Messerchmitt Flugzeugbau-t. 1925-ben az általa tervezett M17 repülőgép próbaútján balesetet szenvedett, és kórházba került. 1926-ban megépítette az M18 teljesen fém utasgépét. 1927-ben vállalata egyesült az augsburgi Bajor Repülőgépgyárral (BFW), melynek hamarosan műszaki igazgatója is lett.

1928-ban megtervezte az M20 egymotoros szállítógépet, katonai célokra. A próbarepülés során azonban a pilóta életét vesztette. Ez eset után Messerschmitt nem kapott állami megrendeléseket . Vállalatát, a BFW-t a csődtől a románok M36-os szállítógép-megrendelése mentette meg 1933-ban.

1934-ben megtervezte a Bf 108 könnyű szerkezetű négyüléses túragépet, amelyet Európa körülrepülésére szánt. A Bf 108-al 1935-ben rekordidejű Berlin-Konstantinápoly atat tett meg, mely után a gépet “Taifun”-nak is nevezték. 1938-ban a gép B típusát maga Lindbergh is az eddig repült hasonló kategóriájú gépek közül a legjobbnak állította. 1939-ben az általa megépített Me 209-es gép óránként 755 kilométeres sebességet ért el, ezzel gyorsasági világrekordot állított fel, amelyet azután harminc éven át megőrzött.

Még 1934-ben kifejlesztette a világhírű Me 109 elnevezésű gépét is, amely később a második világháborúban a német légierő, a Luftwaffe standard vadászgépe lett.

1938-ban Willy Messerschmittet igazgatónak és főkonstruktőrnek nevezték ki, a cég neve pedig Messerschmitt AG lett. 1943-ban megépítette az Alexander Lippisch által kifejlesztett, M 163 nevű 1000 km/óra sebességű rakétahajtású gépet, egy évvel később 1944-ben pedig szériában a Me 262 sugárhajtású vadászgépet.

A második világháború után a győztes hatalmak üzemeit leszerelték, mivel az 1919. június 28-i versailles-i békeszerződés értelmében Németország nem gyárthatott hadirepülőgépeket, és nem állíthatott fel légierőt. Messerschmittet pedig mint a német háborús gazdálkodás kiemelkedő alakját, bíróság elé akarták állítani, de végül a per azonban elmaradt, 1948-tól ismét dolgozhatott.

1948 után eleinte augsburgi üzemében gyártotta a saját tervezésű kész lakóházakat, varrógépeket és kisautókat, 1952-től pedig eleinte Spanyolországban, 1955-től azonban újra Németországban már repülőgépeket is gyártott.

Willy Messerschmitt üzeme 1968-ban egyesült a Bölkow, majd 1969-ben a Hamburger Flugzeugbauval, ezáltal létrejött a Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH, melynek ő lett az elnöke.

1978. szeptember 15-én, Münchenben érte a halál.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Мессершмитт Вилли, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  9. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Willy_Messerschmitt&oldid=25527227”