Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.

Isztriai-félsziget
Közigazgatás
Ország Horvátország
 Olaszország
 Szlovénia
Legnagyobb településPóla
Népesség
Teljes népességismeretlen
Póla népessége52 220 fő (2021. aug. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
FekvéseAdriai-tenger
Terület2820 km²
Hosszúság80 km
Szélesség60 km
Legmagasabb pontVojak (1401 m)
Elhelyezkedése
Isztriai-félsziget (Horvátország)
Isztriai-félsziget
Isztriai-félsziget
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45°, k. h. 14°45.000000°N 14.000000°EKoordináták: é. sz. 45°, k. h. 14°45.000000°N 14.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztriai-félsziget témájú médiaállományokat.
Hum
Amfiteátrum Pólában
A Mirna folyó

Határai:

Kőzetformái:

  • Északon: karsztos, fehér kövek.
  • Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
  • A tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.

Isztriai tengerpart

szerkesztés

Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km², nagyjából háromszög alakú. Savudrija (Salvore), Umag (Umago), Novigrad (Cittanova), Poreč (Parenzo), Vrsar (Orsera), Rovinj (Rovigno), Póla (Pola), Medulin (Medolino), Rabac (Portalbona) települések sorakoznak partján.

A szlovén partszakasz 46 km hosszú, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper (Capodistria), Izola (Isola), Piran (Pirano), Portorož (Portorose).

Belső-Isztria

szerkesztés
 
Határváltozások 1913–1954 között

Belső-Isztria hegyes-dombos, karsztvidékjelegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum.

Népesség

szerkesztés

Lakói:

Előfordulnak még: magyarok,[2] isztrorománok.

A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.

A félsziget a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 2. helyére került.[3]

Lásd még

szerkesztés
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Az eddigi legsikeresebb magyar hét Pulán (magyar nyelven). Új Magyar Képes Újság. Horvátországi magyar hetilap, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2016. február 6.)[halott link]
  3. Hová utaznánk a legszívesebben jövőre? (magyar nyelven). Index, 2010. november 9. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  • Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002. ) ISBN 963-353-179-9 CM
  • Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1998.) ISBN 963-243-842-6

További információk

szerkesztés