Szlovén nyelv
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a szerbhorvát nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Van két változata amely egyesek szerint bír nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. (Lásd Fran Ramovš nyelvjárási térképét.[1])
Szlovén nyelv slovenščina | |
Beszélik | Szlovénia, Ausztria, Olaszország, Horvátország, Magyarország, emigránsok számos más országban |
Terület | Közép-Európa |
Beszélők száma | kb. 2,2 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti-szláv nyelvek Szláv nyelvek Déli csoport Nyugati alcsoport |
Írásrendszer | Latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Szlovénia, Európai Unió, regionális/kisebbségi nyelvként Ausztria, Olaszország, Magyarország |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | sl |
ISO 639-2 | slv |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz slovenščina témájú médiaállományokat. |
A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.
A szlovén ábécéSzerkesztés
A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.
A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž
A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)
A kiejtésSzerkesztés
HangsúlySzerkesztés
A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:
- éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú)
- kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô)
- tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù)
- ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)
MagánhangzókSzerkesztés
A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.
- a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la]
- e – kiejtése többféle lehet:
- hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta]
- hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na]
- általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs]
- hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ]
- i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ]
- o – kiejtése többféle lehet:
- hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta]
- hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na]
- hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r]
- u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]
MássalhangzókSzerkesztés
A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].
A többi betű kiejtése:
- č – mint a magyar cs [t͡ʃ]: čelo ['t͡ʃɛ:lɔ]
- dz – mint a magyar dz [d͡z]: odzivi [ɔ'd͡zi:vi]
- dž – mint a magyar dzs [d͡ʒ]: džungla ['d͡ʒu:ŋgla]
- h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa]
- l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ]
- m – f, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja]
- n – k, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka]
- r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:t͡ʃa], riba ['ri:ba]
- s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba]
- š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba]
- v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da]
- ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]
Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].
Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].
Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].
NyelvtanSzerkesztés
A kettes számSzerkesztés
Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.
A névelőSzerkesztés
A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.
A főnévSzerkesztés
A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.
A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.
A hímnemű főnevek ragozásaSzerkesztés
- Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | korak | koraka | koraki |
B | koraka | korakov | korakov |
R | koraku | korakoma | korakom |
T | korak | koraka | korake |
L | koraku | korakih | korakih |
E | korakom | korakoma | koraki |
Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.
- Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | mesec | meseca | meseci |
B | meseca | mesecev | mesecev |
R | mesecu | mesecema | mesecem |
T | mesec | meseca | meseci |
L | mesecu | mesecih | mesecih |
E | mesecem | mesecema | meseci |
Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.
- Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | zvezek | zvezka | zvezki |
B | zvezka | zvezkov | zvezkov |
R | zvezku | zvezkoma | zvezkom |
T | zvezek | zvezka | zvezki |
L | zvezku | zvezkih | zvezkih |
E | zvezkom | zvezkoma | zvezki |
A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- → -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.
- Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | natakar | natakarja | natakarji |
B | natakarja | natakarjev | natakarjev |
R | natakarju | natakarjema | natakarjem |
T | natakarja | natakarja | natakarje |
L | natakarju | natakarjih | natakarjih |
E | natakarjem | natakarjema | natakarji |
Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozásaSzerkesztés
Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.
- Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | sluga | slugi | sluge |
B | sluge | slug | slug |
R | slugi | slugama | slugam |
T | slugo | slugi | sluge |
L | slugi | slugah | slugah |
E | slugo | slugama | slugami |
Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.
Nőnemű főnevek ragozásaSzerkesztés
A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.
- Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | hiša | hiši | hiše |
B | hiše | hiš | hiš |
R | hiši | hišama | hišam |
T | hišo | hiši | hiše |
L | hiši | hišah | hišah |
E | hišo | hišama | hišami |
Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!
- Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | pomlad | pomladi | pomladi |
B | pomladi | pomladi | pomladi |
R | pomladi | pomladima | pomladim |
T | pomlad | pomladi | pomladi |
L | pomladi | pomladih | pomladih |
E | pomladjo | pomladima | pomladimi |
- Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | jed | jedi | jedi |
B | jedi | jedi | jedi |
R | jedi | jedema | jedem |
T | jed | jedi | jedi |
L | jedi | jedeh | jedeh |
E | jedjo | jedema | jedmi |
Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).
- Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | pesnitev | pesnitvi | pesnitve |
B | pesnitve | pesnitev | pesnitev |
R | pesnitvi | pesnitvama | pesnitvam |
T | pesnitev | pesnitvi | pesnitve |
L | pesnitvi | pesnitvah | pesnitvah |
E | pesnitvijo | pesnitvama | pesnitvami |
Semlegesnemű főnevek ragozásaSzerkesztés
Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.
- Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | mesto | mesti | mesta |
B | mesta | mest | mest |
R | mestu | mestoma | mestom |
T | mesto | mesti | mesta |
L | mestu | mestih | mestih |
E | mestom | mestoma | mesti |
Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.
- Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | tele; breme; telo | teleti; bremeni; telesi | teleta; bremena; telesa |
B | teleta; bremena; telesa | tele; breme; telo | tele; breme; telo |
R | teletu; bremenu; telesu | teletoma; bremenoma; telesoma | teletom; bremenom; telesom |
T | teleto; bremeno; telesa | teleti; bremeni; telesi | teleta; bremena; telesa |
L | teletu; bremenu; telesu | teletih; bremenih; telesih | teletih; bremenih; telesih |
E | teletom; bremenom; telesom | teletoma; bremenoma; telesoma | teleti; bremeni; telesi |
NévmásokSzerkesztés
Személyes névmásokSzerkesztés
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | jaz [a] | midva [iː] | mi [iː] |
B | mene [ɛː] (me) | naju [aː] (naju) | nas [a] (nas) |
R | meni [ɛː] (mi) | nama [aː] (nama) | nam [a] (nam) |
T | mene [ɛː] (me) | naju [aː] (naju) | nas [a] (nas) |
L | meni [ɛː] | naju [aː] | nas [a] |
E | menoj / mano [oː]/[aː] | nama [aː] | nami [aː] |
A | ti [iː] | vidva [iː] | vi [iː] |
B | tebe [ɛː] (te) | vaju [aː] (vaju) | vas [a] (vas) |
R | tebi [ɛː] (ti) | vama [aː] (vama) | vam [a] (vam) |
T | tebe [ɛː] (te) | vaju [aː] (vaju) | vas [a] (vas) |
L | tebi [ɛː] | vaju [aː] | vas [a] |
E | teboj / tabo [oː]/[aː] | vama [aː] | vami [aː] |
A | on [ɔ] | onadva [ɔː] | oni [ɔː] |
B | njega [ɛː] (ga) | njiju [iː] (ju) | njih [i] (jih) |
R | njemu [ɛː] (mu) | njima [iː] (jima) | njim [i] (jim) |
T | njega [ɛː] (ga) | njiju [iː] (ju) | njih [i] (jih) |
L | njem [ɛː] | njiju [iː] | njih [i] |
E | njim [iː] | njima [iː] | njimi [iː] |
Visszaható névmásSzerkesztés
A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).
Kérdő névmásokSzerkesztés
- kdo? – koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?)
- kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)
Vonatkozó névmásokSzerkesztés
- kdor – kogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki)
- kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)
Mutató névmásokSzerkesztés
A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | ta, ta, to | ta, ti, ti | ti, te, ta |
B | tega, te, tega | teh | teh |
R | temu, tej, temu | tema | tem |
T | ta, to, to | ta, ti, ti | te, te, ta |
L | tem, tej, tem | teh | teh |
E | tem, to, tem | tema | temi |
A | tisti, tista, tisto | tista, tisti, tisti | tisti, tiste, tista |
B | tistega, tiste, tistega | tistih | tistih |
R | tistemu, tisti, tistemu | tistima | tistim |
T | tisti, tisto, tisto | tista, tisti, tisti | tiste, tiste, tista |
L | tistem, tisti, tistem | tistih | tistih |
E | tistim, tisto, tistim | tistima | tistimi |
A | oni, ona, ono | ona, oni, oni | oni, one, ona |
B | onega, one, onega | onih | onih |
R | onemu, oni, onemu | onima | onim |
T | oni, ono, ono | ona, oni, oni | one, one, ona |
L | onem, oni, onem | onih | onih |
E | onim, ono, onim | onima | onimi |
MelléknévSzerkesztés
Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.
Melléknévként ragozódnak:
- az en/eden [ɛn]/[ˈɛːdən] tőszámnév;
- a sorszámnevek;
- a birtokos melléknevek;
- a melléknévi névmások
- Példa: lep, -a, -o [leːp]/[ˈleːpa]/[ˈleːpɔ] szép (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Hímnemű melléknevek ragozásaSzerkesztés
Hímnemű főnevek előtt állnak.
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | lep | lepa | lepi |
B | lepega | lepih | lepih |
R | lepemu | lepima | lepim |
T | lep | lepa | lepe |
L | lepem | lepih | lepih |
E | lepim | lepima | lepimi |
Nőnemű melléknevek ragozásaSzerkesztés
Nőnemű főnevek előtt állnak.
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | lepa | lepi | lepe |
B | lepe | lepih | lepih |
R | lepi | lepima | lepim |
T | lepo | lepi | lepe |
L | lepi | lepih | lepih |
E | lepo | lepima | lepimi |
Semlegesnemű melléknevek ragozásaSzerkesztés
Semlegesnemű főnevek előtt állnak.
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
A | lepo | lepi | lepa |
B | lepega | lepih | lepih |
R | lepemu | lepima | lepim |
T | lepo | lepi | lepi |
L | lepem | lepih | lepih |
E | lepim | lepima | lepimi |
SzámnevekSzerkesztés
TőszámnevekSzerkesztés
A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/ena/eno a melléknevek mintájára ragozódik.
2 | 3 | 4 | 5 | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
A | dva [aː] | dve [eː] | trije [iː] | tri [iː] | štirje [iː] | štiri [iː] | pet [eː] |
B | dveh [eː] | dveh [eː] | treh [eː] | treh [eː] | štirih [iː] | štirih [iː] | petih [ɛː] |
R | dvema [eː] | dvema [eː] | trem [eː] | trem [eː] | štirim [iː] | štirim [iː] | petim [ɛː] |
T | dva [aː] | dve [eː] | tri [iː] | tri [iː] | štiri [iː] | štiri [iː] | pet [eː] |
L | dveh [eː] | dveh [eː] | treh [eː] | treh [eː] | štirih [iː] | štirih [iː] | petih [ɛː] |
E | dvema [eː] | dvema [eː] | tremi [eː] | tremi [eː] | štirimi [iː] | štirimi [iː] | petimi [ɛː] |
Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.
6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.
SorszámnevekSzerkesztés
A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.
A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.
Az igeSzerkesztés
A létige ragozásaSzerkesztés
A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
1. | sem [sɛm] | sva [sva] | smo [smɔ] |
2. | si [si] | sta [sta] | ste [stɛ] |
3. | je [jɛ] | sta [sta] | so [sɔ] |
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
1. | sem bil/bila/bilo [sɛm] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sva bila/bili/bili [sva] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | smo bili/bile/bila [smɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
2. | si bil/bila/bilo [si] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | ste bili/bile/bila [stɛ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
3. | je bil/bila/bilo [jɛ] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] | sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] | so bili/bile/bila [sɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla] |
Egyes szám (I) | Kettes szám (II) | Többes szám (X) | |
---|---|---|---|
1. | bom [boːm] | bova [ˈboːva] | bomo [ˈboːmɔ] |
2. | boš [boːʃ] | bosta [ˈboːsta] | boste [ˈboːstɛ] |
3. | bo [boː] | bosta [ˈboːsta] | bodo [ˈboːdɔ] |
A szabályos igék jelen idejű ragozásaSzerkesztés
A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:
- delati [ˈdeːlati] (dolgozni): delam, delaš, dela – delava, delata, delata – delamo, delate, delajo
- piti [ˈpiːti] (inni): pijem, piješ, pije – pijeva, pijeta, pijeta – pijemo, pijete, pijejo
- dati [ˈdaːti] (adni): dam, daš, da – dava, dasta, dasta – damo, daste, dajo
Az igék múlt idejű melléknévi igeneveSzerkesztés
Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is…. Példák:
- delati – delal/delala/delalo
- piti – pijel/pijela/pijelo
- dati – dal/dala/dalo
- nesti [ɛː] – nesel/nesla/neslo [eː]
Rendhagyó képzésűek:
- jesti – jedel/jedla/jedlo (mind [eː])
- krasti – kradel/kradla/kradlo (mind [aː])
- peči [ɛː] – pekel/pekla/peklo [eː]
Az igék múlt idejeSzerkesztés
A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:
- delati: delal sem, delal si, delal je – delala sva, delala sta, delala sta – delali smo, delali ste, delali so
Az igék jövő idejeSzerkesztés
A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:
- delati: delal bom, delal boš, delal bo – delala bova, delal bosta, delal bosta – delali bomo, delali boste, delali bodo
Az ige jelen idejű feltételes módjaSzerkesztés
A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:
- delati: bi delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi delali/delale/delala (mindhárom személyben)
Az ige múlt idejű feltételes módjaSzerkesztés
A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:
- delati: bi bil/bila/bilo delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delali/delale/delala (mindhárom személyben)
Az ige felszólító módjaSzerkesztés
Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.
- -am tövűeknek -aj: odgovarjati – odgovarjam – odgovarjaj!
- -ujem tövűeknél -uj: kupiti – kupujem – kupuj!
- -im, -em tövűeknél -i: sumiti – sumim – sumi!, razumeti – razumem – razumi!
- -jem, -m tövűeknél -j: piti – pijem – pij!, dati – dam – daj!
A folyamatos melléknévi igenévSzerkesztés
Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:
- plavati – plavam – plavajoč ([aː] – [aː] – [oː]) úszó
- hvaliti – hvalim – hvaleč ([iː] – [aː] – [ɛ]) dicsérő
- piti – pijem – pijoč ([iː] – [iː] – [oː]) ivó
- pisati – pišem – pišoč ([iː] – [iː] – [oː]) író
- jesti – jem – jedoč ([eː] – [eː] – [oː]) étkező
A befejezett melléknévi igenévSzerkesztés
Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:
- -ati-ra végződők: obdelati – obdelan ([eː] – [eː]) feldolgozott
- -eti-re végződők: želeti – želen ([eː] – [ɛ]) kívánt
- -iti-re végződők: obkrožiti – obkrožen ([iː] – [oː]) körülzárt
- más magánhangzó + -ti-re végződők: segniti – segnit ([iː] – [iː]) elrothadt
- mássalhangzó + -ti-re végződők: pretresti – pretresen ([eː] – [eː]) megrendített
A szenvedő szerkezetSzerkesztés
Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.
A szupinumSzerkesztés
A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordítjuk. Ez csak a beszélt nyelvre igaz, az irodalmi nyelv a főnévi igenevet használja.
Az elöljárószóSzerkesztés
Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:
- Birtokos esettel: brez, blizu, do, iz, izmed, mimo, namesto, nasproti, od, okoli, okrog, prek(o), razen, s, sredi, z, zaradi, zraven
- Részes esettel: h, k, kljub, naspróti, próti
- Tárgyesettel: čez, med, na, nad, ob, pred, po, pod, skozi, v, za, zoper
- Lokatívusszal: na, o, ob, po, pri, v
- Eszközhatározós esettel: med, nad, pod, pred, s, z, za
PéldaszövegSzerkesztés
Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
DialektusokSzerkesztés
A szlovén nyelv több mint hetven dialektusra oszlik amelyek az Alpok, a Dinári-hegység és a pannon dombság vidékein találhatók, de csak 48 nyelvjárás, ami alaposabban ismert. Két dialektus, amely ezen régió két szélén található, gyakorlatilag önállósult a szlovéntől, mivel nyelvi jegyeik nagy fokú különbséget mutatnak.
A szlovén dialektus csoportok az alábbiak:
- Dolenjskai
- Gorenjskai
- Karintiai (szlovénül Koroškai)
- Tengermelléki (szlovénül Primorskai)
- Stájer (szlovénül Štajerskói)
- Pannon
- Rovtarskai
- Kočevski
VendSzerkesztés
A vend (prekmurščina, prekmürščina) a legnagyobb dialektusa a pannon csoportnak. A 19–20. században vita tárgya volt, hogy tekinthető-e a szlovén nyelv részének. A két világháború között a magyar revíziós szellemű történetírás hamis és tudománytalan elméletekkel próbálta meg a szláv nyelvektől elvonatkoztatni. Ma is vitatkoznak a vend nyelvi, vagy nyelvjárási jellegét illetően, olyanképpen, hogy tekinthető-e második szlovén nyelvi normának.
A vendnek a szlovéntól jóval eltérőbb szókészlete, kiejtése és ragozása van, sőt rendelkezik külön irodalmi nyelvvel is. 1920-ig a Muravidék és a Vendvidék oktatásában, sajtójában, sőt közigazgatásában használták. Ma az A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya értelmében akár regionális nyelvnek is be lehetne sorolni, de sem Szlovéniában, sem Magyarországon nem tettek lépéseket ennek érdekében.
RéziaiSzerkesztés
A réziai Olaszországban használatos. Szintén alakított ki - ugyan nem teljes - irodalmi formát, valamint lexikai és nyelvtani sajátosságai is nagy fokú eltéréseket mutatnak. A vendhez hasonlóan a réziait is elzártság alakította ki, amelyre hatást gyakoroltak az őt körülvevő újlatin nyelvek, mint az olasz, velencei és friuli nyelvek. Sajnos a réziai nyelv beszélőinek száma nem emelkedik másfélezer fölé, s nincs remény arra, hogy fennmaradhat. A regionális nyelvről szóló okmány értelmében szintén lehet akár ebbe a kategóriába sorolni, de ez még mindig nem történt meg. Ennek oka, hogy akár a réziai, akár a vend esetében ott a háttérben a szélsőséges, szlovénellenes politika. Ezért a szlovének úgy érzik, ha elismernék, hogy ez a két önállósult dialektus nyelv, akkor igazat adnának az ellenük ungorkodó szélsőségeseknek.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Fran Ramovš's Dialect Map. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információkSzerkesztés
- Magyar–szlovén szótár és szlovén–magyar szótár a Wikiszótárban, a szabad szótárban
- Szlovén útiszótár (magyarul)
- Slovenski jezik – Slovene Linguistic Studies (angolul)