Szlovén nyelv

szláv nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Legközelebbi rokonai a horvát, a bosnyák, a szerb és a montenegrói nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Van két változata amely egyesek szerint bír nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. (Lásd Fran Ramovš nyelvjárási térképét.[1])

Szlovén nyelv
slovenščina
BeszélikSzlovénia, Ausztria, Olaszország, Horvátország, Magyarország, emigránsok számos más országban
Terület Közép-Európa
Beszélők számakb. 2,2 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     Déli csoport
      Nyugati alcsoport
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Szlovénia, Európai Unió, regionális/kisebbségi nyelvként Ausztria, Olaszország, Magyarország
Nyelvkódok
ISO 639-1sl
ISO 639-2slv
A Wikimédia Commons tartalmaz slovenščina témájú médiaállományokat.

A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.

A szlovén ábécé szerkesztés

A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.

A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž

A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)

A kiejtés szerkesztés

Hangsúly szerkesztés

A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket:

  • éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú)
  • kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô)
  • tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù)
  • ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)

Magánhangzók szerkesztés

A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő.

  • a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la]
  • e – kiejtése többféle lehet:
    • hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta]
    • hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na]
    • általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs]
    • hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ]
  • i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ]
  • o – kiejtése többféle lehet:
    • hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta]
    • hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na]
    • hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r]
  • u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]

Mássalhangzók szerkesztés

A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].

A többi betű kiejtése:

  • č – mint a magyar cs [t͡ʃ]: čelo ['t͡ʃɛ:lɔ]
  • dz – mint a magyar dz [d͡z]: odzivi [ɔ'd͡zi:vi]
  • – mint a magyar dzs [d͡ʒ]: džungla ['d͡ʒu:ŋgla]
  • h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa]
  • l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ]
  • mf, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja]
  • nk, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka]
  • r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:t͡ʃa], riba ['ri:ba]
  • s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba]
  • š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba]
  • v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da]
  • ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]

Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].

Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].

Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].

Nyelvtan szerkesztés

A kettes szám szerkesztés

Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.

A névelő szerkesztés

A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša.Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.

A főnév szerkesztés

A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.

A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.

A hímnemű főnevek ragozása szerkesztés

Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  korak koraka koraki
 B  koraka korakov korakov
 R  koraku korakoma korakom
 T  korak koraka korake
 L  koraku korakih korakih
 E  korakom korakoma koraki

Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.

Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  mesec meseca meseci
 B  meseca mesecev mesecev
 R  mesecu mesecema mesecem
 T  mesec meseca meseci
 L  mesecu mesecih mesecih
 E  mesecem mesecema meseci

Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.

Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  zvezek zvezka zvezki
 B  zvezka zvezkov zvezkov
 R  zvezku zvezkoma zvezkom
 T  zvezek zvezka zvezki
 L  zvezku zvezkih zvezkih
 E  zvezkom zvezkoma zvezki

A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o--e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.

Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  natakar natakarja natakarji
 B  natakarja natakarjev natakarjev
 R  natakarju natakarjema natakarjem
 T  natakarja natakarja natakarje
 L  natakarju natakarjih natakarjih
 E  natakarjem natakarjema natakarji

Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozása szerkesztés

Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.

Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  sluga slugi sluge
 B  sluge slug slug
 R  slugi slugama slugam
 T  slugo slugi sluge
 L  slugi slugah slugah
 E  slugo slugama slugami

Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.

Nőnemű főnevek ragozása szerkesztés

A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.

Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  hiša hiši hiše
 B  hiše hiš hiš
 R  hiši hišama hišam
 T  hišo hiši hiše
 L  hiši hišah hišah
 E  hišo hišama hišami

Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!

Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  pomlad pomladi pomladi
 B  pomladi pomladi pomladi
 R  pomladi pomladima pomladim
 T  pomlad pomladi pomladi
 L  pomladi pomladih pomladih
 E  pomladjo pomladima pomladimi
Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  jed jedi jedi
 B  jedi jedi jedi
 R  jedi jedema jedem
 T  jed jedi jedi
 L  jedi jedeh jedeh
 E  jedjo jedema jedmi

Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).

Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  pesnitev pesnitvi pesnitve
 B  pesnitve pesnitev pesnitev
 R  pesnitvi pesnitvama pesnitvam
 T  pesnitev pesnitvi pesnitve
 L  pesnitvi pesnitvah pesnitvah
 E  pesnitvijo pesnitvama pesnitvami

Semlegesnemű főnevek ragozása szerkesztés

Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.

Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  mesto mesti mesta
 B  mesta mest mest
 R  mestu mestoma mestom
 T  mesto mesti mesta
 L  mestu mestih mestih
 E  mestom mestoma mesti

Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.

Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  tele; breme; telo teleti; bremeni; telesi teleta; bremena; telesa
 B  teleta; bremena; telesa tele; breme; telo tele; breme; telo
 R  teletu; bremenu; telesu teletoma; bremenoma; telesoma teletom; bremenom; telesom
 T  teleto; bremeno; telesa teleti; bremeni; telesi teleta; bremena; telesa
 L  teletu; bremenu; telesu teletih; bremenih; telesih teletih; bremenih; telesih
 E  teletom; bremenom; telesom teletoma; bremenoma; telesoma teleti; bremeni; telesi

Névmások szerkesztés

Személyes névmások szerkesztés

Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  jaz [a] midva [iː] mi [iː]
 B  mene [ɛː] (me) naju [aː] (naju) nas [a] (nas)
 R  meni [ɛː] (mi) nama [aː] (nama) nam [a] (nam)
 T  mene [ɛː] (me) naju [aː] (naju) nas [a] (nas)
 L  meni [ɛː] naju [aː] nas [a]
 E  menoj / mano [oː]/[aː] nama [aː] nami [aː]
       
 A  ti [iː] vidva [iː] vi [iː]
 B  tebe [ɛː] (te) vaju [aː] (vaju) vas [a] (vas)
 R  tebi [ɛː] (ti) vama [aː] (vama) vam [a] (vam)
 T  tebe [ɛː] (te) vaju [aː] (vaju) vas [a] (vas)
 L  tebi [ɛː] vaju [aː] vas [a]
 E  teboj / tabo [oː]/[aː] vama [aː] vami [aː]
       
 A  on [ɔ] onadva [ɔː] oni [ɔː]
 B  njega [ɛː] (ga) njiju [iː] (ju) njih [i] (jih)
 R  njemu [ɛː] (mu) njima [iː] (jima) njim [i] (jim)
 T  njega [ɛː] (ga) njiju [iː] (ju) njih [i] (jih)
 L  njem [ɛː] njiju [iː] njih [i]
 E  njim [iː] njima [iː] njimi [iː]
A táblázatban dőlt betűvel a hangsúlyos hangok vannak jelölve, mellettük a hangsúlyos hang kiejtése is megtalálható. Zárójelben a névmás hangsúlytalan alakja látható.

Visszaható névmás szerkesztés

A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).

Kérdő névmások szerkesztés

  • kdo?koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?)
  • kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)

Vonatkozó névmások szerkesztés

  • kdorkogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki)
  • kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)

Mutató névmások szerkesztés

A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)

Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  ta, ta, to ta, ti, ti ti, te, ta
 B  tega, te, tega teh teh
 R  temu, tej, temu tema tem
 T  ta, to, to ta, ti, ti te, te, ta
 L  tem, tej, tem teh teh
 E  tem, to, tem tema temi
       
 A  tisti, tista, tisto tista, tisti, tisti tisti, tiste, tista
 B  tistega, tiste, tistega tistih tistih
 R  tistemu, tisti, tistemu tistima tistim
 T  tisti, tisto, tisto tista, tisti, tisti tiste, tiste, tista
 L  tistem, tisti, tistem tistih tistih
 E  tistim, tisto, tistim tistima tistimi
       
 A  oni, ona, ono ona, oni, oni oni, one, ona
 B  onega, one, onega onih onih
 R  onemu, oni, onemu onima onim
 T  oni, ono, ono ona, oni, oni one, one, ona
 L  onem, oni, onem onih onih
 E  onim, ono, onim onima onimi

Melléknév szerkesztés

Általában a jelzők szerepét töltik be. Három nemük van, illeszkednek a jelzett szó neméhez.

Melléknévként ragozódnak:

  • az en/eden [ɛn]/[ˈɛːdən] tőszámnév;
  • a sorszámnevek;
  • a birtokos melléknevek;
  • a melléknévi névmások
Példa: lep, -a, -o [leːp]/[ˈleːpa]/[ˈleːpɔ] szép (a hangsúly a ragozás során nem változik)

Hímnemű melléknevek ragozása szerkesztés

Hímnemű főnevek előtt állnak.

Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  lep lepa lepi
 B  lepega lepih lepih
 R  lepemu lepima lepim
 T  lep lepa lepe
 L  lepem lepih lepih
 E  lepim lepima lepimi

Nőnemű melléknevek ragozása szerkesztés

Nőnemű főnevek előtt állnak.

Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  lepa lepi lepe
 B  lepe lepih lepih
 R  lepi lepima lepim
 T  lepo lepi lepe
 L  lepi lepih lepih
 E  lepo lepima lepimi

Semlegesnemű melléknevek ragozása szerkesztés

Semlegesnemű főnevek előtt állnak.

Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 A  lepo lepi lepa
 B  lepega lepih lepih
 R  lepemu lepima lepim
 T  lepo lepi lepi
 L  lepem lepih lepih
 E  lepim lepima lepimi

Számnevek szerkesztés

Tőszámnevek szerkesztés

A tőszámnevek közül az en/ena/eno – eden/ena/eno a melléknevek mintájára ragozódik.

2 3 4 5
 A  dva [aː] dve [eː] trije [iː] tri [iː] štirje [iː] štiri [iː] pet [eː]
 B  dveh [eː] dveh [eː] treh [eː] treh [eː] štirih [iː] štirih [iː] petih [ɛː]
 R  dvema [eː] dvema [eː] trem [eː] trem [eː] štirim [iː] štirim [iː] petim [ɛː]
 T  dva [aː] dve [eː] tri [iː] tri [iː] štiri [iː] štiri [iː] pet [eː]
 L  dveh [eː] dveh [eː] treh [eː] treh [eː] štirih [iː] štirih [iː] petih [ɛː]
 E  dvema [eː] dvema [eː] tremi [eː] tremi [eː] štirimi [iː] štirimi [iː] petimi [ɛː]

Az oba/obe a dva/dve mintájára ragozódik.

6-tól 99-ig a számnevek a pet mintájára ragozódnak.

Sorszámnevek szerkesztés

A sorszámnevek a melléknevek mintájára ragozódnak.

A semlegesnemű alakok mind -o-ra végződnek a tretje kivételével.

Az ige szerkesztés

A létige ragozása szerkesztés

A szlovén létige a biti [ˈbiːti] (lenni).

Jelen idő
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 1.  sem [sɛm] sva [sva] smo [smɔ]
 2.  si [si] sta [sta] ste [stɛ]
 3.  je [jɛ] sta [sta] so [sɔ]
A tagadó alak egy ni- [niː] szótaggal bővül, ami mindig hangsúlyos, pl: nisem, nisva, nismo, …
 
Múlt idő
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 1.  sem bil/bila/bilo [sɛm] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] sva bila/bili/bili [sva] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] smo bili/bile/bila [smɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]
 2.  si bil/bila/bilo [si] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] ste bili/bile/bila [stɛ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]
 3.  je bil/bila/bilo [jɛ] [biːw]/[biˈla]/[biˈlɔ] sta bila/bili/bili [sta] [biˈla]/[biˈliː]/[biˈliː] so bili/bile/bila [sɔ] [biˈliː]/[biˈlɛ]/[biˈla]
A tagadó alak egy ni- [niː] szótaggal bővül, ami mindig hangsúlyos, pl: nisem bil/bila/bilo, nisva bil/bila/bilo, nismo bil/bila/bilo, …
 
Jövő idő
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X)
 1.  bom [boːm] bova [ˈboːva] bomo [ˈboːmɔ]
 2.  boš [boːʃ] bosta [ˈboːsta] boste [ˈboːstɛ]
 3.  bo [boː] bosta [ˈboːsta] bodo [ˈboːdɔ]
A tagadó alak egy hangsúlytalan ne [nɛ] szócskéval bővül, pl: ne bom, ne boš, ne bo, …

A szabályos igék jelen idejű ragozása szerkesztés

A szlovén igék ragozása a főnévi igenévből indul ki. Ennek jele általában a -ti szótag, ami mindig hangsúlytalan. Ezt a szótagot elhagyva kapjuk meg az ige tövét. A megmaradó magánhangzót nevezzük az ige tőhangzójának, ehhez kapcsolódnak a személyragok (-m, -š, – | va, -ta, -ta | -mo, -te, -jo), melyek mindig hangsúlytalanok. Példák:

  • delati [ˈdeːlati] (dolgozni): delam, delaš, dela – delava, delata, delata – delamo, delate, delajo
  • piti [ˈpiːti] (inni): pijem, piješ, pije – pijeva, pijeta, pijeta – pijemo, pijete, pijejo
  • dati [ˈdaːti] (adni): dam, daš, da – dava, dasta, dasta – damo, daste, dajo

Az igék múlt idejű melléknévi igeneve szerkesztés

Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -ti képzőjét -l-re cseréljük ha a tő magánhangzóra végződik, ha mássalhangzóra, akkor pedig -el-re ([ə]!); nőnemben és semlegesnemben még kap egy -a ill. -o végződést is…. Példák:

  • delatidelal/delala/delalo
  • pitipijel/pijela/pijelo
  • datidal/dala/dalo
  • nesti [ɛː] – nesel/nesla/neslo [eː]

Rendhagyó képzésűek:

  • jestijedel/jedla/jedlo (mind [eː])
  • krastikradel/kradla/kradlo (mind [aː])
  • peči [ɛː] – pekel/pekla/peklo [eː]

Az igék múlt ideje szerkesztés

A múlt idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jelen idejű alakjából áll össze. Példa:

  • delati: delal sem, delal si, delal je – delala sva, delala sta, delala sta – delali smo, delali ste, delali so

Az igék jövő ideje szerkesztés

A jövő idő a szlovénben összetett igealak: a főige múlt idejű melléknévi igenevéből és a létige jövő idejű alakjából áll össze. Példa:

  • delati: delal bom, delal boš, delal bo – delala bova, delal bosta, delal bosta – delali bomo, delali boste, delali bodo

Az ige jelen idejű feltételes módja szerkesztés

A jelen idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

  • delati: bi delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi delali/delale/delala (mindhárom személyben)

Az ige múlt idejű feltételes módja szerkesztés

A múlt idejű feltételes mód a szlovénben összetett igealak: a bi szócskából, a bil/bila/bilo szócskából és a főige múlt idejű melléknévi igenevéből áll össze. Példa:

  • delati: bi bil/bila/bilo delal/delala/delalo (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delala/delali/delali (mindhárom személyben) – bi bil/bila/bilo delali/delale/delala (mindhárom személyben)

Az ige felszólító módja szerkesztés

Az ige Esz. 1. sz.-től függően képezzük a felszólító módú alakokat.

  • -am tövűeknek -aj: odgovarjati – odgovarjam – odgovarjaj!
  • -ujem tövűeknél -uj: kupiti – kupujem – kupuj!
  • -im, -em tövűeknél -i: sumiti – sumim – sumi!, razumeti – razumem – razumi!
  • -jem, -m tövűeknél -j: piti – pijem – pij!, dati – dam – daj!

A folyamatos melléknévi igenév szerkesztés

Ezt az igealakot az ige jelen idejű tövéből képezzük:

  • plavati – plavam – plavajoč ([aː] – [aː] – [oː]) úszó
  • hvaliti – hvalim – hvaleč ([iː] – [aː] – [ɛ]) dicsérő
  • piti – pijem – pijoč ([iː] – [iː] – [oː]) ivó
  • pisati – pišem – pišoč ([iː] – [iː] – [oː]) író
  • jesti – jem – jedoč ([eː] – [eː] – [oː]) étkező

A befejezett melléknévi igenév szerkesztés

Ezt az igealakot a főnévi igenév tövéből képezzük:

  • -ati-ra végződők: obdelati – obdelan ([eː] – [eː]) feldolgozott
  • -eti-re végződők: želeti – želen ([eː] – [ɛ]) kívánt
  • -iti-re végződők: obkrožiti – obkrožen ([iː] – [oː]) körülzárt
  • más magánhangzó + -ti-re végződők: segniti – segnit ([iː] – [iː]) elrothadt
  • mássalhangzó + -ti-re végződők: pretresti – pretresen ([eː] – [eː]) megrendített

A szenvedő szerkezet szerkesztés

Képzésekor a befejezett melléknévi igenevet használjuk.

Cankarjev dom so zgradili l. 1989.A Cankar Központot 1986-ban építették.
Cankarjev dom je bil zgrajen l. 1989.A Cankar Központ 1986-ban épült.

A szupinum szerkesztés

A főnévi igenévből képezzük, annak végső -i-jének elhagyásával: piti – pit. Magyarra célhatározói szerepű főnévi igenévvel fordítjuk. Ez csak a beszélt nyelvre igaz, az irodalmi nyelv a főnévi igenevet használja.

Grem spat.Megyek aludni. (beszélt), de Grem spati.Megyek aludni. (irodalmi)

Az elöljárószó szerkesztés

Az elöljárószók mindig valamilyen esetet vonzanak:

  • Birtokos esettel: brez, blizu, do, iz, izmed, mimo, namesto, nasproti, od, okoli, okrog, prek(o), razen, s, sredi, z, zaradi, zraven
  • Részes esettel: h, k, kljub, naspróti, próti
  • Tárgyesettel: čez, med, na, nad, ob, pred, po, pod, skozi, v, za, zoper
  • Lokatívusszal: na, o, ob, po, pri, v
  • Eszközhatározós esettel: med, nad, pod, pred, s, z, za

Példaszöveg szerkesztés

Vsi ljudje se rodijo svobodni in imajo enako dostojanstvo in enake pravice. Obdarjeni so z razumom in vestjo in bi morali ravnati drug z drugim kakor bratje.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Dialektusok szerkesztés

A szlovén nyelv több mint hetven dialektusra oszlik amelyek az Alpok, a Dinári-hegység és a pannon dombság vidékein találhatók, de csak 48 nyelvjárás, ami alaposabban ismert. Két dialektus, amely ezen régió két szélén található, gyakorlatilag önállósult a szlovéntől, mivel nyelvi jegyeik nagy fokú különbséget mutatnak.

A szlovén dialektus csoportok az alábbiak:

  • Dolenjskai
  • Gorenjskai
  • Karintiai (szlovénül Koroškai)
  • Tengermelléki (szlovénül Primorskai)
  • Stájer (szlovénül Štajerskói)
  • Pannon
  • Rovtarskai
  • Kočevski

Vend szerkesztés

A vend (prekmurščina, prekmürščina) a legnagyobb dialektusa a pannon csoportnak. A 1920. században vita tárgya volt, hogy tekinthető-e a szlovén nyelv részének. A két világháború között a magyar revíziós szellemű történetírás hamis és tudománytalan elméletekkel próbálta meg a szláv nyelvektől elvonatkoztatni. Ma is vitatkoznak a vend nyelvi, vagy nyelvjárási jellegét illetően, olyanképpen, hogy tekinthető-e második szlovén nyelvi normának.

A vendnek a szlovéntól jóval eltérőbb szókészlete, kiejtése és ragozása van, sőt rendelkezik külön irodalmi nyelvvel is. 1920-ig a Muravidék és a Vendvidék oktatásában, sajtójában, sőt közigazgatásában használták. Ma az A regionális és kisebbségi nyelvek alapokmánya értelmében akár regionális nyelvnek is be lehetne sorolni, de sem Szlovéniában, sem Magyarországon nem tettek lépéseket ennek érdekében.

Réziai szerkesztés

A réziai Olaszországban használatos. Szintén alakított ki - ugyan nem teljes - irodalmi formát, valamint lexikai és nyelvtani sajátosságai is nagy fokú eltéréseket mutatnak. A vendhez hasonlóan a réziait is elzártság alakította ki, amelyre hatást gyakoroltak az őt körülvevő újlatin nyelvek, mint az olasz, velencei és friuli nyelvek. Sajnos a réziai nyelv beszélőinek száma nem emelkedik másfélezer fölé, s nincs remény arra, hogy fennmaradhat. A regionális nyelvről szóló okmány értelmében szintén lehet akár ebbe a kategóriába sorolni, de ez még mindig nem történt meg. Ennek oka, hogy akár a réziai, akár a vend esetében ott a háttérben a szélsőséges, szlovénellenes politika. Ezért a szlovének úgy érzik, ha elismernék, hogy ez a két önállósult dialektus nyelv, akkor igazat adnának az ellenük ungorkodó szélsőségeseknek.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fran Ramovš's Dialect Map. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk szerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia szlovén nyelvű változatát!