Koper

község jogú város Szlovéniában

Koper ([ˈkoːpər], olaszul: Capodistria [ˈkaːpoˌdistria], németül: Gafers [ˈgaːfɐs], horvátul: Kopar [ˈkoːpar]) Szlovénia legfontosabb kikötővárosa, a hasonló nevű szlovén közigazgatási körzet székhelye, a Koperi egyházmegye püspöki székvárosa az Adrián, az olasz határ közelében.

Koper
Koper látképe dél felől
Koper látképe dél felől
Koper címere
Koper címere
Koper zászlaja
Koper zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióObalno-kraška
KözségKoper
Rang község jogú város (mestna občina)
Irányítószám 6000
Körzethívószám 05
Rendszám területkód KP
Népesség
Teljes népesség25 753 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség79 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság9,8 m
Terület311,2 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Koper (Szlovénia)
Koper
Koper
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 45° 33′, k. h. 13° 44′Koordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 13° 44′
Koper község elhelyezkedése
Koper község elhelyezkedése
Koper weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koper témájú médiaállományokat.

TörténelmeSzerkesztés

 
A Prétori Palota napkeltekor

Eredetileg egy szigeten állt, egyik korai elnevezése is innen ered: Kecske-sziget, Caprea, azaz Koper. Az ókorban Aegida néven említik görög források. A Capris, Caprea, Capre és Caprista elnevezések a római korból valók. A longobárdok támadása elől 568-ban ide menekültek Tergestum (mai Trieszt) lakói. A 7. században átkeresztelték Justinopolis-ra II. Jusztinianosz bizánci császár tiszteletére. Később a környező lagúnás tengerág feltöltésével félsziget lett belőle.

Az első feljegyzett kereskedelmi szerződés Velencével 932-ből való. Velence és a Német-római Birodalom közötti háborúban a császár oldalán harcolt, ezt II. Konrád városi jogokkal honorálta (1035). 1232-től az aquileiai érsekség része, majd 1278-tól Velence fennhatósága alá esik. Mai olasz nevének középkori elődje a Caput Histriae (Isztria feje).

1798-tól 1918-ig az Osztrák Császárság része, majd 1947-ig az Olasz Királyságé. Ez évben alakult meg Trieszt Szabad Terület, amelynek B zónájához tartozott, majd annak 1954-es felosztásával Koper Jugoszláviához került.

Az 1991-ben függetlenné vált Szlovénia legjelentősebb kikötővárosa. Modern kikötőjét 1957-ben építették.

LakosságSzerkesztés

Az 1900-as népszámlálási adatok szerint 7205 olasz, 391 szlovén, 167 horvát és 67 német lakosa volt. A második világháborút követő években (1947-56) az olasz lakosság nagy része kitelepült. A 2002-es felmérés szerint lakosainak száma 47,539, közülük a szlovénül beszélők aránya 74,1%. horvát anyanyelvűnek 8,0%, szerbhorvát nyelvűnek 4,0%, bosnyák nyelvűnek 2,8%, szerbnek 2,7% és olasznak 2,2% vallotta magát.[3] A már hagyományosan példás szlovén nemzetiségi politika jegyében - különös tekintettel az Olaszországban élő jelentős szlovén kisebbségre - a városban minden felirat kétnyelvű (szlovén-olasz), olasz nyelvű rádió- és tv-adás is van. Koperből származik az olasz nemzetiség képviselője is a szlovén parlamentben.

OktatásSzerkesztés

Koper a harmadik egyetemi város Szlovéniában Ljubljana és Maribor után, itt van a (Univerza na Primoskem/Università del Litorale) egyetem székhelye.

GazdaságSzerkesztés

Jelentősebb vállalatai a Tomos, Cimos.

Koper-Capodistria Szlovénia egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője. A függetlenség elnyerése óta ezen keresztül bonyolódik Szlovénia tengeren túli kereskedelmének meghatározó része. A '90-es évek közepe óta a kikötőt bővítették, a kikötői infrastruktúrát pedig jelentősen fejlesztették. Ennek eredménye az új kőolajterminál, az új konténerkikötő és az autóterminál. A szlovén-magyar vasút megnyitása óta a Koperi kikötő a Magyarország számára negyedik legjelentősebb tengeri kikötő. A szlovén kikötő az 1970-es évek óta működtet irodát Budapesten. 2006-ban Magyarország 1,1 millió tonnás tengeri forgalmat bonyolított le itt, és ezzel hazánk lett a második legjelentősebb partnere a szlovén kikötőnek. Koper az elmúlt öt évtizedben Közép-Európa legfontosabb tengeri kapujává nőtte ki magát. 2006-ban mintegy 2200 hajó kötött ki itt, és több mint 14 millió tonnás forgalmat bonyolítottak le, új rekordot felállítva a konténeres fuvarozásban.[4]

ÉghajlatSzerkesztés

Klímája alapvetően földközi-tengeri, azaz forró nyarak és enyhe telek jellemzik. Nagyobb északi hidegfrontok betörése idején inkább szubmediterrán jellegűre változik. A legcsapadékosabb évszak az ősz. A szárazföld felől fújó északi szeleket szlovénül burjának (bóra), a délieket maestral-nak nevezik. Vihar idején a legerősebb széllökések elérhetik a 200 km/h sebességet.

Az átlagos januári hőmérséklet 0 °C felett marad. A tengervíz hőfoka februárban a legalacsonyabb 8 °C-kal, a legmelegebb augusztusban 24 °C körüli értékekkel.

TurizmusSzerkesztés

A város déli részén terül el a tengerparti Žusterna üdülőnegyed, villákkal, üdülőkkel, szállodával.

LátnivalókSzerkesztés

Nevezetes épületei a Prétori palota (15. század) és a Szent Nazarius székesegyház (14. század).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. 2002-es népszámlálás
  3. Popis
  4. Népszabadság - F. Á. - 2007. augusztus 21.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Koper témájú médiaállományokat.