Brémai Ádám

Brémai Ádám vagy latin nevén Adamus Bremensis (? – Bréma, 1081 vagy 1085) német teológus, történetíró és földrajztudós. A középkori Észak-Európa, illetve a viking történelem egyik legfontosabb krónikása.

Brémai Ádám
Életrajzi adatok
Született	időpontja nem ismert Meißen
Elhunyt	1081 vagy 1085 Bréma
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	német
Pályafutása
Szakterület	történettudomány, földrajztudomány
Kutatási terület	egyháztörténet
Jelentős munkái	Gesta Hammaburgiensis ecclesiae pontificum („Hamburgi egyháztörténet” vagy „A hamburgi egyház főpapjainak története”)
A Wikimédia Commons tartalmaz Brémai Ádám témájú médiaállományokat.

Élete és munkássága

Nagy valószínűséggel a mai Bajorország északi területén fekvő Bamberg városkából származott. Magdeburgban vagy Bambergben tanult. 1067-ben Adalbert érsek meghívására Brémába, az érseki udvarba került. Bréma akkoriban fontos szerepet töltött be a vikingek kereszténységre térítésében. Ádám egyházi elöljáróként fontos információkhoz jutott hozzá az északi területekről. 1067–1069 között utazásra indult a viking Skandináviába, ahol találkozott II. Svenddel, Dánia uralkodójával.

Brémába visszatérvén hamarosan kanonok, majd a kolostori iskola vezetője (magisztere) lett. Nem sokkal ezek után kezdett hozzá Hamburg és Bréma történetének feldolgozásához. 1072 és 1076 között írta meg a hamburg-brémai érsekség történetéről szóló művét Gesta Hammaburgiensis ecclesiae pontificum („Hamburgi egyháztörténet” vagy „A hamburgi egyház főpapjainak története”) címmel.

Latin nyelven alkotott. Az adataiban a kor színvonalához képest meglepően pontos, kronológiailag hiteles mű négy könyvben tárgyalja az érsekség területének földrajztudományát, népeinek történetét. A mű első három kötetében saját tapasztalatai és régebbi krónikák felhasználásával dolgozta fel a hamburgi püspökség és az Északi-tenger szigeteinek történetét. Tudósításaiban kitér a mai Észak-Németország különböző területeire, így az akkoriban itt élő szláv törzsekre is. A Descriptio insularum aquilonis („Az északi szigetek meghódítása”) című negyedik könyv az érsekség által meghódított és megkeresztelt viking népek kalandozásait írja le érdekes, anekdotázó stílusban. A szerző bemutatja a mai Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia és Svédország vidékeit. A mű a legkorábbi történeti forrásmű Izland és Grönland szigetéről is. Ádám könyvének egyik leghíresebb fejezetében megemlíti Vinlandot, az Atlanti-óceán amerikai partján fekvő viking területet.

A negyedik könyvben érdekes egyházkritikai szemlélet is megfigyelhető: „Erkölcseik…kiválóságát, tudomásom szerint, egyedül a papok kapzsisága rontja el. Mert még a betegek látogatása és a halottak eltemetése is mind megvásárlandó”.

Valószínűleg 1081 és 1085 között halt meg.

Források

• Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 56. o.  
• A hamburgi egyháztörténet (latin)