Svédország

állam Észak-Európában

Svédország (svédül: Sverige ([ˈsværjɛ]) Loudspeaker.svg kiejtése), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige, Loudspeaker.svg kiejtése), skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszoros, délen és keleten pedig a Balti-tenger. A 450 295 km²-es területével a világ 56., illetve az Európai Unió 3. legnagyobb és Észak-Európa legnagyobb országa. A 2017-es becslések alapján a svéd lakosság 10 161 797 fő volt, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Svédország népsűrűsége 22 fő/km², ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svéd Királyság
Konungariket Sverige (svéd)
Svédország zászlaja
Svédország zászlaja
Svédország címere
Svédország címere
Nemzeti mottó: För Sverige i tiden
(Svédországért – a kor szellemében)
Nemzeti himnusz: Du gamla, du fria
EU-Sweden (orthographic projection).svg

Fővárosa Stockholm
é. sz. 59° 19′ 30″, k. h. 18° 04′ 14″
Legnagyobb város
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Király XVI. Károly Gusztáv
Miniszterelnök Stefan Löfven
Riksdag elnöke Andreas Norlén
Hivatalos nyelv svéd
Beszélt nyelvek finn, meänkieli, lapp, cigány, jiddis

EU-csatlakozás 1995. január 1.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint10 343 403 fő (2020. márc. 31.)[1] +/-
Rangsorban88.
Népsűrűség22,6 fő/km²
Rangsorban 198.
GDP2018-as becslések
Összes601 milliárd dollár (23.)
PPP: 547 milliárd dollár
Egy főre jutó58 345 (34.)
PPP: 53 077
HDI 0,913 (14.) – nagyon magas
Gini-index 25,4 (alacsony)
Földrajzi adatok
Terület450 295 km²
Rangsorban 55.
Víz8,7%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Svéd korona (SEK)
Nemzetközi gépkocsijel S
Hívószám +46
Segélyhívó telefonszám 112
Internet TLD.se
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Királyság témájú médiaállományokat.

Svédország egy alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a jelenlegi államfő XVI. Károly Gusztáv király. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a szociáldemokrata Stefan Löfven miniszterelnökkel az élén. Svédország egy egységes állam, jelenleg 21 megyére és 290 községre osztva. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is.

Az ország fenntartja a skandináv szociális rendszerét, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. Itt a tizenegyedik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti.

FöldrajzSzerkesztés

Svédország földrajzilag a Skandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország területe 450 295 km², ezzel az 56. legnagyobb ország a Földön. A két legnagyobb svéd sziget Gotland melynek fővárosa Visby és Öland, mindkettő népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%) svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:

ÉghajlatSzerkesztés

Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegység esőárnyéka miatt csak 400–600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségű podzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.[2]

Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.[3]

Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva (°C)[4]
Város Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szept. Október November December
Kiruna -10/-16 -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15
Östersund -5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8
Stockholm 1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1
Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1
Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0
Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1

Élővilág és természetvédelemSzerkesztés

Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal. Az ország szén-dioxid kibocsátása évi 50 megatonna.[5] Az ország éves hulladéktermelése 167 millió tonna, ebből az egyéb gazdasági tevékenységek 4,5 millió tonna, míg a háztartások 2,5 millió tonna hulladékot termeltek 2014-ben. A háztartási hulladék 99 százalékát újrahasznosítják, ennek felét hőerőművekben történő égetés útján. A hőerőművek 950 000 lakás fűtését biztosítják és 260 000 háztartás áramigényét elégítik ki.[6] Települési hulladéklerakókban a keletkezett hulladéknak csak 1 százaléka végezte 2016-ban.[7]

Nemzeti parkokSzerkesztés

1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[8] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

Természeti világörökségSzerkesztés

Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.


TörténelemSzerkesztés

 
A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a pirossal jelzett Svédország mai területe).

Svédország újkori önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

A két világháborúban Svédország katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

   
A parlament épülete
egy másik nézetből
 
A parlament ülésterme

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Svédország parlamentáris, vagy alkotmányos monarchia. Államfője a király, XVI. Károly Gusztáv, akinek a feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik. A miniszterelnök 2014. október 3. óta Stefan Löfven (Szociáldemokrata Párt).

Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz. Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

A svéd parlamentben 349 képviselő kap helyet. A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Lásd még: a Svédország közigazgatása cikket

Az alábbi táblázat és ábrák Svédország területi felosztását mutatják a NUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer szerint. Svédország, a NUTS 1 alapján, elsőfokon három régióra oszlik, Östra Sverige (SE1 – kék árnyalatok), Södra Sverige (SE2 –zöld árnyalatok) és Norra Sverige (SE3 – sárga árnyalatok). A köznapi használatban lévő Götaland, Svealand és Norrland történelmi országrészek valamiben különböznek a NUTS 1 felosztástól.

Megye (län) NUTS 3 Székhely Népesség (fő) Régió NUTS 2
  Blekinge SE221 Karlskrona 152 757 Sydsverige SE22
  Dalarna SE312 Falun 277 349 Norra Mellansverige SE31
  Gotland SE214 Visby 57 255 Småland med öarna SE21
  Gävleborg SE313 Gävle 277 970 Norra Mellansverige SE31
  Halland SE231 Halmstad 306 840 Västsverige SE23
  Jönköping SE211 Jönköping 341 235 Småland med öarna SE21
  Jämtland SE322 Östersund 126 461 Mellersta Norrland SE32
  Kalmar SE213 Kalmar 233 874 Småland med öarna SE21
  Kronoberg SE212 Växjö 187 156 Småland med öarna SE21
  Norrbotten SE332 Luleå 249 436 Övre Norrland SE33
  Örebro SE124 Örebro 285 395 Östra Mellansverige SE12
  Östergötland SE123 Linköping 437 848 Östra Mellansverige SE12
  Skåne SE224 Malmö 1 274 069 Sydsverige SE22
  Södermanland SE122 Nyköping 277 569 Östra Mellansverige SE12
  Stockholm SE110 Stockholm 2 163 042 Stockholm SE11
  Uppsala SE121 Uppsala 345 481 Östra Mellansverige SE12
  Värmland SE311 Karlstad 273 815 Norra Mellansverige SE31
  Västerbotten SE331 Umeå 261 112 Övre Norrland SE33
  Västernorrland SE321 Härnösand 242 156 Mellersta Norrland SE32
  Västmanland SE125 Västerås 259 054 Östra Mellansverige SE12
  Västra Götaland SE232 Göteborg 1 615 084 Västsverige SE23

NUTS 2 térkép NUTS 3 térkép
Svédország régióinak térképe Svédország megyéinek térképe
   

Politikai pártokSzerkesztés

A svéd törvényhozásban 2018–tól a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):[9]

Kormánypártok:

Ellenzék:

Védelmi rendszerSzerkesztés

Tagsága nemzetközi szervezetekbenSzerkesztés

Svédország a következő nemzetközi szervezetek tagja:[10] ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

NépességSzerkesztés

 
A főváros, Stockholm óvárosa

Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

Általános adatokSzerkesztés

Svédország népessége a 2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 fő, ennek körülbelül 16%-a 14 éven aluli, 65%-a 15 és 64 év közötti, a többiek ennél idősebbek. Svédország Észak-Európa legnépesebb országa.

Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

Népességének változásaSzerkesztés

Legnépesebb településekSzerkesztés

Svédország három legnagyobb városa (nagyság szerint csökkenő sorrendben) Stockholm, Göteborg és Malmö. Ezek a városok európai mértékben azonban kicsinek számítanak, Stockholm – a legnépesebb város – lakossága alig haladja meg az egymilliót.

Svédország legnépesebb városai

 
Stockholm
 
Göteborg
 
Malmö
 
Uppsala
 
Västerås

Helyezés Város Megye Város népessége Község népessége

 
Örebro
 
Linköping
 
Helsingborg
 
Jönköping
 
Norrköping

1 Stockholm Stockholm megye 1 372 565 818 603
2 Göteborg Västra Götaland megye 549 839 500 181
3 Malmö Skåne megye 280 415 276 244
4 Uppsala Uppsala megye 140 454 190 311
5 Västerås Västmanland megye 110 877 132 920
6 Örebro Örebro megye 107 083 130 429
7 Linköping Östergötland megye 104 232 138 580
8 Helsingborg Skåne megye 97 122 127 040
9 Jönköping Jönköping megye 89 396 122 194
10 Norrköping Östergötland megye 87 247 125 463
11 Lund Skåne megye 82 800 103 286
12 Umeå Västerbotten megye 79 594 112 728
13 Gävle Gävleborg megye 71 033 92 081
14 Borås Västra Götaland megye 66 273 100 221
15 Eskilstuna Södermanland megye 64 679 92 250
16 Södertälje Stockholm megye 64 619 81 791
17 Karlstad Värmland megye 61 685 82 878
18 Täby Stockholm megye 61 272 61 006
19 Växjö Kronoberg megye 60 887 79 301
20 Halmstad Halland megye 58 577 88 958


Etnikai megoszlásSzerkesztés

 
Kiruna temploma

Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet[11] egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be,[12] amelyben a svéd nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg.

Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv: számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani) és jiddis.

VallásSzerkesztés

Svédországban 1593 és 2000 között az evangélikus kereszténység a hivatalos államvallás volt. A hívők zöme ma is az evangélikus svéd egyház tagja.[13]

Szociális rendszerSzerkesztés

(a számszerű adatok forrása: CIA factbook)

NyugdíjrendszerSzerkesztés

1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18,5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001. január óta a 18,5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2,5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

GazdaságSzerkesztés

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 556,1 mrd $ (2018) [14]
GDP növekedési ráta 0,5% (2020 Q1) [15]
Egy főre jutó GDP (PPP) 53 208 $ (2018) [16]
Államadósság 168,9 mrd € (2019) [17]
Államadóssági ráta 35,1% (2019) [18]
Infláció 0,6% (2020. március) [19]
Foglalkoztatottsági ráta 67,1% (2020. március) [20]
Munkanélküliségi ráta 7,1% (2020. március) [21]
Minimálbér Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. [22]
Bérnövekedés üteme 2,5% (2019. december) [23]
Jegybanki alapkamat 0% (2020. április) [24]
SZJA 57,2% (2020) [25]
ÁFA (általános) 25% (2020) [26]
TAO 21,4% (2020) [27]
 
Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 20062013 között
 
A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)


Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 20092010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.[28] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

MezőgazdaságSzerkesztés

Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.

Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

IparSzerkesztés

A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmőben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (pl. hajó, repülőgép, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

Svédországban három autógyár működik:

A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára volt a NOHAB (Trollhättan).

A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.[29]

Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Sarkkörön túli Lappföldön bányászott kiváló minőségű vasérc.

KülkereskedelemSzerkesztés

Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul.

  • A kivitel (export) fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas. [29]
  • A behozatal (import) nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok. [29]

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[30]

  • Export:   Németország 11%,   Norvégia 10,2%, Finnország 6,9%, Egyesült Államok 6,9%, Dánia 6,9%, Egyesült Királyság 6,2%, Hollandia 5,5%
  • Import:   Németország 18,7%,   Hollandia 8,9%, Norvégia 7,7%, Dánia 7,2%, Kína 5,5%, Egyesült Királyság 5,1%, Finnország 4,7%, Belgium 4,7%

KözlekedésSzerkesztés

Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb.

KözútSzerkesztés

A svéd úthálózat 573 ezer km, ebből 2050 km gyorsforgalmi út (2016).[31]

VasútSzerkesztés

VíziSzerkesztés

Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

Fő kikötők [32]:

  • Ahus (SEAHU)
  • Koppenhága-Malmö (SEMMA)
  • Falkenbergs Terminal (SEFAG)
  • Gavle (SEGVX)
  • Göteborg (SEGOT)
  • Helsingborg (SEHEL)
  • Kalmar (SEKLR)
  • Karlskrona (SEKAA)
  • Norrkoping (SENRK)
  • Wallhamn (SEWAL)
  • Stockholm (SESTO)

LégiSzerkesztés

Főbb repterek:

KépekSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

A svéd kultúrát általában nyugati, pontosabban skandináv kultúrának tekintik, fő jellemzői a skandináv kultúrával mutatnak hasonlóságot.

Kulturális világörökségSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

SportSzerkesztés

Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen, melyen gyakran 10 000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla a legnagyobb, amit méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

LabdarúgásSzerkesztés

OlimpiaSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

(A „zászlózási napok” svéd zászlóval:  , a munkaszüneti napok félkövérrel szedve)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Folkmängd i riket, län och kommuner 31 mars 2020 och befolkningsförändringar 1 januari–31 mars 2020. Svéd Statisztikai Hivatal, 2020. május 12.
  2. Pósán 141. o.
  3. Sweden had its hottest ever July, breaking several weather records. thelocal.se. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
  4. weather: Local, National, and International Weather - Forecasts, Radar Maps, Video, and News. Msn.com. [2006. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
  5. Annyi szén-dioxiddal károsítja a levegőt az északi-sarki bozóttűz, mint egész Svédország egy teljes év alatt. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  6. Svédország már nem szemetel – a hulladék 99%-át újrahasznosítják. impressmagazin.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  7. Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák. europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
  8. National Parks in Sweden - Naturvårdsverket - Swedish EPA. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 18.)
  9. https://www.riksdagen.se/sv/ledamoter-partier/
  10. cia.gov
  11. Szarka László: Államnyelv, hivatalos nyelv - kisebbségi nyelvi jogok Kelet-Közép-Európában
  12. Språklagen (svéd nyelven). Språkförsvaret, 2009. július 1. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  13. https://web.archive.org/web/20170211081210/http://www.sst.a.se/statistik/statistik2015.4.50877827159454eb8c36207.html
  14. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=SE
  15. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/gdp-growth-annual
  16. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=SE&view=chart%2C
  17. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/government-debt
  18. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/government-debt-to-gdp
  19. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/inflation-cpi
  20. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/employment-rate
  21. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/unemployment-rate
  22. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/minimum-wages
  23. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/wage-growth
  24. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/indicators
  25. https://hu.tradingeconomics.com/finland/indicators
  26. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/sales-tax-rate
  27. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/indicators
  28. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  29. a b c Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  30. CIA World Factbook
  31. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sw.html
  32. https://www.searoutes.com/country-ports/Sweden

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.