Svédország

állam Észak-Európában

Svédország (svédül: Sverige ([ˈsværjɛ]) kiejtése), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság (svédül: Konungariket Sverige, kiejtése), skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határait nyugaton Norvégia, északkeleten Finnország képzi, míg délen az Öresund tengerszoroson épült Öresund hídon át Dániával van szárazföldi összeköttetése. A 2400 km hosszú tengeri határa nyugaton a Skagerrak, a Kattegat, valamint az Öresund tengerszoros, délen és keleten pedig a Balti-tenger. A 450 295 km²-es területével a világ 56., illetve az Európai Unió 3. legnagyobb és Észak-Európa legnagyobb országa. A 2021-es adat alapján a népessége 10,4 millió fő, melynek mintegy 85%-a él városokban. A népességszám a bevándorlás hatására folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Népsűrűsége 22 fő/km², ami leginkább a déli területekre koncentrálódik. Az ország déli részét túlnyomórészt mezőgazdasági területek, míg az északi részét sűrű, hegyekkel tarkított erdőségek borítják.

Svéd Királyság
Konungariket Sverige (svéd)
Svédország zászlaja
Svédország zászlaja
Svédország címere
Svédország címere
Nemzeti mottó: För Sverige i tiden
(Svédországért – a kor szellemében)
Nemzeti himnusz: Du gamla, du fria

FővárosaStockholm
é. sz. 59° 19′ 30″, k. h. 18° 04′ 14″59.325000°N 18.070556°EKoordináták: é. sz. 59° 19′ 30″, k. h. 18° 04′ 14″59.325000°N 18.070556°E
Legnagyobb város
Államformaalkotmányos monarchia
Vezetők
KirályXVI. Károly Gusztáv
MiniszterelnökUlf Kristersson
A Riksdag elnökeAndreas Norlén
Hivatalos nyelvsvéd
Beszélt nyelvekfinn, meänkieli, lapp, cigány, jiddis

EU-csatlakozás1995. január 1.
Tagság
Lista
  • Európai Unió
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európa Tanács
  • Európai Űrügynökség
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • Északi Tanács
  • Északi-sarkvidéki Tanács
  • Északi Harccsoport
  • Európai Déli Obszervatórium
  • Balti-tengeri Tanács
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Afrikai Fejlesztési Bank
  • Ázsiai Fejlesztési Bank
  • Ausztrália Csoport
  • Európai Fizetési Unió
  • Eurocontrol
  • Nemzetek Szövetsége
  • Nyitott Égbolt Egyezmény
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • Európai Mozgáskoordinációs Központ
  • NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • UNESCO
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • schengeni övezet
  • vízummentességi program (USA)
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • Union between Sweden and Norway
  • kalmari unió
  • Barents Euro-Sarkvidéki Tanács
  • International Centre for Migration Policy Development
  • Észak-atlanti Szerződés Szervezete
  • Békepartnerség
  • World Customs Organization
  • International Holocaust Remembrance Alliance
  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás
  • Népesség
    Népszámlálás szerint10 551 707 fő (2023. dec. 31.)[1]
    Rangsorban88.
    Becsült10 550 000 [2] fő (2022)
    Rangsorban88.
    Népsűrűség23,5 fő/km²[3]
    Rangsorban158. (2022)
    GDP2018-as becslések
    Összes601 milliárd dollár (23.)
    PPP: 547 milliárd dollár
    Egy főre jutó58 345 (34.)
    PPP: 53 077
    HDI0,913 (14.) – nagyon magas
    Gini-index25,4 (alacsony)
    Földrajzi adatok
    Terület450 295 km²
    Rangsorban55.
    Víz8,7%
    IdőzónaCET (UTC+1)
    CEST (UTC+2)
    Egyéb adatok
    PénznemSvéd korona (SEK)
    Nemzetközi gépkocsijelS
    Hívószám+46
    Segélyhívó telefonszám112
    Internet TLD.se
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozó
    • Europlug
    • Schuko
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Királyság témájú médiaállományokat.

    Svédország alkotmányos monarchia és parlamentáris demokrácia, a jelenlegi államfő XVI. Károly Gusztáv király. A törvényhozó hatalmat a 349 képviselőből álló egykamarás parlament, azaz a Riksdag jelenti, a végrehajtó hatalmat pedig a kormány gyakorolja a miniszterelnökkel az élén. Svédország egységes állam, 21 megyére és 290 községre oszlik. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Stockholm. Az ország 1995 óta tagja az Európai Uniónak, továbbá tagja többek között az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az OECD-nek és a schengeni övezetnek is, 2024. március 7-én pedig csatlakozott a NATO-hoz és a katonai szervezet 32. tagállamává vált.[4]

    A skandináv országokkal együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az emberi jogok az információs társadalom és a jövedelmi egyenlőség területén, HD besorolása: nagyon magas.[5] Az ország ennek megfelelően fenntartja a skandináv jóléti modellt, amely biztosítja minden állampolgára számára a társadalombiztosítás, az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás finanszírozását. 2019-ben itt a 13. legmagasabb egy főre jutó GDP a világon, valamint előkelő helyet foglal el számos nemzetközi összehasonlításban ami az életminőséget, az egészségügyet, az oktatást, a szabadságjogokat, a gazdasági versenyképességet, az egyenlőséget, a jólétet és az emberi fejlettséget illeti. Egy 2024-es felmérésben globálisan az ötödik helyen áll az éleminőségben és az emberek elégedettsége alapján.[6][megj. 1]

    Svédország földrajzilag a Skandináv-félsziget keleti és déli részén terül el, nyugatról és északról Norvégia, keletről pedig Finnország határolja, valamint tengeri határokat oszt délről Dániával. Az ország területe 450 295 km², ezzel az 56. legnagyobb ország a Földön. A két legnagyobb svéd sziget Gotland melynek fővárosa Visby és Öland, mindkettő népszerű üdülési célpont. A Balti-tenger másik nagy szigete a Finnországhoz tartozó Åland, amelynek ennek ellenére hivatalos nyelve a svéd, és lakosságát is nagy részben (91,2%) svédek teszik ki. Az ország nyugati vidékein a Skandináv-hegység fut végig, melynek legmagasabb pontja a Kiruna közelében található, 2104 méter magasságú Kebnekaise. A magashegység lehetőséget nyújt a téli sportok kedvelőinek síelésre is. Svédország három legnagyobb tava a Vänern, a Vättern és a Mälaren. A Skandináv-hegységből általában keletre, párhuzamosan haladó folyók nagy esésük miatt jelentős vízerőkészlettel rendelkeznek.

    Svédországot három nagy vidékre osztják, melyek 25 tájegységre, úgynevezett landskapra bomlanak a következők szerint:

    Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlatnak köszönhetően, de Dániához és Norvégiához képest éghajlata hidegebb, mert a Golf-áramlat hatása itt már csak erősen korlátozottan érvényesül. A nyár rövid, Stockholm környékén csak négy és fél hónap fagymentes. Az ország középső részét 3-4, északi tájait 6-7 hónapig is hótakaró fedi. Az évi csapadékmennyiség a Skandináv-hegység esőárnyéka miatt csak 400–600 mm, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen eloszlásban: tavasszal kevés eső esik, ősszel viszont sok a csapadék. Az állattenyésztés természeti feltételei valamivel kedvezőbbek, mint a földművelésé. A talaj általában gyenge minőségű podzol és láptalaj. Barna erdőtalajok csak délen és Östergötlandban vannak.[7]

    Svédország közel kétharmadát ma is erdő borítja. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.

    A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az országban mért legmagasabb hőmérséklet 38 °C volt, melyet 1933-ban és 1947-ben mértek. A 2018-as július volt az országban mért legmagasabb átlaghőmérsékletű hónap, az elmúlt 260 évben.[8]

    Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.

    Legmagasabb és a legalacsonyabb átlaghőmérséklet hónapokra bontva (°C)[9]
    Város Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szept. Október November December
    Kiruna -10/-16 -8/-15 -4/-13 2/-7 8/0 14/6 17/8 14/6 9/2 1/-4 -5/-10 -8/-15
    Östersund -5/-10 -3/-9 0/-6 5/-2 12/3 16/8 18/10 17/10 12/6 6/2 0/-3 -3/-8
    Stockholm 1/-2 1/-3 4/-2 11/3 16/8 20/12 23/15 22/14 17/10 10/6 5/2 1/-1
    Göteborg 2/-1 4/-1 6/0 11/3 16/8 19/12 22/14 22/14 18/10 12/6 7/3 3/-1
    Visby 1/-2 1/-3 3/-2 9/1 14/6 18/10 21/13 20/13 16/9 10/6 5/2 2/0
    Malmö 3/-1 3/-1 6/0 12/3 17/8 19/11 22/13 22/14 18/10 12/6 8/4 4/1

    Élővilág és természetvédelem

    szerkesztés

    Uralkodó növénye a fenyő. Az ország területének jelentős részét erdők borítják, az északi tájakon pedig tundra az uralkodó növénytakaró. Délre haladva egyre több a mezőgazdasági művelés alatt álló terület.

    Aggodalomra okot adó jelenségek: az erdők talajának és a vizeknek a savasodása, a nitrogén feldúsulása a vizekben (eutrofizáció), a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, környezetszennyezés, a tengerek szennyezése olajjal. Az ország szén-dioxid kibocsátása évi 50 megatonna.[10] Az ország éves hulladéktermelése 167 millió tonna, ebből az egyéb gazdasági tevékenységek 4,5 millió tonna, míg a háztartások 2,5 millió tonna hulladékot termeltek 2014-ben. A háztartási hulladék 99 százalékát újrahasznosítják, ennek felét hőerőművekben történő égetés útján. A hőerőművek 950 000 lakás fűtését biztosítják és 260 000 háztartás áramigényét elégítik ki.[11] Települési hulladéklerakókban a keletkezett hulladéknak csak 1 százaléka végezte 2016-ban.[12]

    Nemzeti parkok

    szerkesztés

    1908-ban Svédországban létesítették Európa első nemzeti parkját.[13] Célja a természet értékeinek megőrzése volt Svédország és az egész világ számára. Mára a nemzeti parkok hálózatának 28 tagja van.

    Természeti világörökség

    szerkesztés

    Az UNESCO az egész Lappföldet természeti és kulturális világörökségnek tekinti. Ezenkívül Finnországgal közös természeti világörökség még a Kvarken szigetvilága a Botteni-öbölben.

    Történelem

    szerkesztés
     
    A Svéd Birodalom hatalmának csúcsán, 1658-ban (a pirossal jelzett Svédország mai területe).

    Svédország újkori önálló történelme a kalmari unióból történő 1523-as kiválással kezdődött.

    A svéd nagyhatalom időszaka XII. Károly uralkodásának idejére tehető, amikor is az egész balti térség svéd fennhatóság alá tartozott, beleértve néhány északnémet tartományt is.

    A nagyhatalmi időszaknak a XII. Károly uralma alatti háborúk kudarcai vetettek véget. A fiatal király legnagyobb ellenfele a Nagy Péter cár által vezetett Orosz Birodalom volt, amely ellen a törökökkel szövetkezett. Ők azonban később az ellenfeleivé váltak.

    A napóleoni háborúk megkímélték Svédországot. Az északi királyság nem nyújtott segítséget Napóleonnak, így a győztes hatalmak kvázi-szövetségesként kezelték a bécsi kongresszuson, ahol elhatározták, hogy a győzedelmes Oroszországnak adják a finn területeket, Svédország kárpótlásul megkapta Norvégiát.

    A két világháborúban Svédország katonailag semleges államként nem vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet.

    Lásd még: vikingek, varégok, svéd királyok listája

    Politika és államszervezet

    szerkesztés
       
    A parlament bejárata
    a parlament másik nézetből
     
    A parlament ülésterme

    Alkotmány, államforma

    szerkesztés

    Svédország parlamentáris és képviseleti demokrácia, a nép által választott parlamenttel (→ Riksdag). Formálisan az ország egyben alkotmányos monarchia is, ahol az uralkodó az államfő.

    XVI. Károly Gusztáv király az ország nem politikai államfője. Feladata kizárólag protokolláris teendőkre korlátozódik, szertartási és képviseleti feladatai vannak.[14]

    A miniszterelnök 2022. októbere óta Ulf Kristersson (Mérsékelt Párt).

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

    szerkesztés

    Svédországban általános választójoga van minden 18 éven felüli állampolgárnak. A svéd törvényhozó hatalom a parlament (svédül Riksdag), amelyben a pártok az általános választások eredményeinek megfelelően jutnak mandátumokhoz.

    Az egykamarás parlamentnek (Riksdag) 349 tagja van, akiket négyévente választanak meg. Általában szeptembertől június közepéig tart az ülés. A parlament hozza meg a döntéseket, a kormány pedig végrehajtja azokat.

    A világon Svédországban a legmagasabb a női képviselők aránya.

    Az általános választásokat együtt tartják az önkormányzati választásokkal (kommunalvalet), amelyen svéd illetőségű külföldiek is részt vehetnek. A választások négyévente zajlanak, időpontjuk mindig szeptember harmadik vasárnapja. 1994 előtt háromévente voltak választások.

    A germán, római és angol-amerikai jogra támaszkodó svéd jog nem annyira kodifikált, mint Franciaországban és más, a napóleoni törvénykönyv által befolyásolt országokban, és nem függ annyira a bírói gyakorlattól és precedensektől, mint az Egyesült Államokban.

    Politikai pártok

    szerkesztés

    A svéd törvényhozásban 2022–től a következő pártok vannak jelen (a „Riksdag"-ba bekerülési feltétel a választásokon elért min. 4%):[15]

    Kormánypártok:

    A kormányt támogatja:

    Ellenzék:

    Külkapcsolatok

    szerkesztés

    Az ország szorosan együttműködik a skandináv szomszédjaival, gazdasági és szociális ügyekben az Északi Miniszterek Tanácsán keresztül. 1995 óta tagja az Európai Uniónak is.

    Korábban, mintegy kétszáz éven át a semlegesség politikáját követte;[16] a külpolitikája azon a feltevésen alapul, hogy a nemzetbiztonságot az szolgálja a legjobban, ha békeidőben mentesül a szövetségektől. Az új világbiztonsági helyzet következtében a külpolitikája részben módosult és később, a 21. században aktívabb szerepet játszott az európai biztonsági együttműködésben.[14] 2021-ben az ország töltötte be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét.[14] 2017 és 2018 között tagja volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának is.[14]

    2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni inváziója után a csatlakozási kérelmét nyújtotta be a NATO-szövetséghez.[17] 2023-ban a NATO-csatlakozását Magyarország és Törökország blokkolta.[18] Annak ellenére, hogy Orbán korábban azt mondta, hogy nem ők lesznek az utolsók, 2024-ben Magyarország hagyta jóvá utolsóként a csatlakozását, ami véget vetett a sok hónapos diplomáciai vitáknak,[19] így márc. 7-én a NATO teljes jogú tagja lett.[16]

    Tagsága nemzetközi szervezetekben

    szerkesztés

    Az ország a következő nemzetközi szervezetek tagja:[20] ADB, AfDB, Sarkköri Tanács, Australia Group, BIS, CBSS, CE, CERN, EAPC, EBRD, EIB, ESA, Északi Tanács, Európai Unió, FAO, G-9, G-10, IADB, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt, ICRM, IDA, IEA, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, IMSO, Interpol, IOC, IOM, IPU, ISO, ITSO, ITU, ITUC, MIGA, MINURCAT, NAM (mint vendég), NATO, NEA, NIB, NSG, OAS (megfigyelőként), OECD, OPCW, OSCE, Paris Club, PCA, PFP, Schengeni egyezmény, UN, UNCTAD, UNESCO, UNHCR, UNIDO, UNMEE, UNMIL, UNMIS, UNMOGIP, UNOMIG, UNRWA, UNTSO, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WTO, ZC

    Védelmi rendszer

    szerkesztés
     
    JAS 39 Gripen harci repülőgép. Svédországban fejlesztik és gyártják.

    A 20. század nagy részében Svédország katonailag el nem kötelezett volt, de ma már szorosan együttműködik a NATO-val és részt vesz az EU-n belüli védelmi együttműködésben. Az ország méretéhez képest jelentős hadiiparral és repülőgépiparral is rendelkezik, amelynek termékeit számos ország hadereje rendszeresítette.[21] Oroszország Ukrajna elleni inváziója következtében úgy döntött, hogy feladja függetlenségét és csatlakozni kíván a NATO-hoz[22] és számos védelmi felszerelést adományoz Ukrajnának, köztük az igen modern Archer tüzérségi rendszert és CV90 harcjárműveket.[23] Az orosz támadás 2022 tavaszi megállításában jelentős szerepet játszó NLAW páncéltörő-rakéta is a svéd hadiipar terméke.[24] A fegyverekre az ukrán katonák Svédországban kaptak kiképzést.[25]

    Közigazgatási beosztás

    szerkesztés
    Lásd még: a Svédország közigazgatása cikket

    Az alábbi táblázat és ábrák Svédország területi felosztását mutatják a NUTS (Nomenclature of Units for Territorial Statistics = Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája) rendszer szerint. Svédország, a NUTS 1 alapján, elsőfokon három régióra oszlik, Östra Sverige (SE1 – kék árnyalatok), Södra Sverige (SE2 –zöld árnyalatok) és Norra Sverige (SE3 – sárga árnyalatok). A köznapi használatban lévő Götaland, Svealand és Norrland történelmi országrészek valamiben különböznek a NUTS 1 felosztástól.

    NUTS 2 térkép NUTS 3 térkép
    Svédország régióinak térképe Svédország megyéinek térképe
       

    Népesség

    szerkesztés
     
    A főváros, Stockholm óvárosa
     
    Svédország népsűrűsége, fő/km² (2023)

    Svédország első lakosai feltehetőleg finnugor eredetű halász-vadász népek voltak, akik már az utolsó jégkorszaki jég visszahúzódásakor letelepedtek az ország egyes területein. Az első indoeurópai nyelvet beszélő népek valószínűleg a 4. században érkeztek, és fejlett földművelő kultúrát hoztak magukkal. Ennek a történeti jelenségnek a mai napig megvannak a nyomai; a Svédország északi területein élő – főleg rénszarvastenyésztéssel foglalkozó – számik, vagy lappok a magyarok ritkábban emlegetett nyelvrokonai közé tartoznak. Ők, illetve a svéd-finn határ mentén élő települések finn lakossága alkotja Svédország „őslakos” kisebbségeit.

    Svédország területén élő germánokról már a Kr. utáni első századból vannak írásos emlékeink, Tacitus művében. A mai Svédország germán őslakossága a svea, avagy törzsi svéd, a gót, ill. a gotlandi népek. A déli területeken a későbbi korokban dánok telepedtek le. Ennek nyomait a skånei dialektusok őrzik.

    Általános adatok

    szerkesztés

    Svédország népessége a 2014-es népszámlálás szerint 9 694 194 fő, ennek körülbelül 16%-a 14 éven aluli, 65%-a 15 és 64 év közötti, a többiek ennél idősebbek. Svédország Észak-Európa legnépesebb országa.

    Svédország azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a várható élettartam, átlagosan a teljes népesség körében ez 80,51 év. A népesség növekedési rátája 0,61%.

    A lakosság nagyrészt az ország déli területein koncentrálódik, így a hatalmas kiterjedésű északi területek népességsűrűsége meglehetősen csekély. Az EU keretein belül definiált NUTS3 zónák így ott hatalmas területre terjednek ki (összehasonlításképpen: a magyarországi NUTS3 régiók három megyét foglalnak magukba, Lappföldön akár egész magyarországnyi területeket).

    Népességének változása

    szerkesztés
    A népesség alakulása 1750 és 2023 között
    Lakosok száma
    1 780 678
    7 041 829
    7 867 931
    8 192 437
    8 329 033
    8 558 835
    8 850 974
    9 080 505
    9 747 355
    10 551 707
    1750195019671975198319901998200620142023
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések

    szerkesztés
    Legnagyobb 20 település (2020. évi becslés)[26]

     
    Stockholm
     
    Göteborg

    # Település Népesség # Település Népesség

     
    Malmö
     
    Uppsala

    1 Stockholm 1 767 108 11 Lund 94 814
    2 Göteborg 655 429 12 Umeå 91 916
    3 Malmö 325 069 13 Borås 81 270
    4 Uppsala 168 760 14 Gävle 79 629
    5 Västerås 128 660 15 Södertälje 76 320
    6 Örebro 126 660 16 Eskilstuna 75 798
    7 Linköping 119 016 17 Halmstad 71 422
    8 Helsingborg 113 828 18 Växjö 71 282
    9 Jönköping 101 440 19 Karlstad 70 389
    10 Norrköping 98 088 20 Sundsvall 58 813


    Etnikai megoszlás

    szerkesztés
     
    Kiruna temploma

    Manapság Svédország bevándorlási célország, így jelentős számban képviselik magukat a kisebbségek között a régi jugoszláv területekről a háborúk elől menekültek, egyes arab országokból érkezett vendégmunkások, vagy menekültek, illetve törökök és görögök.

    A történelmi közelség és a szoros gazdasági kapcsolatok miatt természetesen nagy számban élnek Svédországban norvégok, dánok és finnek is, azonban ők nem feltétlenül a svéd állampolgárság keretein belül.

    Nyelvi megoszlás

    szerkesztés

    Svédországban szintén nem rögzítette jogszabály a hivatalos nyelvet[27] egészen 2009. július 1-jéig, amikor új nyelvtörvényt vezettek be,[28] amelyben a svéd nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg.

    Van továbbá öt elismert kisebbségi nyelv: számi (lapp), finn, meänkieli, roma (romani) és jiddis.

    Svédországban 1593 és 2000 között az evangélikus kereszténység a hivatalos államvallás volt. A hívők zöme ma is az evangélikus svéd egyház tagja.[29]

    Szociális rendszer

    szerkesztés

    (a számszerű adatok forrása: CIA factbook Archiválva 2003. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben)

    Nyugdíjrendszer

    szerkesztés

    1998 és 2001 között a nyugdíjrendszert átalakították államilag kezelt alapokból finanszírozott, kötelező ellentételezéses (PAYGO) rendszerből egy olyan rendszerré, amely a bevételek egy részét alapokba visszaforgatja. Fontos tényező, hogy a jövőben kifizetendő nyugdíjjáradékok jelenleg már a GDP növekedéshez kötöttek, amely fenntarthatóságot eredményez a gazdaság kedvezőtlen alakulása esetében is.

    A kifizetendő állami nyugdíjjáradékokat egy 18,5% nyugdíjjárulék finanszírozza, amely az állam összes adózott bevételére terhelődik. 2001. január óta a 18,5% két részre van osztva: 16% a jelenlegi járadékokat fedezi, míg 2,5% egyéni nyugdíjalapokba megy. (forrás:angol wikipedia)

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 541,1 mrd $ (2020) [30]
    GDP növekedési ráta 4,7% (2021 Q3) [31]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 54 563 $ (2020) [32]
    Államadósság 197 mrd € (2020) [33]
    Államadóssági ráta 39,7% (2020) [34]
    Infláció 2,8% (2021. október) [35]
    Foglalkoztatottsági ráta 67,8% (2021. szeptember) [36]
    Munkanélküliségi ráta 7,6% (2021. október) [37]
    Minimálbér Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. [38]
    Bérnövekedés üteme 2,9% (2021. szeptember) [39]
    Jegybanki alapkamat 0% (2021. augusztus) [40]
    SZJA 52,9% (2021) [41]
    ÁFA (általános) 25% (2021) [42]
    TAO 20,6% (2021) [40]
     
    Az egy főre jutó GDP változása Svédországban, más fejlett országokkal összehasonlítva, 20062013 között
     
    A svéd éves nemzeti jövedelem (GDP) területi megoszlása, 1000 SEK/fő (2004)

    Svédország a 20. század első felében emelkedett a világ gazdaságilag legfejlettebb államai közé. A Világgazdasági Fórum 20092010-es listája szerint a világ 4. legversenyképesebb országa.[43] Gazdasága alapját a csúcstechnológiát képviselő iparágak, a kereskedelem és a szolgáltatások képezik.

    Mezőgazdaság

    szerkesztés

    Az ország mezőgazdasága a kedvezőtlen adottságok ellenére is fejlett. Területének csak 6%-a szántóföld, a megművelt földek aránya a 20. század közepétől csökken.

    Legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás (hús- és tejtermelés). A déli és középső területeken őszi búzát, zabot, cukorrépát, burgonyát termesztenek. A gazdaságosabb takarmánytermesztés, illetve állattenyésztés előtérbe kerül.

    Az ország 62%-át borítja erdő, ezeknek mintegy fele farmerek tulajdonában van, a többi az államé és az iparvállalatoké. A parasztgazdaságok jövedelmét a fakitermelés egészíti ki.

    A korszerű, szakosodott ipar központjai az ország középső és déli részén fekvő városokban vannak: Göteborgban, Stockholmban és Malmőben. Villamosenergia-termelését a víz- és az atomerőművek biztosítják (közel egyenlő arányban). A svéd ipar hagyományos ágazatai közé tartozik a vaskohászat (a világ legjobb minőségű acélját termeli) és a faipar (világhírű ágazata a gyufagyártás). Gépipara (pl. hajó, repülőgép, gépkocsi) a minőségi acélt dolgozza fel.

    Svédországban három autógyár működik:

    A svédek kiemelkedő vasúti gépgyára volt a NOHAB (Trollhättan).

    A világ élvonalába tartozik a: híradástechnika, elektronika (mobiltelefonok, számítógépek, elektronikus rendszerek), az irodagépipar, golyóscsapágygyártás.[44] Az ország méretéhez képest jelentős hadiipar és repülőgép iparral is rendelkezik.[21]

    Kiterjedt fenyő- és lombhullató erdőinek fáját, energiában gazdag folyóit hatékonyan értékesíti. Az ország fakitermelésben 11. a világon (2003–2004-ben). Egyike a legnagyobb papírgyártóknak.

    Természeti erőforrásai jelentősek és változatosak. Ásványkincsei közül legfontosabb a Sarkkörön túli Lappföldön bányászott kiváló minőségű vasérc.

    Külkereskedelem

    szerkesztés

    Külkereskedelmi forgalma évtizedek óta többlettel zárul.

    • A kivitel (export) fő tételei: gépek és járművek, vegyi áruk, papíráruk, elektrotechnikai-elektronikai termékek, gyógyszer, acél, nyersvas.[44]
    • A behozatal (import) nagy részét szintén gépek, berendezések, járművek alkotják, továbbá élelmiszer, energiahordozók, vegyipari alapanyagok.[44]

    Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[45]

    • Export:   Németország 11%,   Norvégia 10,2%, Finnország 6,9%, Egyesült Államok 6,9%, Dánia 6,9%, Egyesült Királyság 6,2%, Hollandia 5,5%
    • Import:   Németország 18,7%,   Hollandia 8,9%, Norvégia 7,7%, Dánia 7,2%, Kína 5,5%, Egyesült Királyság 5,1%, Finnország 4,7%, Belgium 4,7%

    Közlekedés

    szerkesztés

    Korszerű vasút- és közúthálózata az ország központi és déli vidékein a legsűrűbb.

    A svéd úthálózat 573 ezer km, ebből 2050 km gyorsforgalmi út (2016).[46]

    Jelentős a tengeri és a belvízi hajózás is.

    Fő kikötők:[47]

    • Ahus (SEAHU)
    • Koppenhága-Malmö (SEMMA)
    • Falkenbergs Terminal (SEFAG)
    • Gavle (SEGVX)
    • Göteborg (SEGOT)
    • Helsingborg (SEHEL)
    • Kalmar (SEKLR)
    • Karlskrona (SEKAA)
    • Norrkoping (SENRK)
    • Wallhamn (SEWAL)
    • Stockholm (SESTO)

    Főbb repterek:

    Telekommunikáció

    szerkesztés
    Hívójel prefix SA-SM, 7S, 8S
    ITU zóna 18
    CQ zóna 14

    A svéd kultúrát általában nyugati, pontosabban skandináv kultúrának tekintik, fő jellemzői a skandináv kultúrával mutatnak hasonlóságot.

    Kulturális világörökség

    szerkesztés

    Gasztronómia

    szerkesztés

    Svédországra a csapatsportok a jellemzőek minden téren. A foci viszonylag jelentős ágazata a sportoknak az országban és a nemzetközi mezőny közepét erősítik a svédek. Kedvelt sportjuk még a floorball, a jégkorong és a téli sportok (síelés, biatlon, curling). A legjelentősebb síverseny a Vasaloppet. Nagyon népszerű sport a tájfutás, melynek Svédország az őshazája. Legnagyobb versenyük az O-ringen, melyen gyakran 10 000 fölötti az indulók létszáma. Népszerűek a váltóversenyek is, melyek közül a Tiomilla (10x10 km) a legnagyobb, amit méltán neveznek a tájfutás Bajnokok Ligájának.

    Labdarúgás

    szerkesztés

    (A „zászlózási napok” svéd zászlóval:  , a munkaszüneti napok félkövérrel szedve)

    1. Folkmängd i riket, län och kommuner 31 december 2023 och befolkningsförändringar 1 oktober - 31 december 2023. Svéd Statisztikai Hivatal, 2024. február 22.
    2. World Population Review
    3. World Population Review 2022
    4. Protocol to the North Atlantic Treaty on the Accession of the Kingdom of Sweden”, state.gov, 2024. március 7. (Hozzáférés: 2024. március 7.) 
    5. 2019 Human Development Index Ranking | Human Development Reports. hdr.undp.org. [2020. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
    6. Jones, Lila: Ranked: Best Countries to Live in the World, 2024 (amerikai angol nyelven). CEOWORLD magazine, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. július 16.)
    7. Pósán 141. o.
    8. Sweden had its hottest ever July, breaking several weather records. thelocal.se. (Hozzáférés: 2018. augusztus 5.)
    9. weather: Local, National, and International Weather - Forecasts, Radar Maps, Video, and News. Msn.com. [2006. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 6.)
    10. Annyi szén-dioxiddal károsítja a levegőt az északi-sarki bozóttűz, mint egész Svédország egy teljes év alatt. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
    11. Svédország már nem szemetel – a hulladék 99%-át újrahasznosítják. impressmagazin.hu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
    12. Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák. europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2019. július 13.)
    13. National Parks in Sweden - Naturvårdsverket - Swedish EPA. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 18.)
    14. a b c d Si: Swedish government (brit angol nyelven). sweden.se, 2023. július 3. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    15. https://www.riksdagen.se/sv/ledamoter-partier/
    16. a b István, Bereznay: Kétszáz éves korszak zárult le (magyar nyelven). index.hu, 2024. március 7. (Hozzáférés: 2024. március 8.)
    17. NATO formally invites Finland and Sweden to join the alliance.”, The New York Times , 2022. június 29.. [2022. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. június 30.) 
    18. Továbbra is aggodalmat jelent a NATO-ban, hogy Magyarország blokkolja a svéd csatlakozást (magyar nyelven). euronews, 2023. szeptember 7. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    19. Bryant, Miranda. „Hungary approves Sweden joining Nato after months of delays”, The Guardian, 2024. február 26. (Hozzáférés: 2024. február 26.) (brit angol nyelvű) 
    20. cia.gov. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 30.)
    21. a b https://euro-sd.com/2023/06/articles/31839/swedish-defence-industrial-capabilities-shine-bright/. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    22. https://www.bbc.com/news/world-europe-61397478. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    23. https://mil.in.ua/en/news/sweden-will-provide-ukraine-with-archer-self-propelled-guns-and-cv90-ifv/. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    24. https://mil.in.ua/en/news/ukrainian-defenders-continue-to-master-the-nlaw-anti-tank-systems/. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    25. Forces, Swedish Armed: State-of-the-art artillery now in Ukraine (angol nyelven). Försvarsmakten. (Hozzáférés: 2024. január 7.)
    26. https://www.citypopulation.de/en/sweden/cities/
    27. Szarka László: Államnyelv, hivatalos nyelv - kisebbségi nyelvi jogok Kelet-Közép-Európában. [2008. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 28.)
    28. Språklagen (svéd nyelven). Språkförsvaret, 2009. július 1. [2010. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
    29. https://web.archive.org/web/20170211081210/http://www.sst.a.se/statistik/statistik2015.4.50877827159454eb8c36207.html
    30. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=SE
    31. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/gdp-growth-annual
    32. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=SE&view=chart%2C
    33. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/government-debt
    34. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/government-debt-to-gdp
    35. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/inflation-cpi
    36. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/employment-rate
    37. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/unemployment-rate
    38. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/minimum-wages
    39. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/wage-growth
    40. a b https://hu.tradingeconomics.com/sweden/indicators
    41. https://hu.tradingeconomics.com/finland/indicators
    42. https://hu.tradingeconomics.com/sweden/sales-tax-rate
    43. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
    44. a b c Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
    45. CIA World Factbook
    46. Archivált másolat. [2020. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 30.)
    47. https://www.searoutes.com/country-ports/Sweden[halott link]

    Megjegyzések

    szerkesztés
    1. A magyar kormány médiájának propagandája ellenére, amely alapján Svédország borzasztó hely lett a migránsok és bevándorlók miatt.

    Fordítás

    szerkesztés

    Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweden című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

    • Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012.  

    További információk

    szerkesztés
    A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország témájú médiaállományokat.