A Botteni-öböl (finnül Pohjanlahti, svédül Bottniska viken) a Balti-tenger legészakibb nyúlványa. Finnország nyugati és Svédország keleti partja között helyezkedik el.

Botteni-öböl
(Pohjanlahti, Bottniska viken)
Országok  Finnország
 Svédország
Hosszúság725 km
Szélesség240 km
Felszíni terület117 000 km2
Átlagos mélység60 m
Legnagyobb mélység301 m
Elhelyezkedése
Botteni-öböl (Észak-Európa)
Botteni-öböl
Botteni-öböl
Pozíció Észak-Európa térképén
é. sz. 63°, k. h. 20°Koordináták: é. sz. 63°, k. h. 20°
Botteni-öböl
Botteni-öböl
A Wikimédia Commons tartalmaz Botteni-öböl témájú médiaállományokat.

A név eredete szerkesztés

A botten svéd szó jelentése valaminek az alja, feneke. Ebben az összefüggésben valószínűleg tengerfenéket jelent. Az ebből kialakult korai latin Bothnia a Botteni-öböl környékét jelölte. Az öböl nevéből alakult ki a környező tájak svéd neve: Västerbotten tartomány a nyugati parton és Österbotten tartomány keleten, a mai Finnország területén, valamint Norrbotten, a legészakibb svéd tartomány.[1] Österbotten finn neve, Pohjanmaa támpontot nyújt mindkét nyelvben, ugyanis a pohja tengerfenéket és északot is jelent.

Földrajza szerkesztés

Az öböl 725 km hosszú, 80-240 km széles és átlagos mélysége 60 m. Legmélyebb pontja 295 m, vízfelülete 117 000 km².

Az öböl vizét számos folyó táplálja. A Botteni-öböl északi részében az alacsony párolgás és a sok beletorkolló folyó következtében alacsony a tengervíz sótartalma. Mivel így az csaknem édesvíz, ezért – és a téli nagy hidegek miatt – az öböl vize öt hónapra befagy.

Itt található Åland, Merenkurkku szigetvilága, és északon Hailuoto szigete.

Az öbölbe torkolló nagyobb folyók szerkesztés

Legfontosabb part menti városok szerkesztés

  • Luleå (finnül Luulaja), Svédország
  • Umeå (finnül Uumaja), Svédország
  • Härnösand, Svédország
  • Sundsvall, Svédország
  • Gävle, Svédország
  • Rauma (svédül Raumo), Finnország
  • Pori (svédül Björneborg), Finnország
  • Vaasa (svédül Vasa), Finnország
  • Oulu (svédül Uleåborg), Finnország

Történelem szerkesztés

Számos történész véli úgy, hogy a 9. századi Ottar from Hålogaland volt az első, aki megemlíti a Botteni-öblöt Kven-tenger néven. Az is valószínű, hogy Claudius Clavus Mare Gotticus-a a 15. században a Botteni-öböl ábrázolása.

Gazdaság szerkesztés

A Botteni-öböl vidékét sűrű erdőségek borítják. A fákat feldolgozás után a tengerparti gyárakba szállítják és bútor, illetve papír alapanyagaként szolgálnak.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés