Folyó
A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány. A folyásirányba nézve bal kéz felől a folyó bal partja, jobb kéz felől pedig a jobb partja van. A folyó medre víz alatt található mélyedés a földben, amelyet víz által szállított hordalék (homok, kavics) borít. A vízhozam a keresztmetszeten egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség. A legbővizűbb folyó az Amazonas.
A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni. A különböző elnevezések között nincs éles határ, számos szerző akkor nevez folyamnak valamilyen vízfolyást, ha az hajózható. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.
Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.
A Föld folyóvizeiben összesen 1230 km³ víz mozog, ami a földi hidroszféra össztömegének mindössze 0,0001%-a.
A világ tíz leghosszabb folyója
szerkesztés
A folyók valódi hosszúságát nehéz meghatározni, nem dönthetjük el pontosan, hogy hol is van az eleje, és sokszor a végét sem lehet pontosan meghatározni. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egy folyó tóba, mocsárba, vagy egy másik folyóba ömlik. Az alábbi táblázatban szereplő adatok hozzávetőlegesek.
| Folyó neve | Hosszúság (km) | Vízgyűjtő terület (km²) | Ország | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Nílus-Kagera | 6853 | 3 349 000
|
 Burundi,  Ruanda,  Tanzánia,  Uganda,  Dél-Szudán,  Szudán,  Egyiptom
|
| 2 | Amazonas-Ucayali-Apurímac | 6518 | 6 923 000
|
 Peru,  Kolumbia,  Brazília
|
| 3 | Jangce | 6300 | 1 808 500
|
 Kína
|
| 4 | Mississippi-Missouri | 6212 | 3 248 000
|
 USA
|
| 5 | Ob-Irtis | 5410 | 2 990 000
|
Kína,  Kazahsztán,  Oroszország
|
| 6 | Jenyiszej-Angara-Szelenga | 5115 | 2 580 000
|
 Mongólia, Oroszország
|
| 7 | Kongó-Luapula | 4700 | 3 687 000
|
 Zambia,  Kongói Demokratikus Köztársaság,  Kongói Köztársaság,  Angola
|
| 8 | Sárga-folyó | 4667 | 745 000
|
Kína
|
| 9 | La Plata-Paraná-Paranaiba | 4498 | 3 104 000
|
Brazília,  Paraguay Argentína,  Uruguay
|
| 10 | Léna | 4472 | 2 490 000
|
Oroszország
|
Vízhozam
szerkesztésA vízhozam valamely vízfolyás kijelölt meder-keresztszelvényén (vízrajzi állomásnál) meghatározott időegység (l/s, m3/s, km3/év) alatt átfolyó vízmennyiség. Jelölése Q. A középvízhozam (Jelölése: KÖQ) a szabályos gyakoriságú vízhozam adatok számtani középértéke egy meghatározott, akár több éves időszakon belül.
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 132. o. ISBN 963-85773-9-8
- Eberhard Czaya: A Föld folyói (Gondolat, 1988)
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
