Főmenü megnyitása

A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója.

Jenyiszej
Yenisey from the Railway Bridge.JPG
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz4092 km
Vízhozam19 600 m³/s
Vízgyűjtő terület2 580 000 km²
Forrás Szaján-hegység, Tuva
Torkolat Kara-tenger, Jenyiszeji-öböl
é. sz. 71° 50′, k. h. 82° 40′Koordináták: é. sz. 71° 50′, k. h. 82° 40′
Elhelyezkedése
A Jenyiszej (angolul: Yenisei) folyórendszere
A Jenyiszej (angolul: Yenisei) folyórendszere
A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej témájú médiaállományokat.

Neve valószínűleg az ó-kirgiz Эне-Сай („folyó-anya”) szóból ered. Más magyarázatok[1] nevét a tunguz (evenki) jene („nagy folyó”) szóval hozzák összefüggésbe, illetve valamilyen szamojéd forrásból eredeztetik.

FöldrajzSzerkesztés

A folyó a Nagy - és a Kis-Jenyiszej (tuvai nyelven: Bij-Hem és Ka-Hem – „Nagy-” és „Kis folyó”) összefolyásával kezdődik, hossza innentől számítva 3487 km. Kezdetének azonban inkább a Szajánok Kara-Balik tavát, vagyis a Nagy-Jenyiszej eredetét tartják, hossza innentől számítva 4092 km. Ha a Jenyiszej vízgyűjtő területének folyói közül a leghosszabbnak, a Bajkál-tóba torkolló és az Angarán át a Jenyiszejbe folyó Szelengának a forrását tekintjük a Jenyiszej forrásának, akkor és csak akkor 5940 km a folyó teljes hossza.

A Jenyiszej a világ legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyóinak egyike. A maga 2 600 000 km² vízgyűjtő területével Oroszország második legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója. Tuva, Hakaszföld, a Krasznojarszki határterület és a – 2007-től a Krasznojarszki határterülett részét képező – Tajmiri Dolgan–Nyenyec járás területén folyik keresztül, lényegében végig délről észak felé.

Felső szakaszán magas hegyek között folyik, ezeket elhagyva medre előbb a Szajano-susenszkojei-víztározóban (621 km²), majd lejjebb a Krasznojarszki-víztározóban (kb. 2000 km²) folytatódik. Innentől egész a torkolatig természetes határt alkot Nyugat- és Kelet-Szibéria között: bal partján sík vidékek, rétek és ártéri fenyőerdők húzódnak, jobb partja magas, sziklás, hegyes. Az északi sarkkörön túl partjain a tajgát fokozatosan erdős tundra, majd zuzmóval borított tundra váltja fel.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. A tavaszi olvadás a felső szakaszon kezdődik, az alsó szakaszon kb. egy hónappal később, ezért a jégtorlaszok gyakran nagyon jelentős vízszintemelkedést és ezáltal hatalmas áradásokat okoznak. Legnagyobb részén, a torkolattól kb. 2900 km-ig, Minuszinszkig hajózható.

Legnagyobb mellékfolyóiSzerkesztés

Az Ob-Jenyiszej csatorna: a 19. század végén a két folyó között (mellékfolyóikon át) hajózható csatornát építettek, amely Jenyiszejszk alatt érte el a folyót. A csatorna akkor sem teljesen felelt meg a követelményeknek, de sokáig használatban volt. Napjainkban már elhanyagolt, jelentőségét vesztette.

Városok, kikötőkSzerkesztés

TávolságokSzerkesztés

Települések távolsága Krasznojarszktól a folyón lefelé (észak felé), a hajózási útvonalon számítva:

  • Krasznojarszk – 0 km
  • Leszoszibirszk – 375 km
  • Jenyiszejszk – 413 km
  • Turuhanszk – 1450 km
  • Igarka – 1748 km
  • Dugyinka – 1989 km
  • Uszty-Port – 2099 km
  • Dickson – 2668 km (a Jenyiszej-öböl bejáratánál).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7 

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej témájú médiaállományokat.