Tuva

autonóm köztársaság Oroszországban

Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát.

Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика))
Tuva címere
Tuva címere
Tuva zászlaja
Tuva zászlaja
Himnusz: Мен — тыва мен (Tuvai vagyok)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetSzibériai szövetségi körzet
Székhely Kizil
Járás 17 kozsuun
Városi körzet 2
Települések 5 város, 1 városi jellegű település, 116 szumon
Köztársaság vezetője Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig
Rendszám 01
Népesség
Teljes népesség330 368 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség1,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület168 606 km²
Elhelyezkedése
Tuva (Oroszország)
Tuva
Tuva
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′Koordináták: é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat.

1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult.

Arzsán-2 kurgán
Arzsán-2, szkíta arany melldísz

Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.

A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.

Települések szerkesztés

Tuvában (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 1 városi jellegű település és 144 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 53% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja az ötezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 14%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Tuva városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű település:

Közigazgatás és önkormányzatok szerkesztés

Tuva élén a köztársaság vezetője (glava reszpubliki) áll:

  • 2007 – 2021. április 7.: Solban Valerjevics Kara-óol. Hivatali idejének lejárta (2021. szeptember) előtt lemondott.
  • Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig – Putyin elnök a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízottá nevezte ki. Megbízatása a 2021. szeptemberben esedékes választásig tartott.[1]
A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,[2] és szeptember 28-án mint a köztársaság megválasztott vezetőjét beiktatták hivatalába.

Közigazgatási beosztás szerkesztés

Tuva (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 17 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is a tuvai kozsuun szót használják. Az 5 város közül 2 (Kizil és Ak-Dovurak) köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 17 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Kizil és Ak-Dovurak a járásoktól független városi körzetet alkot egyszintű önkormányzattal, melyek egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 4 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 120 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat.

További információk szerkesztés

  • Varázslatos Dél-Szibéria. Néprajzi gyűjtőúton az Altaji és Tuva Köztársaságban. Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész kiállítása. 1996. november 14–december 3.; Gleb Visinszkij, Budapest, 1996
  • Hoppál Mihály: Tuva. Képek és jegyzetek; EFI, Budapest, 2022 (Anthropologia visualis. Európai Folklór Intézet)