Tuvaiak

Dél-Szibéria egyik őshonos népcsoportja

A tuvaiak Dél-Szibéria egyik őshonos népcsoportja, elsősorban Tuvában, az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársaságában élnek. Beszélt nyelvük a török nyelvek csoportjához tartozó tuvai, amely a cirill írásrendszert használja. Lélekszámuk mintegy 340 000 fő, kisebb közösségeik élnek a mongol és a kínai határ túloldalán is. A népesség szinte teljes egésze a tibeti buddhizmus követője.

Tuvaiak
Тывалар
tuvai lovasok
tuvai lovasok
Teljes lélekszám
~340 000 fő
Régiók
Szibéria déli része
Lélekszám régiónként
Régió
Flag of Tuva.svg Tuva:263 930[1]
Flag of Mongolia.svg Mongólia70 000[2]
Flag of the People's Republic of China.svg Kína4300[3]
Nyelvek
tuvai nyelv
Vallások
tibeti buddhizmus
Rokon népcsoportok
jakutok, altajok, hakaszok
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvaiak
Тывалар
témájú médiaállományokat.

TörténelemSzerkesztés

A tuvaiak által benépesített területen talált legősibb régészeti leletek a kr.e. 7-8. századból származnak. 2001-ben több mint 5000 szkíta aranytárgy került elő érintetlen kurgánsírokból (temetkezési dombok) a Tuva északnyugati részén fekvő Arzsánban.[4] A terület a kr.e 2. században a hsziungnuk szállásterületének lett része. A tuvai nép a kutatások szerint valamikor az első évezred folyamán született meg török, mongol, ket és szamojéd nyelvű törzsek összeolvadásával. A 8-9. század során a tuvai klánok az Ujgur Kaganátus fennhatósága alá kerültek, majd 1207-ben a mongolok foglalták el az országot. Az ezt követő időszakban a különböző mongol klánok versengtek a terület felett uralomért, a megszállók urinhajce - ként,(Урянхайцы, Uriankhai) , vagyis erdei népekként emlegették a helyieket. 1615-ben érkezett meg az első két orosz utazó, akik beszámoltak a szentpétervári udvarnak az ország földrajzi és politikai helyzetéről. 1691-ben Kang-hszi kínai császár katonái a Kínai Birodalomhoz csatolták, amely egészen 20.század elejéig megőrizte fennhatóságát a terület fölött.[5] 1911-ben a tuvai szeparatisták orosz segítséggel elszakadtak a gyenge kínaiai hatalomtól és megalakult az Urinhajce Köztársaság, amit a cári erők már 1914-ben elfoglaltak.[6] 1917-ben a bolsevik hatalomátvételt követő zűrzavarban ismét kivívta függetlenségét, majd 1921-ben megalakult a Tuvai Népköztársaság. Az eleinte buddhista államvezetést 1929-ben megpuccsolták a kommunisták, kollektivizálták a földeket és betiltották a vallásokat. Az immár szovjet bábállam Tuva a második világháborúban aktívan harcolt a németek ellen, majd a háborút követően a helyi kommunista vezetés kérelmére a Szovjetunióhoz csatolták az országot. Tuvai autonóm terület néven integrálták az OSZSZSZK-ba. A rendszerváltást követően Tuva néven az Oroszoszági Föderáció alanya lett, Kizil fővárossal.[7][8]

Hagyományos gazdaságSzerkesztés

A tuvaiak hagyományos lakóhelye földrajzilag a Jenyiszej forrásvidékét foglalja magába, a vegetációra jellemző, hogy itt találkozik a közép-ázsiai sztyeppe a szibériai tajgával. A lakosság hagyományosan nomád pásztorkodással és vadászattal foglalkozott, az alacsonyabban fekvő területeken jakot, szarvasmarhát, lovat, birkát és kecskét tenyésztettek, a hegységekben elterjedt volt a rénszarvastartás. Kisebb, termékenyebb területeken volt példa a letelepedett földművelésre is. Étrendjüket kölestermesztéssel és halászattal egészítették ki, jelenleg zabot, árpát, búzát és zöldségeket is termesztenek. A hagyományos tuvai lakóhelyek a nemezből készült sátrak, a jurták és a derkek, valamint az erdősebb vidékeken előforduló fából és kéregből épített kúp alakú kunyhók is. A hagyományos gazdaság a '30-as évek kommunista hatalomátvétele után súlyos csapást szenvedett: a tuvai bolsevik bábállam kormánya lefoglalta a teljes állatállományt és kényszerletelepítéssel kolhozokba kényszerítette az addig vándorló életmódot folytató lakosságot. Sokan inkább lemészárolták állataikat, semmint az állampárt kezére juttassák és számos kisebb vidéki lázadás robbant ki, amiket a kommunisták szovjet segítséggel levertek. Ebben az időszakban kezdődött el a nagyarányú orosz bevándorlás is, több ezren érkeztek az újonnan megnyílt szén és aranybányákba, valamint az ezekhez kapcsolódó ipari üzemekbe dolgozni.[9][10][11]

NyelvSzerkesztés

A tuvai nyelv a török nyelvek családjához tartozik, azonban a hosszú kulturális hatásnak köszönhetően számos mongol eredetű szót is tartalmaz. 4 dialektusra oszlik: nyugati, északkeleti, délkeleti és központi nyelvjárásra, utóbbi a tuvai irodalom nyelve. A 20. századig a kevés írástudó (elsősorban buddhista szerzetesek) a klasszikus mongol abc-t használták, majd 1920-ban szovjet nyelvészek latin átírást dolgoztak ki a tuvaira. Újabb írásrendszer-váltás történt 1941-ben, amikor a cirill-ábécé vált hivatalossá. Gondot okozott, hogy a tuvai nyelvben az oroszhoz képest számos különböző hang található, amelynek nincsen megoldva a jelölése. Annak köszönhetően, hogy az ország sokáig független maradt, majd a szovjet időkben a lakosság nagyon elkülönülten élt az orosz telepesektől, a tuvai nyelv nagyon jó állapotban fennmaradt. A natív lakosság 99%-ának az anyanyelve az őshonos tuvai. A fiatal generáció már nagyobbrészt kétnyelvű a kötelező iskolai orosz-oktatásnak köszönhetően.[12] [9]

Vallás és hitvilágSzerkesztés

 
Táncoló tuvai sámán

Tuva ősi vallása a sámánizmus, amelynek hitvilágában a hegyeknek, erdőknek, folyóknak mind saját szellemei vannak, amelyeknek áldozni kell, hogy támogassák a népet az állattenyésztésben és gazdálkodásban. A hit szerint a világ három szintre oszlik: a mennyei felső-világra (Üsütüü-oran), az emberi világra (Ortaa-oran) és a rettenetes halál-démonokkal és szörnyekkel benépesített alvilágra. (Aldyy-oran). A törzs papja, a sámán táncai és varázslatai révén utazni tud a világok között és megvédi a közösséget a természetfeletti veszedelmektől. A sámánizmus tradíciói napjainkban is nagyon erősek, számos hagyomány született újra a rendszerváltozás után.[13] A buddhizmus tibeti irányzata a 13-14. században terjedt el a területen mongol közvetítéssel, jelenleg is a lakosság túlnyomó többsége ezt az irányzatot követi Tuvában, az oroszországi buddhizmus központjává téve a területet. A népesség körében a buddhista vallás összhangban él együtt a sámánista tradíciók ápolásával.[14]

KultúraSzerkesztés

NépviseletSzerkesztés

 
Tuvaiak Oroszországban

A tuvai népviselet testhezálló, mégis könnyedén lehet mozogni benne. Felsőruházata a selyemből készült, köntösszerű ton, amely erős, tartós anyagával alkalmas a nomád, lovas életformára. A tunikát bőr, vagy 5-6 méter hosszú selyemövvel fogták össze, utóbbit speciális módon kötötték meg, hogy kényelmesebbé tegye a lovaglást és csökkentse a sérülések kockázatát. Nagyon hasonló kötés módszerrel szállítják kórházba a gerincsérült betegeket, akiknél nagyon fontos, hogy egyáltalán ne mozduljanak el a pólyában.[15] A népviseletre jellemző az élénk színek használata, a hagyományos ruházatba öltözött lakosok élénk kék, sárga, piros és lila színekben pompáznak, a ruhákat bonyolult, díszes geometrikus mintákkal díszítik. A férfiak az ősmagyar nemez-sapkához hasonló kinézetű fejfedőt, míg a nők különleges, hosszúkás fejdíszt viselnek ünnepi alkalmakon.

NépzeneSzerkesztés

 
Népviseletbe öltözött tuvai zenész

A tuvai népzene híres különleges torokénekléséről, a khöömei-ről. A műfaj másik neve felhangéneklés, mivel a stílus lényege, hogy az előadó énekes úgy manipulálja hangképző szerveit, hogy a különlegesen mély dallam hangjai felhangokkal együtt szólaljanak meg. A torokéneklés népszerű még a szomszédos Mongóliában; ezenkívül Tibetben is megfigyelhető egyfajta két hangon megszólaló kántálási technika. A khöömei segítségével révültek önkívületi transzcendens állapotba a sámánok. A módszer továbbra is nagy népszerűségnek örvend Tuvában, sokan sajátítják el ezt a technikát.[16] Magyarországon a Huun Huur Tu zenekar révén ismerhettük meg a műfajt.[17] A tuvai zene hagyományos hangszerei az amürga ( Амырга, amyrga) nevű kürt, a négyhúros, vonóval megszólaltatott büzancsi (Бызанчи, byzaanchy) és a szuur (Цуур, tsuur) elnevezésű helyi furulya, valamint a lófejes hegedű és a sámándob.

Híres tuvaiakSzerkesztés

 
Balról jobbra, fentről lefelé: Száinho Namcsilakénekes, Bujan-Badargi Mangus (Буян-Бадыргы, Монгуш - Mongush Buyan-Badyrgy) kommunista vezető, Sholban Kara-ool jelenlegi tuvai elnök, Csurguj-oul Namgaevics Hamusko (Чургуй-оол Намгаевич Хомушку, Churgui-ool Khomushku) második világháborús szovjet hős, Szergej Sojgu tábornok, a FÁK országok védelmi tanácsának jelenlegi elnöke, Galszan Csinag (Чинаг, Галсан, Galsan Tschinag) író, Albert Kuvezin gitárművész, Szalcsak Toka író

JegyzetekSzerkesztés

  1. Национальный состав населения по субъектам Российской Федерации. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  2. Encyclopedia.com: Tuvans (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  3. Joshua Project: Tuvan in China (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  4. Archaeology, Current World: Arzhan (amerikai angol nyelven). World Archaeology, 2019. január 24. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  5. EWING, THOMAS E. (1981. november 26.). „THE FORGOTTEN FRONTIER: SOUTH SIBERIA (TUVA) IN CHINESE AND RUSSIAN HISTORY, 1600-1920”. Central Asiatic Journal 25 (3/4), 174–212. o. ISSN 0008-9192.  
  6. Dr. Sharad K.Soni Central Asian Studies Division School of International Studies Jawaharlal Nehru University, New Delhi, India EXPLORING THE HISTORY OF TUVA-MONGOLIA LINKAGES IN THE CONTEXT OF SINO-RUSSIAN/SOVIET RIVALRY (107-111.oldal). (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  7. Bálint, Laza: Tuva mától velünk lakik (magyar nyelven). index.hu, 2014. március 21. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  8. Khovalyg, Salimaa S. (2017. február 1.). „Officials and Officialdom in the Middle of the 19th and Beginning of the 20th Centuries in the Social Structure of Tannu-Tuva”. Journal of Siberian Federal University. Humanities & Social Sciences 10 (2), 168–176. o. DOI:10.17516/1997-1370-0017. ISSN 1997-1370.  
  9. a b Tuvans | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  10. Tyvan | people (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  11. Tuvans (brit angol nyelven). Minority Rights Group. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  12. Tuvan language, alphabet and pronunciation. omniglot.com. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  13. FOCUS ON TUVA: Where ancient shaman traditions are alive in the modern world. siberiantimes.com. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  14. Zhukovskaia, N. L. (2001. április 1.). „Lamaism in Tuva”. Anthropology & Archeology of Eurasia 39 (4), 48–49. o. DOI:10.2753/AAE1061-1959390448. ISSN 1061-1959.  
  15. Tyulyush, Radik: What is the role of traditional clothing? (angol nyelven). THE SPIRIT OF TUVAN NOMADS, 2015. november 28. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  16. Nyelv és Tudomány- Főoldal - A torokéneklés és a bélyegkülönlegességek hazája: Tuva. m.nyest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  17. A hangszerré alakított hang (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  18. Dacda, Erika : Szalcsak Toka tuvai író életútja művei tükrében. (Hozzáférés: 2020. november 5.)