Mongol nyelv
A mongol nyelv (mongolul: монгол хэл, (mongol hel[1]), klasszikus mongol betűkkel: 
, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják.
| Mongol монгол хэл | |
| Beszélik | Mongólia, Kína, Afganisztán |
| Terület | Kelet-Ázsia |
| Beszélők száma | 5,7 millió fő |
| Nyelvcsalád | Mongol Mongol |
| Írásrendszer | cirill írás, tradicionális mongol írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Mongólia, Kína |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | mn |
| ISO 639-2 | mon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz монгол хэл témájú médiaállományokat. | |
BesorolásSzerkesztés
A mongol nyelvcsaládot, ahová a mongol nyelv is tartozik, az altaji elmélet az altaji nyelvcsalád tagjának tekinti, de a rokonság nem tekinthető teljesen bizonyítottnak.
A nyelvcsaládba beletartozik a kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán) és számos egyéb kis, Kínában beszélt nyelv.
Földrajzi elterjedésSzerkesztés
Mongóliában több, mint 2 millióan beszélik. Legalább 3 millió beszélő él Kínában, azonban az ő részarányuk jelentős csökkenésnek indult a kínaiak bevándorlása miatt, elsősorban a városokban.
ÍrásrendszerekSzerkesztés
A mongol nyelvet számtalan ábécével írták le az évek során.
A tradicionális mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. A mongol ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a cirill ábécét. A tradicionális ábécé használatát a kommunista kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990 után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után.
Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják Kínában: a klasszikus írást és a tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
A ma használatos cirill betűs írás:
| Cirill | Név | IPA | Átírás | Cirill | Név | IPA | Átírás | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Аа | а | a | a | Пп | пэ | ( pʰ ), ( pʰʲ ) | ( p ) | |
| Бб | бэ | p,pʲ, b | b | Рр | эр | r,rʲ | r | |
| Вв | вэ | w,wʲ | v (w) | Сс | эс | s | s | |
| Гг | гэ | ɡ,ɡʲ,ɢ´, k | g | Тт | тэ | tʰ,tʰʲ | t | |
| Дд | дэ | t,tʲ | d | Уу | у | ʊ | u | |
| Ее | е | jε~jɜ, e | je | Үү | ү | u | ü | |
| Ёё | ё | jɔ | jo | Фф | фэ~фа~эф | ( f ) | ( f ) | |
| Жж | жэ | tʃ | ž (ǰ) | Хх | хэ~ха | x,xʲ | h (kh) | |
| Зз | зэ | ts | z (j) | Цц | цэ | tsʰ | c | |
| Ии | и | i | i | Чч | чэ | tʃʰ | č | |
| Йй | хагас и | i | j | Шш | ша~эш | ʃ | š | |
| Кк | ка | ( k ), (kʲ ) | ( k ) | Щщ | ща~эшчэ | ( ʃtʃ ) | ( šč ) | |
| Лл | эл | ɮ,ɮʲ | l | Ъ ъ | хатуугийн тэмдэг | " | ||
| Мм | эм | m,mʲ | m | Ыы | эр үгийн ы | i | y (i) | |
| Нн | эн | n,nʲ | n | Ьь | зөөлний тэмдэг | ʲ | ' | |
| Оо | о | ɔ | o | Ээ | э | e | e | |
| Өө | ө | ɞ | ö | Юю | ю | jʊ, ju | ju | |
| Яя | я | ja, j | ja |
Az Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket.
A halha mongol Mongólia hivatalos államnyelve.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.
További információkSzerkesztés
- Az Ethnologue jelentése a halha mongolról
- Monumenta Altaica. Nyelvtanok, szótárak a mongollal és más, vele rokon nyelvekkel kapcsolatban
- Mongol–angol szótár
- Lingua Mongolia Archiválva 2009. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Omniglot – Mongol ábécék
- Mongol–magyar társalgás[halott link]
- Klasszikus mongol nyelv
- A mongol írás tankönyve[halott link]