A mongol nyelv (mongolul: монгол хэл, (mongol hel[1]), klasszikus mongol betűkkel: , ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják.

Mongol
монгол хэл
BeszélikMongólia, Kína, Afganisztán
Terület Kelet-Ázsia
Beszélők száma5,7 millió fő
NyelvcsaládMongol

 keleti

  Mongol
Írásrendszer cirill írás, tradicionális mongol írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Mongólia, Kína
Nyelvkódok
ISO 639-1mn
ISO 639-2mon
A Wikimédia Commons tartalmaz монгол хэл témájú médiaállományokat.
Egy férfi beszél mongolul

A halha mongol Mongólia hivatalos államnyelve.

Besorolás szerkesztés

A mongol nyelvcsaládot, ahová a mongol nyelv is tartozik, az altaji elmélet az altaji nyelvcsalád tagjának tekinti, de a rokonság nem tekinthető teljesen bizonyítottnak.

A nyelvcsaládba beletartozik a kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán) és számos egyéb kis, Kínában beszélt nyelv.

Földrajzi elterjedés szerkesztés

Mongóliában több, mint 2 millióan beszélik. Legalább 3 millió beszélő él Kínában, azonban az ő részarányuk jelentős csökkenésnek indult a kínaiak bevándorlása miatt, elsősorban a városokban.

Írásrendszerek szerkesztés

A mongol nyelvet számtalan ábécével írták le az évek során.

A hagyományos mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. Ezt az ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a cirill ábécét. A hagyományos írásrendszer használatát a kommunista kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990 után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után.

Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják Kínában: a klasszikus írást és a tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

A ma használatos cirill betűs írás:

Cirill Név IPA Magyaros
átírás
Cirill Név IPA Magyaros
átírás
Аа а a a Пп пэ ( ), ( pʰʲ ) ( p )
Бб бэ p,, b b Рр эр r, r
Вв вэ w, v Сс эс s sz
Гг гэ ɡ,ɡʲ,ɢ´, k g Тт тэ ,tʰʲ t
Дд дэ t, d Уу у ʊ u
Ее е jε~jɜ, e je[2][3] Үү[4] ү u ü
Ёё ё jo[2][5] Фф[6] фэ~фа~эф ( f ) ( f )
Жж жэ dzs Хх хэ~ха x, h
Зз зэ ts dz Цц цэ tsʰ c
Ии и i i Чч чэ tʃʰ cs
Йй хагас и i j Шш ша~эш ʃ s
Кк[6] ка ( k ), ( ) ( k ) Щщ[6] ща~эшчэ ( ʃtʃ ) ( scs )
Лл эл ɮ,ɮʲ l Ъ ъ хатуугийн тэмдэг - -
Мм эм m, m Ыы эр үгийн ы i í
Нн эн n, n Ьь зөөлний тэмдэг ʲ -
Оо о ɔ o Ээ э e e
Өө[4] ө ɞ ö Юю ю , ju ju[2][7]
Яя я ja, j ja[2]
  1. A hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.
  2. a b c d Meglágyítja az előtte álló mássalhangzókat. Ez az átírásban csak a д, н és т betűket érinti, ezek átírása rendre gy, ny és ty lesz. Ebben az esetben a lágy mássalhangzó után a lágyító j-t nem írjuk át, csak a betű magánhangzó-értékét, például: Нямбуу → Nyambú
  3. Ö hangot tartalmazó szavakban -nek, máskor je-nek írjuk át, például: ЕсөнбулагJöszönbulag és ЕсдүгээрJeszdügér
  4. a b Az Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti, mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket.
  5. Magas hangrendű szavakban -nek, mély hangrendűekben jo-nak írjuk át, például: ёсөнjöszön és ЁндонJondon
  6. a b c Eredeti mongol szavakban nem fordul elő, csak idegen átvételekben található meg.
  7. Magas hangrendű szavakban -nek, mély hangrendűekben ju-nak írjuk át, például: Наваан-ЮндэнNaván-Jünden és ЮмжаагийнJumdzságín

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia mongol nyelvű változatát!