Altaji nyelvcsalád

Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.

Az altaji nyelvcsalád létezését a legtöbb összehasonlító nyelvész már régóta elutasítja, bár továbbra is támogatja egy kicsi, de stabil tudományos kisebbség.^[1]^[2]^[3]

Az 1960-as évektől az összehasonlító nyelvészek többsége megkérdőjelezi, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik.^[4]^[5]^[6]^[7]^[8] Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád.^[9]^[10]^[11] A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani.^[12]^[13]

A családhoz tartozó nyelvek

Török nyelvek (türk nyelvek)
- Ótörök nyelv (türk, orkhoni)
- Köztörök ág
  - Délnyugati köztörök: oguz nyelvek (oghuz)
    - azeri
    - gagauz
    - török (oszmán-török nyelv, törökországi török)
    - türkmén
  - Északnyugati köztörök: kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
    - baskír
    - besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
    - karacsáj-balkár
    - karaim
    - karakalpak
    - kazak
    - kirgiz
    - krími tatár
    - kumik
    - kun (kihalt)
    - nogaj
    - tatár
  - Délkeleti köztörök: ujgur nyelvek (turki)
    - csagatáj (kihalt)
    - sárga ujgur
    - szalár
    - ujgur
    - üzbég (özbeg)
  - Északkeleti köztörök: szibériai török nyelvek
    - altaji (ojrot)
      - kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
      - teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
    - hakasz
    - sór
    - tuvai (tuba, tofa, tofalar)
    - Jakut csoport (a szibériai csoporttól is északabbra)
      - dolgán
      - jakut
      - haladzs
- Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; csuvasos vagy csuvasos típusú nyelvek)
  - bolgártörök (kihalt)
  - csuvas
  - kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvasos nyelv lehetett)
  - hun (kihalt; tulajdonnevek ismertek belőle latin és görög átiratban, feltételezik, hogy csuvasos nyelv volt)
  - avar (kihalt)
Mongol nyelvek
- Nyugati csoport
  - kalmük
  - ojrát
  - mogol
- Keleti csoport
  - burját
  - daghur
  - mongol
  - kitaj (kihalt)
  - monguor (tu)
  - tung-hsziang
Mandzsu-tunguz nyelvek
- Déli (mandzsu) csoport
  - mandzsu
  - dzsürcsi
  - nanaj (gold) – Mandzsúria északi részén és az Amur mentén élnek néhány ezren, Kínában és Dél-Szibériában.
  - orok – Szahalin szigetén élnek pár százan.
  - orocs (udehe) – Az Usszuri folyó és a tenger közt élnek, valamint Szahalin szigetén, számuk eléri az ezret.
  - ude
- Északi (tunguz) csoport
  - even (lamut)
  - evenki (tunguz)
  - negidál
  - ulcsa
japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)

Kapcsolódó szócikkek

Urál-altaji nyelvcsalád

Jegyzetek

↑ (1999) „Telling general linguists about Altaic”. Journal of Linguistics 35 (1), 65–98. o. DOI:10.1017/S0022226798007312.
↑ Campbell, Lyle. Glossary of Historical Linguistics. Edinburgh University Press, 7. o. (2007). ISBN 978-0-7486-3019-6 „While 'Altaic' is repeated in encyclopedias and handbooks most specialists in these languages no longer believe that the three traditional supposed Altaic groups ... are related. In spite of this, Altaic does have a few dedicated followers.”
↑ Starostin, George: Altaic Languages. Oxford Research Encyclopedia of Linguistics , 2016 DOI:10.1093/acrefore/9780199384655.013.35. „Despite the validity of many of these objections, it remains unclear whether they are sufficient to completely discredit the hypothesis of a genetic connection between the various branches of “Altaic,” which continues to be actively supported by a small, but stable scholarly minority.”
↑ Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.
↑ R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.
↑ In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.
↑ Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.
↑ Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.
↑ Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000)
↑ Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4
↑ Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102
↑ Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110
↑ Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[georg1999-1] (1999) „Telling general linguists about Altaic”. Journal of Linguistics 35 (1), 65–98. o. DOI:10.1017/S0022226798007312.

[2] Campbell, Lyle. Glossary of Historical Linguistics. Edinburgh University Press, 7. o. (2007). ISBN 978-0-7486-3019-6 „While 'Altaic' is repeated in encyclopedias and handbooks most specialists in these languages no longer believe that the three traditional supposed Altaic groups ... are related. In spite of this, Altaic does have a few dedicated followers.”

[3] Starostin, George: Altaic Languages. Oxford Research Encyclopedia of Linguistics , 2016 DOI:10.1093/acrefore/9780199384655.013.35. „Despite the validity of many of these objections, it remains unclear whether they are sufficient to completely discredit the hypothesis of a genetic connection between the various branches of “Altaic,” which continues to be actively supported by a small, but stable scholarly minority.”

[4] Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.

[5] R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.

[6] In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.

[7] Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.

[8] Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.

[9] Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000)

[10] Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4

[11] Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102

[12] Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110

[13] Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]