Altaji nyelvcsalád

A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.

Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.^[forrás?]

Egyes nyelvészek megkérdőjelezik, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád.^[6]^[7]^[8] A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani.^[9]^[10]

A családhoz tartozó nyelvekSzerkesztés

Török nyelvek (türk nyelvek)
- Ótörök nyelv (türk, orkhoni)
- Köztörök ág
  - Délnyugati köztörök: Oguz nyelvek (oghuz)
    - azeri
    - gagauz
    - török (oszmán-török nyelv, törökországi török)
    - türkmén
  - Északnyugati köztörök: Kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak)
    - baskír
    - besenyő (vagy pecseneg, kihalt)
    - karacsáj-balkár
    - karaim
    - karakalpak
    - kazak
    - kirgiz
    - krími tatár
    - kumik
    - kun (kihalt)
    - nogaj
    - tatár
  - Délkeleti köztörök: Ujgur nyelvek (turki)
    - csagatáj (kihalt)
    - sárga ujgur
    - szalár
    - ujgur
    - üzbég (özbeg)
  - Északkeleti köztörök: Szibéria török nyelvek
    - altaji (ojrot)
      - kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
      - teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja)
    - hakasz
    - sór
    - tuvai (tuba, tofa, tofalar)
    - Jakut csoport (a Szibériai csoporttól is északabbra)
      - dolgán
      - jakut
      - haladzs
- Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; "csuvas nyelvek")
  - bolgártörök (kihalt)
  - csuvas
  - kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett)
  - hun (kihalt)
  - avar (kihalt)
Mongol nyelvek
- Nyugati csoport
  - kalmük
  - ojrát
  - mogol
- Keleti csoport
  - burját
  - daghur
  - mongol
  - kitaj (kihalt)
  - monguor (tu)
  - tung-hsziang
Mandzsu-tunguz nyelvek
- Déli (mandzsu) csoport
  - mandzsu
  - dzsürcsi
  - nanaj (gold) – Mandzsúria északi részén és az Amur mentén élnek néhány ezren, Kínában és Dél-Szibériában.
  - orok – Szahalin szigetén élnek pár százan.
  - orocs (udehe) – Az Usszuri folyó és a tenger közt élnek, valamint Szahalin szigetén, számuk eléri az ezret.
  - ude
- Északi (tunguz) csoport
  - even (lamut)
  - evenki (tunguz)
  - negidál
  - ulcsa
japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Urál-altaji nyelvcsalád

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

↑ Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.
↑ R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.
↑ In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.
↑ Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.
↑ Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.
↑ Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000)
↑ Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4
↑ Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102
↑ Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110
↑ Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112

További információkSzerkesztés

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.

[2] R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.

[3] In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.

[4] Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.

[5] Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.

[6] Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000)

[7] Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4

[8] Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102

[9] Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110

[10] Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]