Főmenü megnyitása
Ázsia régiói az ENSZ felosztása szerint:
  Észak-Ázsia

Egyes szakirodalmak Észak-Ázsiának nevezik Ázsia egyik régióját, amely Oroszország ázsiai területét foglalja magába. A kifejezés nem használatos széles körben. A definíciót sokszor inkább Kelet-Ázsia egyes területeire alkalmazzák,[1] míg Oroszország ázsiai részét inkább Kelet-Európához számítják.

A Szovjetunió-előtti időből származó definíció (1882, Keane és Temple) szerint Észak-Ázsiához tartozott Nyugat- és Kelet-Szibéria adminisztratív körzete, fővárosaik rendre Omszk és Irkutszk. Nézeteik szerint "egy hatalmas politikai rendszer volt, amely a kontinens közel egyharmadára terjedt ki, és egy-két kivételtől eltekintve, az egészet Oroszország irányította."[2] A Phillips Illustrated Atlas of the World 1988 kiadvány a volt Szovjetunió legnagyobb részéről beszél, amely az Urál-hegységtől keletre helyezkedik el.[3]

DemográfiaSzerkesztés

1875-ben Chambers felmérésében 8 millió főre tette Észak-Ázsia népességét.[4] 1801–1914 között körülbelül 7 millió telepes vándorolt Kelet-Oroszországból Szibériába, 85%-uk az első világháborút megelőző negyedszázadban.[5]

Mai becslések szerint körülbelül 40 millió orosz és ukrán nemzetiségű népesség él az Uraltól keletre. A burjátok száma kb. 445 ezer, ezzel ők Szibéria legnépesebb nemzete. Ezen túl megközelítőleg 443 ezer jakut és nagyjából 400 000 német nemzetiségű lakosa is van Szibériának.[6] A 2002-es népszámlálás adatai szerint 500 ezer szibériai tatár él ezen a területen, azonban közülük 300 ezren volgai tatároknak vallják magukat, akik a gyarmatosítás idején telepedtek le Szibériában.[7] Becslések szerint körülbelül egy millió kínai lakosa is van az orosz Közép-Ázsiának.[8]

FöldrajzSzerkesztés

Észak-Ázsia nem rendelkezik olyan hegyvonulatokkal, amelyek akadályt képeznének az arktikus levegőnek, így az szabadon áramlik Szibéria és Turkesztán síkságaira.[4]

Észak-Ázsia fennsíkjai és síkságai magukba foglalják a Nyugat-szibériai-alföldet; továbbá az Angara-ősföldet a Tajmir-félszigettel, a parti mélyföldeket, a Putorana-fennsíkot, az Anabar-fennsíkot, a Tunguz-felföldet, az Angara-felföldet és a Közép-jakut-alföldet (Közép-jakut-medence), stb.[9]

GeomorfológiaSzerkesztés

Ázsia geomorfológiája általában kevéssé ismert, bár a különféle üledékes területeket és a hegyvonulatokat jól ismerjük.[9] A Szibériai-medencében létrejövő új tengerfenék kompenzálása érdekében a teljes Eurázsiai-lemez elfordult, elbillent, körülbelül az Új-szibériai-szigeteken fekvő pont körül. Ez kompressziót hozott létre a Verhojanszki-hegyláncban, amely a mezozoikumban alakult ki az Angara-ősföld keleti határán, tektonikus emelkedéssel. Ennek déli határa az Irán, Afganisztán, India, Nepál, és Bhután északi határán lévő alpesi gyűrődés, amely a Brahmaputrától keletre délnek fordul és a Naga-hegység és az Arakan-hegység vonalán a Bengáli-öböl felé tart, folytatódik Indonézia körül, és a kontinentális lemez vonalát követi Kína keleti tengerpartja mentén. Az Eurázsiai-lemez és az Észak-amerikai-lemez az alaszkai földhídnál találkozik az Aleuti-árok vonalát követve, nem érnek el a Bering-szorosig.[9]

Észak-Ázsia földtörténeti szerkezetének meghatározó központja az Angara-pajzs, amely a Jenyiszej és a Léna folyamok között terül el. Laurázsia részeiből, amely elsősorban prekambriumi kristályos kőzetekből, gneiszekből és csillámpalákból épült fel, valamint Gondwana elemeiből alakult ki. Az Angarai-pajzson kívül ezek a kőzetek találhatók meg a Belső-mongol–koreai-pajzsban, az Ordesz-pajzsban és a Dél-kelet-ázsiai-pajzsban is.[9]

Észak-Ázsiában három fő hegyképződési periódus van.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

Észak-Ázsiában permafroszt található, amelynek mélysége 30 m és 600 m között változik, területe kb. 9,6 millió km².[9]

A hegységekben több vulkánt is ismerünk, így a Korjat-hegységben és a Kamcsatkai-félszigeten aktív vulkánok találhatók. Az Anadir-fennsík vulkanikus kőzetekből áll. A Mongol-fennsík egyes részein bazalt láva és vulkanikus kúpok találhatók.[9]

Az Angara-ősföld egy része az Ob alföldje alatt is folytatódik; délre és keletre, a közép-ázsiai és a kelet-szibériai hegységekben a korai paleozoikum kőzeteiből származó gyűrt és vetődött hegységek találhatók.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az MSN Encarta enciklopédia Archiválva 2009. július 4-i dátummal a Wayback Machine-benSzibériát Kelet-Ázsia részeként tünteti fel. 2009-10-31.
  2. Augustus Henry Keane and Richard Carnac Temple. Asia: With Ethnological Appendix. London: Edward Stanford, 345,493. o. (1882. november 13.) 
  3. William Revill Kerr. Tourism Public Policy, and the Strategic Management of Failure. Elsevier, 54. o. (2003. november 13.). ISBN 0080442005 
  4. a b William Chambers and Robert Chambers. Chambers's Information for the People. London and Edinburgh: W. & R. Chambers, 274–276. o. (1875. november 13.) 
  5. The Great Siberian Migration: Government and Peasant in Resettlement from Emancipation to the First World War
  6. Siberian Germans
  7. Siberian Tatars. [2002. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 2.)
  8. Chinese Come To Russia
  9. a b c d e f g Edwin Michael Bridges. Northern Asia, World Geomorphology. Cambridge University Press, 124–126. o. (1990. november 13.). ISBN 0521289653 

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés