Bajkál-tó
A Bajkál-tó (oroszul: Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó , amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.
Bajkál-tó | |
Ország(ok) | Oroszország |
Hely | Szibéria |
Vízgyűjtő terület | 560 000 km2 |
Típus | hasadéktó |
Elsődleges források | Szelenga, Felső-Angara |
Elsődleges lefolyások | Angara |
Hosszúság | 636 km |
Szélesség | 79 km |
Felszíni terület | 31 722 km2 |
Átlagos mélység | 744.4 m |
Legnagyobb mélység | 1642 m |
Víztérfogat | 23 615.39 km3 |
Part hossza | 2100 km |
Tszf. magasság | 455.5 m |
Szigetek | 27 |
Települések | Irkutszk |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′53.500000°N 108.200000°EKoordináták: é. sz. 53° 30′, k. h. 108° 12′53.500000°N 108.200000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bajkál-tó | |
Világörökség | |
A Bajkál-tó, háttérben Olhon szigetével | |
Adatok | |
Ország | Oroszország |
Világörökség-azonosító | 754 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, VIII, IX, X |
Felvétel éve | 1996 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 53° 18′ 10″, k. h. 108° 00′ 17″53.302778°N 108.004722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkál-tó témájú médiaállományokat. |
Víztérfogat szerint a Föld legnagyobb édesvizű tava, amely a világ tavai édesvizének 22–23%-át tartalmazza,[1][2] többet, mint az észak-amerikai Nagy-tavak együttvéve.[3] Ez egyben a világ legmélyebb tava,[4] maximális mélysége 1642 méter.[5] Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven.
A tavat és a környező területeket egyedülálló növény- és állatvilág jellemzi, sok állatfaj endemikus. Az egyedi ökoszisztémájára való tekintettel a tavat és környező területét 1996-ban felvették a világörökségek közé.
A legközelebbi nagyváros Irkutszk.
Földrajz
szerkesztésA 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 722 km²), egyben a Föld legmélyebb tava. Az egyik legutóbbi expedíció tengeralattjárói 1640 méter mélyre terveznek lemerülni a tó mélyére (korábban 1637 m-re, ill. 1620 m-re jutottak), azonban egy baleset miatt a merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 méteren fekszik, átlagmélysége 744 méter.
A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent. Kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami a mélysége miatt nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával. A tó fenekén egy hét kilométer vastagságú üledék van.
A tavat hegyek veszik körül, a vízben pedig több sziget található, melyek közül a legnagyobb az Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mítikus sámán szikla, mely előtt a legenda szerint Dzsingisz kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik a szigetet, ahol máig sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 méter mélységigig átlátszó. A vize rendkívül tiszta és jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét.
A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.
Élővilág
szerkesztésA tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van, közel 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. A Bajkál-tó körül máig érintetlen őserdők terülnek el, s az itt élő emberek békében és harmóniában élnek a számukra tengerként tisztelt víztömeggel.
Állatvilág
szerkesztésAz állatfajok közül kiemelkedő a tó minden részén megtalálható bajkáli fóka vagy nerpa, a Föld kevés édesvízi fókafajának egyike. Illetve a fókához hasonló, tengeri eredetű bajkáli omul. Itt található meg az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja.
Települések
szerkesztés- Babuskin
- Bajkalszk
- Bajkalszkoje
- Husir
- Irkutszk
- Lisztvjanka
- Nyizsnyeangarszk
- Szelenginszk
- Szeverobajkalszk
- Szljugyanka
- Uszty-Barguzin
Környezeti ártalmak
szerkesztésA második világháború befejezése után a tó környezetének iparosodása felgyorsult, különösen a transzszibériai és a Bajkál-Amur vasútvonalaknak köszönhetően. Papír- és cellulózgyárak épültek Bajkalszk (1966) és Szelenginszk közelében. A tavon a halászat ipari méreteket öltött. A tó partján fekvő városok, – köztük Bajkalszké, – méretben és lakosságszámban egyre növekszik. A települések és az ipar szennyvizét gyakran tisztítatlanul engedik a tóba.[6] A tó környékét az erdőirtások fenyegetik. Ezek mind hozzájárulnak a tó vizének és a környező tájnak a szennyezéséhez és pusztulásához.
Galéria
szerkesztés-
Szvjatoj Nos
-
Olkhon-sziget
-
A tó nyugati partszakasza
-
A Szelenga-delta a tó keleti partján
-
A Bajkál-tó télen
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Environmental Organic Chemistry, 2, Wiley Interscience, 1052. o. (2003). ISBN 9780471350538
- ↑ Ecology and Conservation of Fishes. CRC Press, 116. o. (2012). ISBN 978-1-4398-9759-1
- ↑ 1001 natural wonders : you must see before you die, preface by Koichiro Mastsuura, 2009, London: Cassell Illustrated, 620. o. (2010. december 2.). ISBN 9781844036745
- ↑ Deepest Lake in the World. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ Lake Baikal - MORPHOMETRIC DATA. users.ugent.be. [2019. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
- ↑ russland.RU - Verschiedenes. web.archive.org, 2011. november 13. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 16.)
További információk
szerkesztés- A kaland! Balatontól a Bajkál-tóig, Szibérián át
- http://www.baikalsee.de
- http://www.pr-naturetours.de/Baikalsee.htm
- https://web.archive.org/web/20140113011337/http://www.baikalwave.eu.org/
- https://web.archive.org/web/20140504165005/http://www.irkutsk.org/baikal/
- http://www.baikalplan.de
- http://www.baikalsee.net
- https://web.archive.org/web/20140720191321/http://baikal.irkutsk.org/
- World lakes database entry
- Információk a Bajkál-tóról