Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Mezőgazdasági célra felégetett dzsungel (dél Mexikó)
Folyamatban lévő erdőirtás (Tierras Bajas projekt, kelet Bolívia. Fotó: NASA)

Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz.

A következő területeken nagyban folyik a fakitermelés, erdőégetés: Indonézia, Thaiföld, Malájzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána.

Tartalomjegyzék

BrazíliaSzerkesztés

A brazil kormány tervei szerint három és fél éven belül aszfaltút szeli majd át az esőerdőt.[1]

Brazíliában a 70-es évektől kapott lendületet az esőerdők irtása. Míg 1224-ben 1 km²-t, 1949-ben 17 259 km²-t, 2004-ben 26 129 km²-t esőerdőt pusztítottak el. Az 1970-es évektől kezdve 528 005 km²-en pusztították ki az esőerdőt.[2] Az Amazonas őserdeinek mintegy ötödét pusztították ki.

Brazília kormányzója a világ egyik legnagyobb szójaültetvényese, a megtisztított területekre génmanipulált szóját telepíttet. Az Európába és Kínába irányuló szójaexport következtében a brazil gazdaság fejlődik.

Az Amazonas folyó a folyamatokkal párhuzamosan egyre apad. Egyes részei teljesen kiszáradtak.[3]

Magyarország helyzeteSzerkesztés

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Aszfalt és szavanna az amazóniai esőerdő helyén (2004. július 29.) National Geographic Magyarország
  2. Sivatagosodás, erdőirtás
  3. Amazon dries up (July 31, 2006 )

IrodalomSzerkesztés

  • Amit az erdőirtás megállítása érdekében tenni lehet, Agrár Európa, 2010. (14. évf.) Január/2. sz. 18. old.
  • Az erdőirtás hidrológiai és talajtani következményei, Agrár Európa, 2010. (14. évf.) Március/1. sz. 18-19. old.
  • Óriásplakáttal az erdőirtás ellen, Élet és tudomány, 2008. (63. évf.) 25. sz. 796. old.
  • Barbár "erdőirtás" folyik Kárpátalján, Erdőgazdaság és faipar: a Magyar mezőgazdaság melléklete, 2008. 6. sz. 4. old.
  • Zétényi Zoltán: Magyarországon nincs erdőirtás Trianon óta!, Erdészeti lapok, 2008. (143. évf.) 7-8. sz. 240. old.
  • Az erdőirtás a legnagyobb CO2-kibocsátó, Környezetvédelem, 2007. (15. évf.) 3. sz. 4. old.
  • Irházi János: Erdőirtás Romániában: kapcsolati tőkék, HVG, 2006. (28. évf.) 20. (1408.) sz. 37-38. old.
  • Erdőirtás Amazóniában - Esőerdők műholdról, Figyelő, 2005. (49. évf.) 38. sz. 44-45. old.
  • Hanzély Eszter: Erdőirtás a braziliai Amazonas vidéken: a lakosság és a földbirtokviszonyok hatása, Műszaki információ. Környezetvédelem, 1994. 15-16. sz. 117-125. old.
  • Erdőirtás Amazóniában, Erdészeti lapok, 1991. (126. évf.) 10. sz. 292. old. [1]
  • Dobay Pál: Az erdőirtás és a talajpusztulás összefüggése, Az erdő, 1990. (125. évf.) 1. sz. 22. old. [2]
  • Lányi György: Erdőirtás az Amazonas-medencében, Búvár (1960-1989), 1977. (32. évf.) 5. sz. 237. old.
  • Zsuffa István: Az erdőirtás hatása a lefolyásra, Vízügyi közlemények, 1956. (38. évf.) 4. sz. 521-525. old.
  • Szabó Jenő: Élelmiszerár robbanás és erdőirtás az Amazonas vidékén, Az Európai Unió agrárgazdasága, 2009. (14. évf.) 3. sz. 28-29. old. [3]

Külső hivatkozások, videókSzerkesztés