Banglades

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos. 1971-es függetlenné válása előtt Kelet-Pakisztán néven volt ismert. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, amelyet további gyors népességnövekedés jellemez és katasztrófák sorozata sújt.

Bangladesi Népi Köztársaság
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ Gano Projātontrī Bānglādesh People's Republic of Bangladesh
Banglades zászlaja Banglades címere
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla
Fővárosa	Dakka
é. sz. 24° 01′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″24.016667, 89.866667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Abdul Hamid
Miniszterelnök	Sheikh Hasina
Hivatalos nyelv	Bengáli
Beszélt nyelvek	angol
Függetlenség	Pakisztántól
kikiáltása	1971. március 26.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet South Asian Association for Regional Cooperation Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja African Union – United Nations Hybrid Operation in Darfur Association of Southeast Asian Nations Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank Bay of Bengal Initiative for Multi-Sectoral Technical and Economic Cooperation Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet International Hydrographic Organization UNESCO Group on Earth Observations Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	165 775 000 fő (2021) +/-
Rangsorban	8.
Becsült	165 000 000 fő (2017. júl.)
Rangsorban	8.
Népsűrűség	1267 fő/km²
HDI (2007)	0,543 (146) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	147 570 km²
Rangsorban	91
Víz	7%
Időzóna	Bangladesh Standard Time (UTC+6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Bangladesi taka (BDT)
Nemzetközi gépkocsijel	BD
Hívószám	880
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.bd
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 Europlug AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363 Type K
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Földrajz

I n d i a India Csittagong Cox’s Bazar Dakka Khulna Mongla Rádzssahi Rangpur Szilhet Bengáli-öböl Brahmaputra Gangesz Padma Dzsamuna Meghna Meghna Szundarbansz ... Khászi-hegység

Fekvése

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

Domborzat

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter más adatok alapján 1230 méter tszf. magasságú.

Vízrajz

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.

Banglades térképe

Éghajlat, környezet

Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok - a monszun beállta előtt - április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.

Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.

1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt. Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.

Élővilág, természetvédelem

Képek az élővilágról

A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Nemzeti parkjai

A Szundarbansz

Banglades területének 2%-a védett terület. Nemzeti parkok:

• Altadighi Nemzeti Park
• Baraiyadhala Nemzeti Park
• Bhawal Nemzeti Park
• Birgonj Nemzeti Park
• Himchari Nemzeti Park
• Kadigarh Nemzeti Park
• Kaptai Nemzeti Park
• Khadim Nagar Nemzeti Park
• Kuakata Nemzeti Park
• Lawachara Nemzeti Park
• Medha Kachhapia Nemzeti Park
• Madhupur Nemzeti Park
• Nababgonj Nemzeti Park
• Nijhum Dwip Nemzeti Park
• Ramsagar Nemzeti Park
• Satchari Nemzeti Park
• Shingra Nemzeti Park

Természeti világörökségei

A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.

Történelem

Bagerhat városának középkori mecsete (hatvan kupola-mecset)

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.

Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.

A 20. században

1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) fővárosa Dakka lett.

Pakisztán 1947-1971 között

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az indiai fegyveres erők támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án, kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Áojámi Liga elsöprő győzelmet aratott.

Államszervezet és közigazgatás

Képek

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.

Politikai pártok

Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):

• Áojámi Liga vagy AL [Sheikh HASINA]
• Bangladesh Nationalist Front vagy BNF [Abdul Kalam AZADI]
• Bangladesh Nationalist Party vagy BNP [Khaleda ZIA]
• Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF [Syed Nozibul Bashar MAIZBHANDARI]
• Jatiya Party vagy JP [Hussain Mohammad ERSHAD]
• Jatiya Party vagy JP [Anwar Hossain MANJU]
• Liberal Democratic Party vagy LDP [Oli AHMED]
• National Socialist Party vagy JSD [KHALEQUZZAMAN]
• Workers Party vagy WP [Rashed Khan MENON]

Közigazgatási beosztás

Banglades közigazgatási felosztása

Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.

Népesség

Képek

Az ország népsűrűségi térképe (2011)

Általános adatok

Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő. A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.

• A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben).
• A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.
• A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat).
• 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.

Népességének növekedése

Banglades népességének növekedése
Év	Népesség (millió fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1960	48	370
1970	64	493
1980	79	612
1990	103	793
2000	127	981
2010	147	1137
2020	164	1265

Legnépesebb települések

Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.

Etnikai megoszlás

A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli. 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallási megoszlás

Vallási megoszlás
Vallás				százalék
muszlim			88%
hindu			11%
más			1%
Forrás:

A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.

Gazdaság

Általános adatok

Képek

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.

A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot.

A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.

2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él. A munkaerő nagy része munkanélküli.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.

A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata. A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.

Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.

Ipar

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.

Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.

Kereskedelem

Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra.

• Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
• Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
• Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:
  • Export: USA – 13,1%, Németország – 12,7%, Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
  • Import: Kína – 24,3%, India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Halászata jelentős.

Közlekedés

Képek

Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.

Kultúra

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.

Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).

Képek a kultúráról

Oktatási rendszer

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.

Világörökségi helyszínek

• Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
• Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett

Nemzeti szimbólumok

Nemzeti szimbólumok (hivatalos)
Nemzeti állat
Nemzeti madár
Nemzeti fa
Nemzeti virág
Nemzeti vízi emlős
Nemzeti gyümölcs
Nemzeti mecset
Nemzeti templom

• Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
• A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
• Mangó (Mangifera indica) a nemzeti fa
• Bengáli tigris az ország nemzeti állata
• Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
• Dayal-rigó a nemzeti madár
• Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
• A nemzeti emlékművek:
  • Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
  • Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
  • Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
• A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
• A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
• A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
• A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
• A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)

Gasztronómia

Porota (paratha)

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.

Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.

Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.

Az emberek jellemzően kézzel esznek.

Turizmus

Képek

Főbb látnivalók

• Dakka, Bagerhat
• Szundarbansz, Lawachara Nemzeti Park (Sreemangal), Bisnakandi
• Az ország kultúrája

Oltások

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

• Hastífusz ( magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Krikettjátékosok a Ser-i-Bángla stadionban, Dakka

Kabaddi, a nemzeti játék

A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi, de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.

Krikett

Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.

2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.

Olimpia

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

• Bővebben: Banglades az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

• Bővebben: Bangladesi labdarúgó-válogatott

Ünnepek, fesztiválok

A bengáli naptárban	A Gergely-naptárban	Az muszlim naptárban	Helyi név	Magyar név	Megjegyzés
Falgun 9	Február 21		শহীদ দিবস Shôhid Dibôs	Az anyanyelv nemzetközi napja
Choitro 3	Március 17		জাতির পিতার জন্মবার্ষিকী Jatir pitar jônmôbarshiki	A nemzet atyjának születésnapja	Sheikh Mujibur Rahman születésnapjának évfordulója
Choitro 12	Március 26		স্বাধীনতা দিবস Shadhinôta Dibôs	A függetlenség napja
Boishakh 1	Április 14		পহেলা বৈশাখ Pôhela Bôishakh	Bengáli újév	A bengáli naptár első napja
Boishakh 18	Május 1		মে দিবস Me Dibôs	A munka ünnepe
Boishakh	Máj. - Jún.		বুদ্ধ পূর্ণিমা Buddhô Purnima	Buddha születésnapja	Buddhista fesztivál
Srabon 31	Augusztus 15		জাতীয় শোক দিবস Jatiyô shok dibôs	Nemzeti gyásznap	Mudzsibur Rahmán sejk és családjának 1975-ös meggyilkolására emlékezés
Bhadro	Augusztus		জন্মাষ্টমী Jônmashṭômi	Krisna születésnapja	Hindu ünnep
Ashwin - Kartiko	Szept. - Okt.		দুর্গা পূজা Durgá Púdzsá	Durgá Púdzsá	A hindu Durga istennőhöz kötődő ünnep
Poush 2	December 16		বিজয় দিবস Bijôy Dibôs	A győzelem napja
Poush 11	December 25		বড়দিন Bôṛôdin	Karácsony
		Muharram 10	আশুরা Ashura	Ásúrá	Muszlim emléknap
		Rabi' al-awwal 12	মীলাদু নবী Miladu Nôbi	Maulid	Mohamed próféta születésnapja
		Shawal 1–3	রোজার ঈদ Rojar Eid	A böjt megtörésének ünnepe	A ramadán végének ünnepe
		Dhul Haj 10–12	কোরবানি ঈদ Kurbani Eid	Áldozati ünnep	Muszlim ünnep

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.

Fordítás

• Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Banglades témájú médiaállományokat.

• 4bakancs - talpalatnyi Föld
• Lap.hu linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Muhámmád Junusz