Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Banglades

állam Dél-Ázsiában

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.

Bangladesi Népi Köztársaság
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ
Gano Projātontrī Bānglādesh
People's Republic of Bangladesh
Banglades zászlaja
Banglades zászlaja
Banglades címere
Banglades címere
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla
Bangladesh in its region.svg

Fővárosa Dakka
é. sz. 24° 01′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Abdul Hamid
Miniszterelnök Sheikh Hasina
Hivatalos nyelv Bengáli
Beszélt nyelvek angol
független 1971. március 26.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 156 594 962 fő (2013)[1]
Rangsorban8.
Becsült165 000 000[2][3] fő (2017. júl.)
Rangsorban8.
Népsűrűség1267 fő/km²
HDI (2007) 0,543 (146) – közepes
Földrajzi adatok
Terület147 570 km²
Rangsorban 91
Víz7%
IdőzónaBangladesh Standard Time (UTC+6)
Egyéb adatok
Pénznem Bangladesi taka (BDT)
Nemzetközi gépkocsijel BD
Hívószám 880
Internet TLD.bd
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Europlug
  • Type D
  • BS 1363
  • Type K
Közlekedés iránya bal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, amelyet további gyors népességnövekedés és katasztrófák sorozata sújt.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése "bengáli ország". Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

DomborzatSzerkesztés

A Bengál-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[4] Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter[5] más adatok alapján 1230 méter[6] tszf. magasságú.

VízrajzSzerkesztés

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.[7]

 
Banglades térképe

Éghajlat, környezetSzerkesztés

Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok - a monszun beállta előtt - április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.

Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.[4]

1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.[8] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió embert vált hajléktalanná.[9]

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Képek az élővilágról

A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Sundarbans (Szanderbensz). Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

 
A Sundarbans egy képe

Banglades területének 2%-a védett terület.[10] Nemzeti parkok:

  • Altadighi Nemzeti Park
  • Baraiyadhala Nemzeti Park
  • Bhawal Nemzeti Park
  • Birgonj Nemzeti Park
  • Himchari Nemzeti Park
  • Kadigarh Nemzeti Park
  • Kaptai Nemzeti Park
  • Khadim Nagar Nemzeti Park
  • Kuakata Nemzeti Park
  • Lawachara Nemzeti Park
  • Medha Kachhapia Nemzeti Park
  • Madhupur Nemzeti Park
  • Nababgonj Nemzeti Park
  • Nijhum Dwip Nemzeti Park
  • Ramsagar Nemzeti Park
  • Satchari Nemzeti Park
  • Shingra Nemzeti Park

Természeti világörökségeiSzerkesztés

A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.[11]

TörténelemSzerkesztés

 
Bagerhat városának középkori mecsete (Hatvan Kupola Mecset)

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.

Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey mellett megvívott csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojfelkelés után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.

A 20. századbanSzerkesztés

1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) fővárosa Dakka lett.

 
Pakisztán 1947-1971 között

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Awami Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahman sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmant.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahman sejk vezette Awami Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmant 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Awami Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladeshi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az indiai fegyveres erők támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án, kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Awami Liga abszolút többséget szerzett. Az 1973-ban és 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmant és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Hosszain Mohammed Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben, és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély, és tovább nem volt szükség antikommunista diktatúrára. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Awami Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat. Egyedülálló dolog, hogy két női politikus vezeti a nemzeti politikát.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Awami Liga elsöprő győzelmet aratott.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Képek

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Parlamentáris köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.[12]

Politikai pártokSzerkesztés

Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):

  • Awami League vagy AL [Sheikh HASINA]
  • Bangladesh Nationalist Front vagy BNF [Abdul Kalam AZADI]
  • Bangladesh Nationalist Party vagy BNP [Khaleda ZIA]
  • Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF [Syed Nozibul Bashar MAIZBHANDARI]
  • Jatiya Party vagy JP [Hussain Mohammad ERSHAD]
  • Jatiya Party vagy JP [Anwar Hossain MANJU]
  • Liberal Democratic Party vagy LDP [Oli AHMED]
  • National Socialist Party vagy JSD [KHALEQUZZAMAN]
  • Workers Party vagy WP [Rashed Khan MENON]

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

 
Banglades közigazgatási felosztása

Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.

Banglades adminisztratív területei
Közigazgatási
terület
Székhely Helyi név Terület[13]
(km²)
Népesség[13]
(2011-ben, fő)
Népsűrűség[13] (2011-ben, fő/km²)
Barisal
(Bariszal)
Barisal
বরিশাল
13 297
8 325 666
626
Chittagong
(Csittagong)
Chittagong
চট্টগ্রাম
33 771
28 423 019
841
Dhaka
(Dakka)
Dhaka
ঢাকা
20 593
36 054 418
1751
Khulna Khulna
খুলনা
22 272
15 687 759
704
Mymensingh
(Majmanszing)
Mymensingh
ময়মনসিংহ
10 584
11 370 000
1074
Rajshahi
(Rádzssahi)
Rajshahi
রাজশাহী
18 197
18 484 858
1015
Rangpur Rangpur
রংপুর
16 317
15 787 758
960
Sylhet
(Szilhet)
Sylhet
সিলেট
12 596
9 910 219
780

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Képek
 
Az ország népsűrűségi térképe (2011)

Általános adatokSzerkesztés

Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2017 nyarán a becslések szerint 165 millió fő.[3][14] A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.

Banglades népességének növekedése[15]
Év Népesség
(millió fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
1960 48 370
1970 65 500
1980 81 625
1990 106 814
2000 131 1008
2010 152 1165
  • A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben[16]).
  • A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.[16]
  • A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat[16]).
  • 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.[16]

Legnépesebb településekSzerkesztés

Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.[17][18]

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.

Etnikai megoszlásSzerkesztés

A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli.[19] 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Vallási megoszlásSzerkesztés

Vallási megoszlás
Vallás százalék
muszlim
  
88%
hindu
  
11%
más
  
1%
Forrás:[15][20]

A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.[15][20]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

Képek

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.[21]

A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. [21]

A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.[21]

2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.[22] A munkaerő nagy része munkanélküli.

MezőgazdaságSzerkesztés

A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.

A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.[21] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július-aug.-ban, a másodikat nov.-dec.-ben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.[23]

Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. [21] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.

IparSzerkesztés

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.

Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.

KereskedelemSzerkesztés

Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra. [23]

  • Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
  • Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
  • Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:[24]
    • Export:   USA – 13,1%,   Németország – 12,7%,   Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
    • Import:   Kína – 24,3%,   India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

Halászata jelentős.

KözlekedésSzerkesztés

Képek

Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Chittagong és Mongla.

KultúraSzerkesztés

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[25]

Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).

Képek a kultúráról

Oktatási rendszerSzerkesztés

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.[25]

Világörökségi helyszínekSzerkesztés

  • Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
  • Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Nemzeti szimbólumokSzerkesztés

Nemzeti szimbólumok
(hivatalos)
Nemzeti állat  
Nemzeti madár  
Nemzeti fa  
Nemzeti virág  
Nemzeti vízi emlős  
Nemzeti gyümölcs  
Nemzeti mecset  
Nemzeti templom  
  • Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
  • A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
  • Mangifera indica (mangó) a nemzeti fa
  • Bengáli tigris az ország nemzeti állata
  • Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
  • Dayal-rigó a nemzeti madár
  • Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
  • A nemzeti emlékművek:
    • Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
    • Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
    • Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
  • A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
  • A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
  • A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
  • A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
  • A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)

GasztronómiaSzerkesztés

 
Porota (paratha)

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.

Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.

Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.

Az emberek jellemzően kézzel esznek.

TurizmusSzerkesztés

Képek

Főbb látnivalókSzerkesztés

OltásokSzerkesztés

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

SportSzerkesztés

 
Krikett-játékosok a Sher-e-Bangla Stadionban, Dakka
 
Kabaddi, a nemzeti játék

A krikett, a labdarúgás és a kabaddi a legnépszerűbb sportok közé tartoznak. További népszerű sportágak a gyeplabda, tollaslabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, sakk, sporthorgászat.

OlimpiaSzerkesztés

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

LabdarúgásSzerkesztés

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

Ünnepek, fesztiválokSzerkesztés

A bengáli naptárban A gregorián naptárban Az iszlám naptárban Helyi név Magyar név Megjegyzés
Falgun 9 Február 21 শহীদ দিবস
Shôhid Dibôs
Az anyanyelv nemzetközi napja
Choitro 3 Március 17 জাতির পিতার জন্মবার্ষিকী
Jatir pitar jônmôbarshiki
A nemzet atyjának születésnapja Sheikh Mujibur Rahman születésnapjának évfordulója
Choitro 12 Március 26 স্বাধীনতা দিবস
Shadhinôta Dibôs
A függetlenség napja
Boishakh 1 Április 14 পহেলা বৈশাখ
Pôhela Bôishakh
Bengáli újév A bengáli naptár első napja
Boishakh 18 Május 1 মে দিবস
Me Dibôs
A munka ünnepe
Boishakh Máj. - Jún. বুদ্ধ পূর্ণিমা
Buddhô Purnima
Buddha születésnapja Buddhista fesztivál
Srabon 31 Augusztus 15 জাতীয় শোক দিবস
Jatiyô shok dibôs
Nemzeti gyásznap Sheikh Mujibur Rahman és családjának meggyilkolására emlékezés
Bhadro Augusztus জন্মাষ্টমী
Jônmashṭômi
Krisna születésnapja Hindu ünnep
Ashwin - Kartiko Szept. - Okt. দুর্গা পূজা
Durgá Púdzsá
Durgá Púdzsá A hindu Durga istennőhöz kötődő ünnep
Poush 2 December 16 বিজয় দিবস
Bijôy Dibôs
A győzelem napja
Poush 11 December 25 বড়দিন
Bôṛôdin
Karácsony
Muharram 10 আশুরা
Ashura
Ásúrá Muszlim emléknap
Rabi' al-awwal 12 মীলাদু নবী
Miladu Nôbi
Maulid Mohamed próféta születésnapja
Shawal 1–3 রোজার ঈদ
Rojar Eid
A böjt megtörésének ünnepe A ramadán végének ünnepe
Dhul Haj 10–12 কোরবানি ঈদ
Kurbani Eid
Áldozati ünnep Muszlim ünnep

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis
  2. http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population//
  3. ^ a b http://countrymeters.info/en/Bangladesh
  4. ^ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  5. http://www.banglatrek.org
  6. CIA World Factbook
  7. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  8. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  9. Haggett, Peter (2002) "The Indian Subcontinent". Encyclopedia of World Geography
  10. http://www.bangladesh.com/National-parks/
  11. http://whc.unesco.org/en/list/798
  12. http://www.indexmundi.com/bangladesh/government_profile.html
  13. ^ a b c 2011 Population & Housing Census: Preliminary Results. Bangladesh Bureau of Statistics. [2013. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
  14. http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population/
  15. ^ a b c http://www.livepopulation.com/country/bangladesh.html
  16. ^ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/resources/the-world-factbook/geos/bg.html
  17. Population and Housing Census 2011. Bangladesh Bureau of Statistics. August 2014. pp. 23–24.
  18. http://www.bbs.gov.bd/WebTestApplication/userfiles/Image/National%20Reports/PopulationHousingCensus2011.pdf[halott link]
  19. https://www.indexmundi.com/bangladesh/demographics_profile.html
  20. ^ a b http://www.bangladesh.gov.bd/site/page/812d94a8-0376-4579-a8f1-a1f66fa5df5d/%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%82%E0%A6%B2%E0%A6%BE%E0%A6%A6%E0%A7%87%E0%A6%B6%E0%A6%95%E0%A7%87-%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A7%81%E0%A6%A8
  21. ^ a b c d e Reader's Digest: Világjárók lexikona
  22. https://www.cia.gov
  23. ^ a b Ázsia földrajza, ELTE, 1998
  24. CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bg.html
  25. ^ a b http://www.everyculture.com/A-Bo/Bangladesh.html
  26. https://www.tripadvisor.com/Attractions-g293935-Activities-Bangladesh.html

ForrásokSzerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.

FordításSzerkesztés

  • Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés