Banglades
Banglades független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa. 1971-es függetlenné válása előtt Kelet-Pakisztán néven volt ismert.
Bangladesi Népi Köztársaság | |||
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ Gano Projātontrī Bānglādesh People's Republic of Bangladesh | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla | |||
![]() | |||
Fővárosa | Dakka | ||
é. sz. 24° 01′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″ | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Abdul Hamid | ||
Miniszterelnök | Haszina Vazed | ||
Hivatalos nyelv | Bengáli | ||
Beszélt nyelvek | angol | ||
Függetlenség | Pakisztántól | ||
kikiáltása | 1971. március 26. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 165 775 000 fő (2021)[1] +/- | ||
Rangsorban | 8. | ||
Becsült | 165 000 000[2][3] fő (2017. júl.) | ||
Rangsorban | 8. | ||
Népsűrűség | 1267 fő/km² | ||
HDI (2007) | 0,543 (146) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 147 570 km² | ||
Rangsorban | 91 | ||
Víz | 7% | ||
Időzóna |
| ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Bangladesi taka (BDT ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | BD | ||
Hívószám | 880 | ||
Segélyhívó telefonszám | 999 | ||
Internet TLD | .bd | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
FekvéseSzerkesztés
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.
DomborzatSzerkesztés
A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[4] Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.
Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter[5] más adatok alapján 1230 méter[6] tszf. magasságú.
VízrajzSzerkesztés
Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.
Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.[7]
Éghajlat, környezetSzerkesztés
Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok - a monszun beállta előtt - április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.
Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.[4]
1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.[8] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.[9]
Élővilág, természetvédelemSzerkesztés
Képek az élővilágról
|
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.
Nemzeti parkjaiSzerkesztés
Banglades területének 2%-a védett terület.[10] Nemzeti parkok:
- Altadighi Nemzeti Park
- Baraiyadhala Nemzeti Park
- Bhawal Nemzeti Park
- Birgonj Nemzeti Park
- Himchari Nemzeti Park
- Kadigarh Nemzeti Park
- Kaptai Nemzeti Park
- Khadim Nagar Nemzeti Park
- Kuakata Nemzeti Park
- Lawachara Nemzeti Park
- Medha Kachhapia Nemzeti Park
- Madhupur Nemzeti Park
- Nababgonj Nemzeti Park
- Nijhum Dwip Nemzeti Park
- Ramsagar Nemzeti Park
- Satchari Nemzeti Park
- Shingra Nemzeti Park
Természeti világörökségeiSzerkesztés
A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.[11]
TörténelemSzerkesztés
A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.
Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.
Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.
20. századSzerkesztés
1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) fővárosa Dakka lett.
1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.
1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.
Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az indiai fegyveres erők támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án, kilencvenezer hadifoglyot ejtett.
A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.
A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.
21. századSzerkesztés
2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Áojámi Liga elsöprő győzelmet aratott.
Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés
Képek
|
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.[12]
Politikai pártokSzerkesztés
Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):
- Áojámi Liga vagy AL (Sheikh HASINA)
- Bangladesh Nationalist Front vagy BNF [Abdul Kalam AZADI]
- Bangladesh Nationalist Party vagy BNP [Khaleda ZIA]
- Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF [Syed Nozibul Bashar MAIZBHANDARI]
- Jatiya Party vagy JP [Hussain Mohammad ERSHAD]
- Jatiya Party vagy JP [Anwar Hossain MANJU]
- Liberal Democratic Party vagy LDP [Oli AHMED]
- National Socialist Party vagy JSD [KHALEQUZZAMAN]
- Workers Party vagy WP [Rashed Khan MENON]
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.
Banglades adminisztratív területei | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Közigazgatási terület |
Székhely | Helyi név | Terület[13] (km²) |
Népesség[13] (2011-ben, fő) |
Népsűrűség[13] (2011-ben, fő/km²) | ||
Barisal (Bariszal) |
Barisal | ||||||
Chittagong (Csittagong) |
Csittagong | ||||||
Dhaka (Dakka) |
Dakka | ||||||
Khulna | Khulna | ||||||
Mymensingh (Majmanszing) |
Mymensingh | ||||||
Rajshahi (Rádzssahi) |
Rádzssahi | ||||||
Rangpur | Rangpur | ||||||
Sylhet (Szilhet) |
Szilhet |
Védelmi rendszerSzerkesztés
NépességSzerkesztés
Képek
|
Általános adatokSzerkesztés
Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő.[3][14] A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.
- A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben[15]).
- A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.[15]
- A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat[15]).
- 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.[15]
Népességének növekedéseSzerkesztés
Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.
Banglades népességének növekedése[16] | |||||
Év | Népesség (millió fő) |
Népsűrűség (fő/km²) | |||
---|---|---|---|---|---|
1960 | 48 | 370 | |||
1970 | 64 | 493 | |||
1980 | 79 | 612 | |||
1990 | 103 | 793 | |||
2000 | 127 | 981 | |||
2010 | 147 | 1137 | |||
2020 | 164 | 1265 |
Legnépesebb településekSzerkesztés
Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.[17][18]
Nyelvi megoszlásSzerkesztés
Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.
Etnikai megoszlásSzerkesztés
A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli.[19] 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallási megoszlásSzerkesztés
A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.[20][21]
Szociális rendszerSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Általános adatokSzerkesztés
Képek
|
Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.[22]
A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. [22]
A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.[22]
2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.[23] A munkaerő nagy része munkanélküli.
MezőgazdaságSzerkesztés
A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.
A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.[22] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.[24]
Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. [22] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.
Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.
IparSzerkesztés
Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.
Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.
KereskedelemSzerkesztés
Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra. [24]
- Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
- Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
- Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:[25]
- Export: USA – 13,1%, Németország – 12,7%, Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
- Import: Kína – 24,3%, India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.
Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés
Halászata jelentős.
KözlekedésSzerkesztés
Képek
|
Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.
A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.
KultúraSzerkesztés
Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.
A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[26]
Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).
Képek a kultúráról
|
Oktatási rendszerSzerkesztés
Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.
Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.[26]
Világörökségi helyszínekSzerkesztés
- Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
- Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett
Kulturális intézményekSzerkesztés
TudománySzerkesztés
MűvészetekSzerkesztés
Hagyományok, néprajzSzerkesztés
Nemzeti szimbólumokSzerkesztés
Nemzeti szimbólumok (hivatalos) | ||
Nemzeti állat | ||
---|---|---|
Nemzeti madár | ||
Nemzeti fa | ||
Nemzeti virág | ||
Nemzeti vízi emlős | ||
Nemzeti gyümölcs | ||
Nemzeti mecset | ||
Nemzeti templom |
- Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
- A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
- Mangó (Mangifera indica) a nemzeti fa
- Bengáli tigris az ország nemzeti állata
- Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
- Dayal-rigó a nemzeti madár
- Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
- A nemzeti emlékművek:
- Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
- Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
- Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
- A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
- A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
- A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
- A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
- A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)
GasztronómiaSzerkesztés
Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.
Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.
Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.
Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.
TurizmusSzerkesztés
Képek
|
Főbb látnivalókSzerkesztés
- Dakka, Bagerhat
- Szundarbansz, Lawachara Nemzeti Park (Sreemangal), Bisnakandi[27]
- Az ország kultúrája
OltásokSzerkesztés
Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:
- Hastífusz ( magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
SportSzerkesztés
A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi (wd), de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.
KrikettSzerkesztés
Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.[28]
2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.[29]
OlimpiaSzerkesztés
Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.
- Bővebben: Banglades az olimpiai játékokon
LabdarúgásSzerkesztés
A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.
- Bővebben: Bangladesi labdarúgó-válogatott
Ünnepek, fesztiválokSzerkesztés
A bengáli naptárban | A Gergely-naptárban | Az muszlim naptárban | Helyi név | Magyar név | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Falgun 9 | Február 21 | শহীদ দিবস Shôhid Dibôs |
Az anyanyelv nemzetközi napja | ||
Choitro 3 | Március 17 | জাতির পিতার জন্মবার্ষিকী Jatir pitar jônmôbarshiki |
A nemzet atyjának születésnapja | Sheikh Mujibur Rahman születésnapjának évfordulója | |
Choitro 12 | Március 26 | স্বাধীনতা দিবস Shadhinôta Dibôs |
A függetlenség napja | ||
Boishakh 1 | Április 14 | পহেলা বৈশাখ Pôhela Bôishakh |
Bengáli újév | A bengáli naptár első napja | |
Boishakh 18 | Május 1 | মে দিবস Me Dibôs |
A munka ünnepe | ||
Boishakh | Máj. - Jún. | বুদ্ধ পূর্ণিমা Buddhô Purnima |
Buddha születésnapja | Buddhista fesztivál | |
Srabon 31 | Augusztus 15 | জাতীয় শোক দিবস Jatiyô shok dibôs |
Nemzeti gyásznap | Mudzsibur Rahmán sejk és családjának 1975-ös meggyilkolására emlékezés | |
Bhadro | Augusztus | জন্মাষ্টমী Jônmashṭômi |
Krisna születésnapja | Hindu ünnep | |
Ashwin - Kartiko | Szept. - Okt. | দুর্গা পূজা Durgá Púdzsá |
Durgá Púdzsá | A hindu Durga istennőhöz kötődő ünnep | |
Poush 2 | December 16 | বিজয় দিবস Bijôy Dibôs |
A győzelem napja | ||
Poush 11 | December 25 | বড়দিন Bôṛôdin |
Karácsony | ||
Muharram 10 | আশুরা Ashura |
Ásúrá | Muszlim emléknap | ||
Rabi' al-awwal 12 | মীলাদু নবী Miladu Nôbi |
Maulid | Mohamed próféta születésnapja | ||
Shawal 1–3 | রোজার ঈদ Rojar Eid |
A böjt megtörésének ünnepe | A ramadán végének ünnepe | ||
Dhul Haj 10–12 | কোরবানি ঈদ Kurbani Eid |
Áldozati ünnep | Muszlim ünnep |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population/
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population//
- ↑ a b http://countrymeters.info/en/Bangladesh
- ↑ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ Archivált másolat. [2019. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ Haggett, Peter (2002) "The Indian Subcontinent". Encyclopedia of World Geography
- ↑ http://www.bangladesh.com/National-parks/
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/798
- ↑ http://www.indexmundi.com/bangladesh/government_profile.html
- ↑ a b c 2011 Population & Housing Census: Preliminary Results. Bangladesh Bureau of Statistics. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population/
- ↑ a b c d Archivált másolat. (Hozzáférés: 2016. július 6.)
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population/
- ↑ Population and Housing Census 2011. Bangladesh Bureau of Statistics. August 2014. pp. 23–24.
- ↑ http://www.bbs.gov.bd/WebTestApplication/userfiles/Image/National%20Reports/PopulationHousingCensus2011.pdf[halott link]
- ↑ https://www.indexmundi.com/bangladesh/demographics_profile.html
- ↑ a b http://www.livepopulation.com/country/bangladesh.html
- ↑ a b http://www.bangladesh.gov.bd/site/page/812d94a8-0376-4579-a8f1-a1f66fa5df5d/%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%82%E0%A6%B2%E0%A6%BE%E0%A6%A6%E0%A7%87%E0%A6%B6%E0%A6%95%E0%A7%87-%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A7%81%E0%A6%A8
- ↑ a b c d e Reader's Digest: Világjárók lexikona
- ↑ https://www.cia.gov
- ↑ a b Ázsia földrajza, ELTE, 1998
- ↑ CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bg.html Archiválva 2021. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b http://www.everyculture.com/A-Bo/Bangladesh.html
- ↑ https://www.tripadvisor.com/Attractions-g293935-Activities-Bangladesh.html
- ↑ Bangladesh Cricket Board (angol nyelven). Nemzetközi Krikett-tanács. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
- ↑ Bangladesh celebrates maiden U-19 World Cup cricket victory (angol nyelven). Al-Dzsazíra, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
ForrásokSzerkesztés
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
- Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- Ázsia földrajza, ELTE, 1998
- CIA World Factbook
FordításSzerkesztés
- Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.