Árvíz
Az árvíz (régiessé vált szóval vízözön) egy folyóvíz vagy vízfolyás középvízimedrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépő víz.[1] Köznapi szóhasználatban az árvíz a víz szintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Az árvíz nem jelent feltétlenül katasztrófahelyzetet.
Csoportosítása a víz forrása szerintSzerkesztés
Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as pesti ár), az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz (ez okozott a Duna felső szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.
Nevezetes árvizekSzerkesztés
MagyarországonSzerkesztés
- 1838 a Duna Pest-Budánál
- 1879 a Tisza Szegeden
- 1965 a Dunán
- 1970 a Tiszán
- 2013 a Duna Budapestnél
KülföldönSzerkesztés
- 1966, 2000, 2019 Velence (Olaszország)
KépgalériaSzerkesztés
A 2013-as árvíz a Lánchídnál Budapesten, 2013. június 9.
Árvíz Alicanteban (Spanyolország), 1997
Árvíz a békásmegyeri hajóállomásnál, 2002
Árvíz az esztergomi szigeten, 2006 áprilisában
A Duna tetőzik Budapestnél 2013-ban
Árvízvédelem mobilgáttal Ausztriában
.JPG)
.JPG)
Az árvízjelzésSzerkesztés
Az árvízjelzés lényege az árvíz magasságának és bekövetkezési idejének kiszámítása. A folyó felső szakaszán és a mellékfolyókon leolvasott, meg a középső és alsó szakaszon beálló mérceállás között bizonyos, ha nem is állandó, de többé-kevésbé határozott törvényeknek hódoló viszony van, így, amennyiben ezeket a törvényeket ismerjük, a felsőbb fekvésű helyek mérceállásaiból következtethetünk az alsóbb helyeken bekövetkező vízmagasságokra.
VillámárvízSzerkesztés
Rövid ideig tartó, de igen heves esők által kiváltott árvíz, amely során a vízfolyás kisvízi vízhozama órákon belül akár több százszorosára is duzzadhat. Jellemzően hegy- és dombvidékek kisebb vízfolyásain alakul ki, a csapadékterhelés – tekintve a sokkal kisebb vízgyűjtőket – általában a teljes vízgyűjtőn jelentkezik. Időintervalluma általában fél órától 6 óráig terjed, de több árhulláma is lehet. A második árhullám a telített talaj miatt már kevesebb esővel is magasabb lehet az elsőnél. A villámárvizek sokszor nagy erózióval járnak együtt, amelynek során az egyik helyről értékes termőtalaj tűnik el, míg a völgyfenéki területeken a hordalékbeborítás okoz gondokat. A hordalék a vízelvezetők áteresztő képességét is csökkenti, tovább fokozva ezzel a károkat. Gyors lefolyása miatt nagyon nehéz a villámárvíz ellen védekezni, ezért a felkészülés szerepe nagyon fontos. A megelőzéshez a vízgyűjtő komplex és a helyi adottságokra szabott rendezése szükséges, melynek eleme lehet például az erdősávok kialakítása, vízmosáskötések, záportározók létesítése. A villámárvízek nem új keletű jelenségek, de a szélsőségesebbre forduló időjárás és az emberek által kedvezőtlenül átalakított táj miatt a gyakoriságuk és intenzitásuk növekszik.[2][3]
ForrásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Magyar nagylexikon 2. kötet 443. old.
- ↑ Villámárvíz kialakulása és modellezhetősége Magyarországon (a 2010 évi heves esőzések hatásai a Dél-Dunántúlon). (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Országos Vízügyi Főigazgatóság – Dombvidéki vízrendezés). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
További információkSzerkesztés
