Az árvíz (régiessé vált szóval vízözön) egy folyóvíz vagy vízfolyás középvízimedrének partélét meghaladó, illetve a középvízi mederből kilépő víz.[1] Köznapi szóhasználatban az árvíz a víz szintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Az árvíz nem jelent feltétlenül katasztrófahelyzetet.

Csoportosítása a víz forrása szerint szerkesztés

Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz (ilyen volt például az 1838-as pesti ár), az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz (ez okozott a Duna felső szakaszán 150 éve nem látott vízszintet 2006 márciusában), illetve a nagy tavaszi vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

Nevezetes árvizek szerkesztés

Magyarországon szerkesztés

Külföldön szerkesztés

Az árvízjelzés szerkesztés

Az árvízjelzés lényege az árvíz magasságának és bekövetkezési idejének kiszámítása. A folyó felső szakaszán és a mellékfolyókon leolvasott, meg a középső és alsó szakaszon beálló mérceállás között bizonyos, ha nem is állandó, de többé-kevésbé határozott törvényeknek hódoló viszony van, így, amennyiben ezeket a törvényeket ismerjük, a felsőbb fekvésű helyek mérceállásaiból következtethetünk az alsóbb helyeken bekövetkező vízmagasságokra.

Villámárvíz szerkesztés

Rövid ideig tartó, de igen heves esők által kiváltott árvíz, amely során a vízfolyás kisvízi vízhozama órákon belül akár több százszorosára is duzzadhat. Jellemzően hegy- és dombvidékek kisebb vízfolyásain alakul ki, a csapadékterhelés – tekintve a sokkal kisebb vízgyűjtőket – általában a teljes vízgyűjtőn jelentkezik. Időintervalluma általában fél órától 6 óráig terjed, de több árhulláma is lehet. A második árhullám a telített talaj miatt már kevesebb esővel is magasabb lehet az elsőnél. A villámárvizek sokszor nagy erózióval járnak együtt, amelynek során az egyik helyről értékes termőtalaj tűnik el, míg a völgyfenéki területeken a hordalékbeborítás okoz gondokat. A hordalék a vízelvezetők áteresztő képességét is csökkenti, tovább fokozva ezzel a károkat. Gyors lefolyása miatt nagyon nehéz a villámárvíz ellen védekezni, ezért a felkészülés szerepe nagyon fontos. A megelőzéshez a vízgyűjtő komplex és a helyi adottságokra szabott rendezése szükséges, melynek eleme lehet például az erdősávok kialakítása, vízmosáskötések, záportározók létesítése. A villámárvízek nem új keletű jelenségek, de a szélsőségesebbre forduló időjárás és az emberek által kedvezőtlenül átalakított táj miatt a gyakoriságuk és intenzitásuk növekszik.[2][3]

Képgaléria szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyar nagylexikon 2. kötet 443. old.
  2. Villámárvíz kialakulása és modellezhetősége Magyarországon (a 2010 évi heves esőzések hatásai a Dél-Dunántúlon). [2020. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  3. Országos Vízügyi Főigazgatóság – Dombvidéki vízrendezés). [2020. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 30.)

További információk szerkesztés

  • Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában... A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára és gazdasági feltételeire; Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény, Bp., 1997 (Vízügyi történeti füzetek)
  • Szlávik Lajos: Ármentesítés, árvízvédelem. Főiskolai jegyzet; Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja, 2005
  • Vágás István–Bezdán Mária: A Tisza és árvizei; Kisbíró Kft., Szeged–Hódmezővásárhely, 2015
  • Együttműködés a Duna-medence árvízi előrejelző rendszerének továbbfejlesztéséért – Dareffort, 2018–2021. Műszaki összefoglaló. A projekt eredményeinek átfogó összefoglalása; főszerk. Bálint Zoltán; Viziterv Environ Kft., Nyíregyháza, 2021
  • Koris Kálmán: Magyarország kisvízfolyásainak árvizei; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Bp., 2021
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvíz témájú médiaállományokat.