Alicante (valenciai katalánul Alacant) város Spanyolországban, Alicante tartomány székhelye, a Costa Blanca legfontosabb városa. Az európai iparjogvédelem egyik központja, az EUIPO székhelye.

Alicante
Alicante látképe a Szent Borbála-várkastélyból
Alicante látképe a Szent Borbála-várkastélyból
Alicante címere
Alicante címere
Alicante zászlaja
Alicante zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségValencia (autonóm közösség)
Tartomány Alicante
ComarcaAlacantí
Hivatalos nyelv
Polgármester Gabriel Echávarri
Irányítószám 03000 - 03016
Körzethívószám +34-96
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség337 482 fő (2020)[1] +/-
Népsűrűség1648 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság3 m
Terület201,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alicante (Spanyolország)
Alicante
Alicante
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 38° 20′ 43″, ny. h. 0° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 38° 20′ 43″, ny. h. 0° 28′ 59″
Localització d'Alacant respecte el País Valencià.png
Alicante weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alicante témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Valencia autonóm közösség déli részén, a Costa Blanca öblében, a Benecantil-hegy lábánál található földközi-tengeri kikötőváros. A városképet a Benecantil-hegy és a rá épült citadella, a Szent Borbála-várkastély uralja.[2]

 
Alicante 1832 körül, Alfred Guesdon (1808 - 1876) metszete

TörténeteSzerkesztés

ÓkorSzerkesztés

A települést Akra Leuké néven az ókori görögök alapították i.e. 325 körül. A rómaiak i.e. 201-ben foglalták el; neve uralmuk idején Lucentum volt.

KözépkorSzerkesztés

A kora középkorban, 500 körül a Nyugatrómai Birodalom bukása után a Lucentum néven létező város a Nyugati gót Királyság részét képezte, majd a mórok uralma idején (718 - 1249) neve Al-Lucant lett a város neve. Az arab időből való elnevezésből lett a mai Alicante város név. A keresztények 1258-ban foglalták el X. Alfonz vezetésével. 1296-ban II. Jakab vezetésével a terület a Valenciai Királyság részévé vált, királyi települési rangot és képviseletet a Valenciai rendigyűlésben, a corts-ban. Ezt követően a Kasztíliai Királyság és Az Aragón Korona országai csatatere Alicantéban volt évtizedekig, majd a két királyság egyesülése után Alicante a Madrid felé vezető út következtében kereskedelmi központ lett. Fontos lett a rizs, bor, olívaolaj, narancs és gyapjúexport.

ÚjkorSzerkesztés

1609 és 1614 között II. Fülöp uralma alatt száműzték a moriszkó lakosságot, akik a reconquista után is Valencia területén maradtak. A moriszkókat azzal vádolták hogy a berber kalózokkal szövetkeztek, akik ekkoriban rendszeresen megtámadták és kifosztották a partmenti településeket, jelentős kárt okozva a kereskedelemben.

A moriszkók száműzetésével súlyos árat fizetett a város: számos iparos, kézműves és földműves elment parlagon hagyva termőföldeket és a feudális nemesség anyagi csőd szélén állt.

Békés évszázadok után a 18. században vált ismét csaták színhelyévé a város: a spanyol örökösödési háború idején, 1709-ben a franciák ostromolták meg.

ModernkorSzerkesztés

Lassú hanyatlás volt jellemző a város gazdaságában. Ennek ellenére fontos volt a cipészet valamint a mezőgazdaság. Ezenbelül a narancs- és mandulatermesztés valamint a halászat. 1873-ban, a karlista felkelés alatt a cartagenai föderalisták támadták.A 20. században, a spanyol polgárháború alatt hosszú időn át a köztársasági erők uralták. Itt végezték ki a Falange alapítóját, José Antonio Primo de Riverát.[3]

1954-től számos algériai menekült érkezett hajón a városba, amely Algéria függetlenségével 1962-től csak megerősödött. Alicantéban 1950 és 1960-as években átált a gazdaság a turizmusra. Olyan külvárosok és lakótelepek épültek ekkoriban mint Albufereta, , El Barco és Playa de San Juan. Az új épületek hatalmas fellendülést hoztak a városnak, hisz éttermek, bárok és egyéb létesítmények ekkor nyíltak meg tömegesen. Ekkor adták a város nemzetközi repülőterét, amely a nagyobb forgalmat ki tudta szolgálni.

Franco halálával és a spanyol demokratikus átmenet után alkotmányos jogokat kaptak a nemzetiségek. A Valenciai régió törvényhozást kapott.

KözigazgatásSzerkesztés

Alicante legutóbbi polgármesterei, választási időszakok szerint:
A polgármesterek listája
Hivatali időszak Név Párt
19992007 Luis Díaz Alperi Partido Popular
20072014 Sonia Castedo Ramos Partido Popular
20142015 Andrés Llorens Partido Popular
2015 Miguel Valor Peidró Partido Popular
2015 Gabriel Echávarri Fernández Partido Socialista del País Valenciano

NevezetességeiSzerkesztés


DemográfiaSzerkesztés

Alicante város lakosainak száma 2009-ben az INE (spanyol statisztikai hivatal) adatai szerint 334 757, a polgármesteri hivatal adatai szerint 335 921 volt. Az utóbbi években a lakosságszám jelentősen emelkedett, főleg a hispano-amerikai bevándorlás miatt. Egy 2020-as felmérés szerint a város lakosságának 20-25%-a külföldi volt. Azonban sok észak-európai nyugdíjasnak van nyaralója a városban, így a külföldiek aránya jóval több lehet a valóságban, ők viszont nem szerepelnek a statisztikában. Számos madridi, kasztíllia-leóni, baszkföldi lakosnak van nyaralója a városban.


év lakosságszám
1250 2 500
1350 3 250
1418 1 539
1609 5 040
1646 6 174
1717 11 019
1735 12 604
1754 14 394
1768 17 213
1786 17 345
év lakosságszám
1797 19 313
1803 21 447
1857 27 550
1860 31 162
1877 34 926
1887 40 115
1897 49 463
1900 50 495
1910 55 116
1920 63 382
év lakosságszám
1930 71 271
1940 89 198
1950 101 791
1960 121 832
1970 181 550
1981 245 963
1991 265 473
2001 288 481
2006 322 431
2009 334 757
2020 337,482

VárosrészeiSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

  • Egyetemi város

GazdaságSzerkesztés

  • Kikötő
  • Vas- és acélgyártás
  • olajfinomító
  • Dohánygyár
  • Gumigyártás
  • Pamuttextilgyár
  • Bőrgyár
  • Borászat ("alicantino", vagyis alicantei bor)

KözlekedésSzerkesztés

 
A 3-as villamos a Lucentum állomásnál

A város nemzetközi repülőtere, az Alicantei repülőtér El Altetben található, a várostól délre. Forgalmában megelőzi a valenciai repülőtérét: Az ötödik legforgalmasabb repülőtér Spanyolországban Madrid, Barcelona, Palma de Mallorca és Málaga után. Jelentős a belföldi forgalom is: napi Iberia és Vueling járat köti össze a várost Madriddal és Barcelonával. Számos fapados légitársaság járata is megy a városba: Wizzair, Ryanair, Easyjet, Jet2.com

A közösségi közlekedést főleg autóbuszvonalak jelentik. Fontos buszcsómópont van az Alicantei kikötő mellett, ahova a helyi mellett távolsági buszjáratok valamint a repülőtéri transzfer buszok is érkeznek.

Az Estación de Alicante-Terminal a város fejpályaudvara ahova a Murciából érkező Cercanías vonal mellett az AVE Madrid-Levante nagysebességű vasútvonala is befut.

A város közlekedésében fontos szerepet játszik az alicantei villamosvonal , amely vasút-villamos rendszerben működik. Alicante belvárosát összeköti a Costa Blanca üdülőtelepüléseivel, a legismertebb üdülőhelyig, Benidormig villamosított a vonal, onnatól Deniáig dízelkocsik közlekednek. Jelenleg a Deniába tartó vonal villamosítása zajlik, így csak Teuládáig van vasút onnantól pedig pótlóbusz közlekedik.

Az alábbi járatok üzemelnek:

SportSzerkesztés

Ismert emberekSzerkesztés

Itt született 1840-ben Eleuterio Maisonnave politikus.

TestvérvárosaiSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

Alicante belső területe, középen a Szent Borbála-erőddel, jobbra a tengerparttal

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2020-as spanyol községi regiszter
  2. Magyar nagylexikon, 1. kötet, 501. old.
  3. Szentirmai József: Spanyolország.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Alicante témájú médiaállományokat.