Alicante
Alicante (valenciai katalánul Alacant) város Spanyolországban, Alicante tartomány székhelye, a Costa Blanca legfontosabb városa. Az európai iparjogvédelem egyik központja, az EUIPO székhelye.
| Alicante | |||
 | |||
| Alicante látképe a Szent Borbála-várkastélyból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Valencia (autonóm közösség) | ||
| Tartomány | Alicante | ||
| Comarca | Alacantí | ||
| Polgármester | Gabriel Echávarri | ||
| Irányítószám | 03000 - 03016 | ||
| Körzethívószám | +34-96 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 577 fő (2018)[1][2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1648 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 3 m | ||
| Terület | 201,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alicante
Pozíció Spanyolország térképén
| |||
| é. sz. 38° 20′ 43″, ny. h. 0° 28′ 59″Koordináták: é. sz. 38° 20′ 43″, ny. h. 0° 28′ 59″ | |||
 | |||
| Alicante weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alicante témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Valencia autonóm közösség déli részén, a Costa Blanca öblében, a Benecantil-hegy lábánál található földközi-tengeri kikötőváros. A városképet a Benecantil-hegy és a rá épült citadella, a Szent Borbála-várkastély uralja.[3]
,_ca._1832.jpg)
TörténeteSzerkesztés
A települést Akra Leuké néven az ókori görögök alapították i.e. 325 körül. A rómaiak i.e. 201-ben foglalták el; neve uralmuk idején Lucentum volt. A kora középkorban a Nyugati gót Királyság részét képezte, majd a mórok uralma idején (718 - 1249) neve Al-Lucant. A keresztények 1258-ban foglalták el X. Alfonz vezetésével. Ettől fogva Aragóniához tartozott és a Madrid felé vezető út következtében kereskedelmi központ lett. Békés évszázadok után a 18. században vált ismét csaták színhelyévé a város: a spanyol örökösödési háború idején, 1709-ben a franciák ostromolták meg. 1873-ban, a karlista felkelés alatt a cartagenai föderalisták támadták. A 20. században, a spanyol polgárháború alatt hosszú időn át a köztársasági erők uralták. Itt végezték ki a Falange alapítóját, José Antonio Primo de Riverát.[4]
KözigazgatásSzerkesztés
- Alicante legutóbbi polgármesterei, választási időszakok szerint:
| Hivatali időszak | Név | Párt |
|---|---|---|
| 1999–2007 | Luis Díaz Alperi | Partido Popular |
| 2007–2014 | Sonia Castedo Ramos | Partido Popular |
| 2014–2015 | Andrés Llorens | Partido Popular |
| 2015 | Miguel Valor Peidró | Partido Popular |
| 2015– | Gabriel Echávarri Fernández | Partido Socialista del País Valenciano |
NevezetességeiSzerkesztés
- Régi arab negyed
- Városháza (Ayuntamiento)
- Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa Maria)
- Bari Szent Miklós társszékesegyház (Concatedral de San Nicolás de Bari)
- Szent Borbála-várkastély (Castillo de Santa Bárbara)
- Az EUIPO székhelye
- Régészeti Múzeum (Museo Archeológico)
DemográfiaSzerkesztés
Alicante város lakosainak száma 2009-ben az INE (spanyol statisztikai hivatal) adatai szerint 334 757, a polgármesteri hivatal adatai szerint 335 921 volt. Az utóbbi években a lakosságszám jelentősen emelkedett, főleg a hispano-amerikai bevándorlás miatt.
|
|
|
VárosrészeiSzerkesztés
Alicante városrészei
Albufereta, egy modern tengerparti városrész
Vistahermosa városrész
FelsőoktatásSzerkesztés
- Egyetemi város
GazdaságSzerkesztés
- Kikötő
- Vas- és acélgyártás
- olajfinomító
- Dohánygyár
- Gumigyártás
- Pamuttextilgyár
- Bőrgyár
- Borászat ("alicantino", vagyis alicantei bor)
KözlekedésSzerkesztés
- Nemzetközi repülőtér (El Altet; a várostól délre)
- A közösségi közlekedést főleg autóbuszvonalak jelentik.
- Több villamosvonal a városcentrumból (Plaza Luceros).
- L1 - Benidormig,
- L2 - San Vicente del Raspeig, (átadva 2013-ban)
- L3 - El Campelloig,
- L4 - Playa de San Juanig
- 4L - Ingajárat Puerta del Mar és Sangueta átszállóhely között (felfüggesztve 2013-ban)
SportSzerkesztés
Ismert emberekSzerkesztés
- Itt született 1840-ben Eleuterio Maisonnave politikus.
TestvérvárosaiSzerkesztés
GalériaSzerkesztés
A tengerpart
Városkép
Az EUIPO székháza Alicatéban, a tenger felől nézve
A központi vásárcsarnok (Mercado Central)
A Plaza Luceros, a város egyik legfontosabb tere, három villamosvonal végállomása
A vasútállomás 2017-ben
.JPG)
PanorámaSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ 2018-as spanyol községi regiszter
- ↑ Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
- ↑ Magyar nagylexikon, 1. kötet, 501. old.
- ↑ Szentirmai József: Spanyolország.
ForrásokSzerkesztés
- Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma nagyútikönyvek. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1995 ISBN 963-243-838-8
- Magyar nagylexikon, 1. kötet, 500. - 501. old.
További információkSzerkesztés
