Főmenü megnyitása
Wikipédia β

Madrid

Spanyolország fővárosa
Disambig.svgEz a szócikk a spanyol fővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Madrid (egyértelműsítő lap).

Madrid Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 607 km². Lakóinak száma 2011-ben 3,26 millió, elővárosokkal együtt kb. 6,5 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnépesebb város az Európai Unió területén.[2] Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják.

Madrid
A Calle de Alcalá, bal oldalt a Edificio Metrópolis épülete
A Calle de Alcalá, bal oldalt a Edificio Metrópolis épülete
Madrid címere
Madrid címere		 Madrid zászlaja
Madrid zászlaja
Mottó: De Madrid al Cielo
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségMadrid tartomány
Tartomány Madrid
Alapítás éve9. század
Polgármester Manuela Carmena (2015. június 13. – , Ahora Madrid)
Irányítószám 28001–28080
Körzethívószám 91
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 3 182 981 fő (2017)[1]
Népsűrűség5390 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság667 m
Terület605,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Madrid (Spanyolország)
Madrid
Madrid
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 25′ 08″, ny. h. 3° 41′ 31″Koordináták: é. sz. 40° 25′ 08″, ny. h. 3° 41′ 31″
Madrid (Madrid) mapa.svg
Madrid weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Madrid témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Meaques patak és a Manzanares folyó, illetve anyafolyója, a Jarama partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amivel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

TörténeteSzerkesztés

A városnév eredeteSzerkesztés

A város elnevezésének legelső dokumentált formája az arab megszállás alatti időkből származó Madzsrít, amelyet óspanyolul Magerit [maʒeˈrit] alakban írtak át. Az arab Madzsrít, valamint a modern Madrid név a legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint pedig a latin MATRIX, MATRICE(M) (’anyaváros’) középkori újlatin (mozarab) fejleményéből származik. A szó a mai spanyolban is létezik matriz, -ices alakban, főként ’anyaméh’ jelentésben.

A város történeteSzerkesztés

 
II. Fülöp király
 
A Banco de España
  • Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.
  • A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.
  • Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
  • A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
  • 1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
  • 1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.
  • Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
  • VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
  • IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
  • XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
  • 1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.
  • 1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
  • 1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
  • 1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
  • A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensanche időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.
  • 1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Francónak Madridot.
  • Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben az Európa kulturális fővárosa címet viselte, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.
  • 2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

KözigazgatásaSzerkesztés

 
Madrid kerületei

Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:

  1. Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol.
  2. Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha.
  3. Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús.
  4. Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana.
  5. Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla.
  6. Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete.
  7. Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas.
  8. Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso.
  9. Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca.
  10. Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos.
  11. Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes.
  12. Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo.
  13. Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia.
  14. Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros.
  15. Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares.
  16. Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera.
  17. Villaverde: San Andrés, San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles.
  18. Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia.
  19. Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz.
  20. San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador.
  21. Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.

ÉghajlataSzerkesztés

Az éghajlat Madridban kontinentális mediterrán, amit nagyban befolyásolnak a városi körülmények. Az átlagos hőmérséklet 12 °C. A telek nagyon hidegek és gyakoriak a fagyok és alkalmanként havazik is. A nyár forró és augusztusban átlagosan 24 °C van.


Madrid éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,7 12,0 15,7 17,5 21,4 26,9 31,2 30,7 26,0 19,0 13,4 10,1 19,5
Átlaghőmérséklet (°C) 6,2 7,9 10,7 12,4 16,1 21,0 24,8 24,5 20,5 14,6 9,7 7,0 14,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 2,6 3,7 5,6 7,2 10,7 15,1 18,4 18,2 15,0 10,2 6,0 3,8 9,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 37 35 26 47 52 25 15 10 28 49 56 56 436
Havi napsütéses órák száma 148 157 214 231 272 310 359 335 261 198 157 124 2766
Forrás: Agencia Estatal de Meteorologia


GazdaságaSzerkesztés

 
A város egy képe

A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.

Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80%-a.

A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.

Iparának 66%-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás.

KözlekedésSzerkesztés

 
A Madrid Atocha pályaudvar homlokzata

Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja. Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Madrid Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal.

Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.

Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Barajas), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.

KultúraSzerkesztés

Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.

OktatásSzerkesztés

  • Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
  • Autonóm Egyetem (Universidad Autónoma de Madrid)

NevezetességekSzerkesztés

A Real Madrid labdarúgócsapat stadionja a Santiago Bernabéu.

MúzeumokSzerkesztés

 Bővebben: Madrid múzeumainak listája
 
A királyi palota Madridban
 
A Prado
  • Prado: a világ egyik legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
  • Zsófia Királyné Kulturális Központ: Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
  • Nemzeti Régészeti Múzeum: 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
  • Nemzeti Iparművészeti Múzeum: 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
  • Természettudományi Nemzeti Múzeum: 1752-ben VI.Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
  • Királyi palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistalátványossága. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
  • Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia: VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
  • Thyssen-Bornemisza Múzeum: festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
  • Museo de Aeronáutica y Astronáutica: repülőmúzeum Madridban Alcorcón határánál, a Cuatro Vientos repülőtérnél.
  • Museo del Ferrocarril de Madrid: vasúti múzeum. Egyike a világ legnagyobb vasúti múzeumainak.
  • Művészeknek állított emlékmúzeumok:

További látnivalókSzerkesztés

 
Puerta del Sol, a város jelképével
 
Puerta de Europa
 
Puerta de Toledo
 
Almudena katedrális
 
Santiago Bernabéu Stadion
 
Debod templom
  • Parque de Atracciones de Madrid (vidámpark): A Casa de Campo-ban, Madrid legnagyobb közparkjában található
  • Puerta del Sol
    • Casa de Correos
  • Iglesia de San Ginés
  • La Encarnación – kolostor
  • Plaza de Oriente
    • Királyi Palota (Palacio Real vagy Palacio Oriente)
    • Almudenai Miasszonyunk-katedrális (Catedral de la Almudena)
  • San Francisco el Grande-templom
  • Iglesia de San Andrés
  • Iglesia de San Pedro
  • Plaza de la Villa
    • Városháza (Ayuntamiento)
    • Casa de Cisneros
    • Casa de los Lujanes
  • Plaza Mayor: egykori főtér
    • Pékek háza (Casa de la Panadería)
    • Ministerio de Asuntos Exteriores
    • Biblioteca Musical
  • Szent Izidor-templom (Iglesia de San Isidro)
  • Colegio Imperial
  • Puerta de Toledo
  • Puente de Toledo
  • Calle de Alcalá
    • A Calatravák templomai (Iglesias de las Calatravas)
  • Plaza del Rey
    • Casa de Las Siete Chimeneas
    • Ministerio de Cultura
  • Plaza de Cibeles
    • Banco de España
    • Palacio de Buenavista
    • Palacio de Linares
    • Palacio de Telecomunicaciones
    • Zarzuela Színház (Teatro de la Zarzuela)
    • Képviselőház (Congreso de los Diputados)
    • Lope de Vega háza (Casa de Lope de Vega)
  • Paseo del Prado
    • Apolló-kút (Fuentes de Apolo)
    • Neptun-kút (Fuentes de Neptuno)
    • Obeliszk (Obelisco)
    • Casón del Buen Retiro
    • Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española de la Lengua)
    • Iglesia de San Jerónimo el Real
    • Botanikus kert (Jardín Botánico)
  • Retiro Park (Parque del Retiro)
    • XII. Alfonz – emlékmű (Monumento a Alfonso XII)
    • Velázquez-palota (Palacio de Velázquez)
    • Kristálypalota (Palacio de Cristal)
    • Ángel Caído-emlékmű (Monumento al Ángel Caído)
    • Emlékezés erdeje (Bosque de los Ausentes)
  • Puerta de Alcalá
  • Kolumbusz tér (Plaza de Colón)
    • Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional)
    • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
    • Centro Cultural de la Villa
    • Torres de Colón
    • Igazságügyi Palota (Palacio de Justicia)
    • Szent Borbála-templom (Iglesia de Santa Bárbara)
  • Gran Vía: Madrid sétálóutcája, fő közlekedési útvonala a város közepén
    • Oratorio del Caballero de Gracia
    • Iglesia de San Martín
    • Iglesia de San Antonio de los Alemanes
    • Convento de San Plácido
    • Iglesia de San Antón de los Escaloios
  • Plaza de España

A Manzanares folyó mentén:

  • Puerta de San Vicente
  • Ermita de San Antonio de la Florida
  • Ermita de la Virgen de Puerto
  • Palacio de Liria
  • Egyetemváros (Ciudad Universitaria)

Madrid modern építészetének érdekességei a toronyházak, felhőkarcolók:

 
Madrid legmagasabb felhőkarcolóinak összehasonlító ábrája

Természetvédelmi területei, parkjaiSzerkesztés

Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte de El Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi füvészkert (Real Jardín Botánico de Madrid) hívogatja a természetszerető embert.

SportSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

Madridnak négy labdarúgócsapata ismert,

  • a Real Madrid, amelyet 1902-ben alapítottak s a 20. század legjobb csapata a FIFA szerint.
  • az Atlético Madrid, amelyet 1903-ban alapítottak, s jelenleg a spanyol első osztályban (Primera División) szerepel. Otthona a Wanda Metrpolitano stadion, amely 2017-ben váltotta le az addig használt Vicente Calderón stadiont.
  • a szintén elsőosztályú Getafe CF
  • a Rayo Vallecano
  • és a Madrid külvárosában elhelyezkedő CD Leganés.

SportlétesítményekSzerkesztés

  • Santiago Bernabéu-stadion (Estadio Santiago Bernabéu): a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja. Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült, 1947. december 14-én avatták fel. 107×72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.
  • Wanda Metropolitano Stadion

Az Atlético de Madrid 2017-ben átadott stadionja, ahol 67 000 ülőhely található.

  • Aréna (Plaza de Toros Monumental de las Ventas): a legnagyobb spanyol aréna neomudéjar stílusban épült 1922-1929 között, José Espeliú és Muñoz Monasterio építészek tervei alapján. 1931-ben avatták fel.

Híres személyekSzerkesztés

 
Almudena Grandes
 
Javier Solana
 
José Ortega y Gasset

ÉpítészekSzerkesztés

KépzőművészekSzerkesztés

Írók, költőkSzerkesztés

Zeneszerzők, zeneművészekSzerkesztés

Színészek, énekesekSzerkesztés

TudósokSzerkesztés

PolitikusokSzerkesztés

SportolókSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. ↑ 2017-es spanyol községi regiszter
  2. ↑ Citymayors.com – Europe's largest cities

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Madrid&oldid=19868079”