La Paz (település, Bolívia)

La Paz (eredeti teljes nevén Nuestra Señora de La Paz, a Miaszonyunknak a Béke Úrnőjének városa, ajmara nyelven Chuquiyapu). La Paz megye székhelye, Bolívia adminisztratív fővárosa. A 2001-es népszámlálás szerint La Paz lakossága mintegy egymillió fő volt; agglomeráció nélkül az ország 3. legnagyobb városa.

La Paz
La Paz látképe
La Paz címere La Paz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bolívia
Közigazgatási terület	La Paz
Jogállás	város
Alapítás éve	1548
Polgármester	Luis Revilla
Irányítószám	0201–0220
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Caracas Mérida São Paulo (1999–) Arica Calama Hannover Zágráb Washington Bonn Moszkva Talien Bolzano Ensenada Denver Cuzco (1984. január 3. – ) Coro Vaduz Tajpej (1997–) Zaragoza Madrid Puno Mexikóváros Santiago de Chile Rio de Janeiro Santo Domingo Arequipa Armenia Asunción Bogotá Canelones Buenos Aires Stockholm község Iquique Havanna London Montevideo Moquegua New York Quito Quetzaltenango (2018–)
Népesség
Teljes népesség	755 732 fő (2024)
Népsűrűség	6275 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	3 600 m
Terület	470 km²
Időzóna	UTC−4
Elhelyezkedése
d. sz. 16° 29′ 45″, ny. h. 68° 08′ 00″-16.495833333333, -68.133333333333
La Paz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz La Paz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

1548-ban Alonso de Mendoza spanyol konkvisztádor alapította egy inka település helyén.

Fekvése

La Paz a Titicaca-tótól kb. 68 km-re délkeletre található, egy széles kanyonban épült, amelyet a Choqueyapu folyó hozott létre (ma többnyire át van szabályozva), amely északnyugatról délkeletre húzódik. A város főútvonala nagyjából követi a folyót.

Maga a város 3500-4000 méter tengerszint feletti magasságban, az Altiplanón fekszik. Átlagos magassága 3650 méter, amellyel a világ legmagasabban fekvő fővárosa.

Története

Egy régi utca La Pazban

La Paz városát 1548-ban Alonso de Mendoza alapította, előtte ezen a területen állt a Chuquiago nevű település. A város neve arra a békére emlékeztet, amely azt a két évvel korábban kitört lázadást követte, melyben Gonzalo Pizzaro és társai fellázadtak Peru spanyol alkirálya Blasco Núñez Vela ellen. 1825-ben a dél-amerikai függetlenségi háború során az ayacuchói csatában a köztársasági erők döntő győzelmet arattak a spanyol sereg felett. Ennek emlékére a város teljes nevét La Paz de Ayacuchora azaz ayacuchói békére változtatták. 1898-ban La Paz lett az ország tényleges kormányzati székhelye, míg az addigi főváros (Sucre) csak névleges főváros maradt. Ez a változás annak következtében állt be, hogy Potosí ezüstbányái nagyrészt kimerültek és Bolívia gazdasága egyre inkább az Oruro melletti ónbányák termelésére alapult. Ennek eredményeképpen megváltoztak a vezető politikai és gazdasági elitek közötti hatalmi viszonyok.

Éghajlata

Szubtrópusi magashegységi éghajlata van (a Köppen éghajlati osztályozása szerint Cwc). Csapadékos nyarak (nov-már.) és száraz telek jellemzik. Az éjszakai hőmérséklet hideg, télen fagyok is megjelennek.

La Paz (magasság: 4058 m)
Klímadiagram (magyarázat)
J F M Á M J J A Sz O N D     134     14 4     105     14 4     72     14 4     32     14 1     14     14 −2     5.1     14 −4     7.1     14 −4     15     14 −3     36     15 −1     38     15 2     51     17 2     95     16 4 Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Angolszász mértékegységekkel J F M Á M J J A Sz O N D     5.3     58 40     4.1     58 40     2.8     58 38     1.2     58 34     0.6     58 29     0.2     57 24     0.3     56 24     0.6     57 27     1.4     60 30     1.5     60 35     2     63 36     3.7     60 38 Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

Képgaléria

• 
  A katedrális
• 
  Plaza Murillo
• 
  A Régészeti Múzeum
• 
  Villaverde márki palotája - Néprajzi Múzeum
• 
  Barrio San Jorge
• 
  Sopopachi
• 
  Fieszta
• 
  La Paz-i felvonó
• 
  A felvonó városképpel
• 
  La Paz éjjel

Városkép

Nagyítás

La Paz

További információk

• / La Paz honlapja Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• La Paz múzeumai
• La Paz útikalauz Archiválva 2006. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Kirándulások La Paz környékén
• Google Map of La Paz with marks
• Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje