I. Ferdinánd leóni király

leóni király
(I. Ferdinánd kasztíliai király szócikkből átirányítva)

I. (Nagy) Ferdinánd leóni király (Navarra, 1016León, 1065. december 27.), Kasztília első királya. Az uralkodó a Navarrai-házból származott.

I. Ferdinánd
Fernando Sánchez

Kasztíliai király
Uralkodási ideje
1037 1065
Elődje III. Bermudo
Utódja II. Sancho
Életrajzi adatok
Uralkodóház Jimeno-ház
Született 1016/1017.
Navarra
Elhunyt 1065. december 27. (49 évesen)
León
NyughelyeBasilica of San Isidoro
Édesapja III. Sancho
Édesanyja Kasztíliai Muniadona
Testvére(i)
Házastársa Leóni Sancha
Gyermekei Urraca
II. Sancho király
VI. Alfonz király
Elvira
Galíciai García
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja, a Ximena-házból (más írásmód szerint a Jimena-házból, avagy Jiménez-házból) származó III. (Nagy) Sancho, avagy III. Sancho Garcés (992 körül–1035) volt, a Pamplonai Királyság (a 12. század közepétől Navarrai Királyság) legjelentősebb uralkodója, a maga korában az Ibériai-félsziget leghatalmasabb keresztény királya. Anyja, Munia (Muniadonna, Munia Elvira, ?–1066), a Lara-házbeli Sancho García, más jelölés szerint I. Sancho (965?–1017), kasztíliai gróf és Urraca Gómez leánya.

Apósa halálakor III. Sancho lett sógorának (felesége öccsének), a kiskorú García Sáncheznek, más jelölés szerint II. Garcíának (1010 – 1029), Kasztília grófjának a gyámja. Amikor García Sánchez grófot meggyilkolták (1029), III. Sancho vált valójában Kasztília urává (éppen ezért egyes forrásokban szerepel is, mint II. Sancho gróf), és Kasztíliát – ténylegesen – elszakította a Leóni Királyságtól (amelynek részét képezte a grófság), azonban – formálisan – már ebben az évben Ferdinándot, a feleségétől, Muniától született középső fiát, tette Kasztília grófjává. 1032-ben Ferdinánd feleségül vette Sanchát (1013?–1067), a Kantábriai-házból származó, V. Alfonz (994–1028) leóni királynak és első feleségének, Elvira Menéndez de Melandának (? – 1022) a lányát, III. Bermudo (1010? 1017?–1037) leóni király testvérét. A házasságkötés lehetőséget adott III. Sanchónak arra, hogy a Leóni Királyságot fennhatósága alá vonja: 1034-ben bevonult Leónba, a királyság fővárosába, ahol császárrá koronáztatta magát – igaz, még ebben az évben önként ki is vonult. III. Bermudo a navarrai király elől Galiciába húzódott vissza.

1035-ben III. Sancho meghalt, a végrendeletében a birodalmát négy királyságra felosztva, a négy fiára hagyta, ekkor emelte fel Kasztíliát grófságból királysággá. I. Ferdinánd gróf így vált I. Ferdinánd néven Kasztília első királyává (1035 – 1065). III. Bermudo a navarrai király halála után szinte nyomban visszatért Leónba, és visszaszerezte a III. Sancho által elvett területeket, illetve folytatta a harcot I. Ferdinánd ellen, Tierra de Campos területének megszerzéséért. E harc során 1037. szeptember 4-én, Tamarónnál, csatát veszített I. Ferdinánddal és a segítségére siető bátyjával, V. (Nájerai) García (1012? – 1054), pamplonai/navarrai királlyal szemben, az ütközetben III. Bermudo elesett. A leóni király fia, Alfonz, még 1030-ban meghalt, így III. Bermudóval – férfiágon – a Kantábriai-ház kihalt. A kasztíliai király – szintén I. Ferdinánd néven –, leóni király (1037 – 1065) lett, ugyanis Sancha a férje javára visszalépett, azonban a királyság fővárosa, León, csak 1038-ban hódolt meg I. Ferdinánd előtt. III. Bermudo halálával León végleg elveszítette az elsőbbséget Kasztíliával szemben, a későbbiekben – pár kivételtől eltekintve – Kasztília királyai lettek León királyai is.

I. Ferdinánd később – egyes, az apjuk által megszerzett kasztíliai területek visszaszerzése végett – háborút indított a bátyja, V. Garcia ellen. A döntő csatában (Atapuerca, 1054. szeptember 1.) a kasztíliaiak győztek, V. García elesett az ütközetben.

I. Ferdinánd jelentős állam- és egyházszervező tevékenységet folytatott (clunyi reformok támogatása) és a mórok ellen is sikeresen harcolt, ezért érdemelte ki a „nagy” jelzőt.

Halálakor az általa uralt területeket a három fia között feloszottta: II. Sancho (1037? – 1072) Kasztília királya, VI. Alfonz (1040 – 1109) León – és később – Kasztília királya, míg García (1042? – 1090) Galícia királya lett. Sancho és Alfonz apjuk halála után García ellen fordult és legyőzték, területét felosztották egymás közt. Később Sancho és Alfonz egymás ellen harcoltak, és 1072-ben Sancho győzedelmeskedett, uralma alatt egyesítette apja királyságait. Azonban még ugyanebben az évben megölték és az egyesült leóni-kasztíliai királyság uralkodója VI. Alfonz lett.

Források szerkesztés


Előző uralkodó:
III. Bermudo
Kasztília királya
10371065
 
Következő uralkodó:
II. Sancho
Előző uralkodó:
III. Bermudo
León királya
10371065
 
Következő uralkodó:
VI. Alfonz