V. García navarrai király

navarrai király

V. (Nájerai) García Sánchez (1016. november – 1054. szeptember 15.), a Pamplonai Királyság (a 12. század közepétől Navarrai Királyságnak) a Ximena-házból (egyes források írásmódja szerint a Jimena-házból, avagy Jiménez-házból) származó királya (1035–1054). (A forrásmunkák túlnyomó többsége azonban őt III. és nem V. García királyként jelöli, mert az Arista–Iñiga ház két, García néven trónra lépett uralkodóját nem tekintik királynak. Ezek a szerzők I. García királyként a 931-től 970-ig uralkodott García Sánchezt (V. García ükapját) tartják nyilván, II. Garcíaként pedig a 994-től 1000-ig uralkodott García Sánchezt, V. García nagyapját.) V. García alapította Nájerában, 1052-ben, a Monasterio de Santa María la Real kolostort, innen ered a király előneve.

V. García
Garcia (III) Sanches de Navarra - Compendio de crónicas de reyes (Biblioteca Nacional de España).png

Navarrai király
Uralkodási ideje
1035 1054
Elődje III. Sancho
Utódja IV. Sancho
Életrajzi adatok
Uralkodóház Jimeno-ház
Született 1016 novembere
Nájera
Elhunyt 1054. szeptember 15. (37 évesen)
Atapuerca
NyughelyeSanta María la Real of Nájera de tus muertos
Édesapja III. Sancho
Édesanyja Kasztíliai Muniadona Mayor
Testvére(i)
Házastársa Foix-i Stefánia
Gyermekei IV. Sancho király
Urraca
Ermesinda
Ramiro
Ferdinánd
Rajmund
Jimena
Mayor
Sancha
A Wikimédia Commons tartalmaz V. García témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Navarrai-ház a Kantábriai-ház ellenSzerkesztés

V. García III. (Nagy) Sancho Garcés (992?–1035) pamplonai király (1000–1035) és felesége, Munia (Muniadonna, Munia Elvira ?–1067) elsőszülött fia volt. Amikor III. Sancho felosztotta a birodalmát, ő Pamplona trónját örökölte. Uralkodása kezdetén öccse, I. (Nagy) Ferdinánd (1013? 1016? 1018?–1065), Kasztília királya (1035–1065) segítségére sietett sógora, a Kantábriai-házból származó III. Bermudo (1010? 1017?–1037) leóni király ellen (I. Ferdinánd III. Bermudo testvérét, Sanchát (1013?–1067) vette feleségül.) A testvérek 1037. szeptember 4-én, a tamaróni csatában legyőzték III. Bermudót, aki maga is elesett, és ezzel férfiágon kihalt a Kantábriai-ház. I. Ferdinánd – szintén I. Ferdinánd néven – León királya is (1037–1065) lett, mert felesége visszalépett a javára.

A Navarrai-ház belviszályaiSzerkesztés

A békesség csak pár évig tartott. V. Garcia területi viták miatt harcba keveredett féltestvérével, I. Ramiro (1035–1063) aragóniai királlyal (I. Ramiro III. Sancho házasságon kívül született fia volt). V. García 1043-ban Tafallánál legyőzte I. Ramirót, I. Ferdinánddal azonban nem bírt. Öccse azért indított háborút ellene, hogy visszaszerezzen egyes kasztíliai területeket. 1054. szeptember 1-én Atapuercánál V. García elveszítette a döntő csatát, és maga is elesett.

Utóda a fia, Sancho (1040?–1076) lett, IV. Sancho Garcés néven (1054–1076). V. García egyik, házasságon kívül született fia szintén a Sancho (avagy a Sancho Garcés) nevet kapta. Ő lett Sancho infáns (?–1083), Sanguesa és Uncastillo ura, a későbbi VI. (Újjáépítő) García király (1134–1150) nagyapja.

ForrásokSzerkesztés


Előző uralkodó:
III. (Nagy) Sancho
Navarra uralkodója
1035 – 1054
 
Következő uralkodó:
IV. Sancho