Tomás Luis de Victoria
Tomás Luis de Victoria, vagy Thome Luis de Victoria, olykor olaszosan Tommaso Luigi da Vittoria (1548 – 1611. augusztus 27.) spanyol reneszánsz zeneszerző. Legfiatalabb tagja a 16. század spanyol zeneszerző-triászának Cristóbal de Morales és Francisco Guerrero után. Giovanni Pierluigi da Palestrina és Orlande de Lassus mellett az ellenreformáció egyik legnevezetesebb zeneszerzője.
| Tomás Luis de Victoria | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1548[1][2][3][4][5] Ávila |
| Elhunyt | 1611. augusztus 27. (62-63 évesen)[6][7][8] Madrid |
| Szülei | Francisca Suárez de la Concha Francisco Luis de Victoria |
| Iskolái | Collegium Germanicum et Hungaricum |
| Pályafutás | |
| Hangszer | orgona |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomás Luis de Victoria témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésVictoria Ávilában született 1548 körül.[9] Családja meglehtősen kiterjedt és jómódú volt, tagjai főképp kereskedők vagy egyházi emberek lettek.[10] Apja halála után nagybátyja, egy ávilai pap, gondozásába került. 1558 körül felvették az ávilai katedrális gyermekkorusába. Itt olyan mesterek alatt énekelt és tanult, mint Bernardo de Ribera, vagy Juan Navarro.
1564-ben II. Fülöp király támogatásával Rómába ment, ahol beiratkozott a Loyolai Szent Ignác alapította Collegium Germanicum-ba. Ezekben az időkben valószínűleg tanította őt a szomszédos Collegium Romanum zenetanára, Palestrina, s nagy mértékben befolyásolta az olasz mester stílusa. 1575-ben pappá szentelték. Számos római templomban vállalt karnagyi posztot, mígnem Néri Szent Fülöp személyes felkérésére 1578-tól, Palestrinát váltva, a San Girolamo della Carità zeneigazgatója, ahol papi feladatokat is ellátott.[11]
1586 körül visszaköltözött Spanyolországba, hogy csendes körülmények közt papi hivatásának szentelhesse életét. 1587-ben kinevezik a szülőhazájába hazatelepült özvegy császárné és magyar királyné, Habsburg Mária személyes káplánjának. Miksa magyar király özvegye férje halála után a sarutlan karmelita apácák madridi kolostorába (Descalzas Reales) vonult vissza, lányát Margit osztrák főhercegnőt követve, aki belépett a rendbe és apáca lett. Victoria nemcsak komponált a zárda zenei élete számára, hanem papi feladatokat is ellátott. Mária királynő halálára, 1603-ban született híres hatszólamú Requiem-je, amelyet egyik főművének tartanak.[12] A királynő halála után orgonistaként szolgálta tovább a kolostort és a főhercegnőt. 1611. augusztus 27-én hunyt el.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Isidore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
- ↑ http://estudiostomasluisdevictoria.es/biografia/, 2023. december 27.
- ↑ MGG Online (német nyelven). Bärenreiter, 2016. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ DIXON, John: Kísérőtanulmány a West minster Cathedral Choir T.L. Victoria: Missa Ave Regina caelorum c. lemezéhez; Hyperion CDA67479
- ↑ BBC Radio 3: Composer of the Week, 2011. aug. 24. [1]
- ↑ VICENTE, Alfonso de: Kísérőfüzet a La Colombina együttes T.L. de Victoria: Officium Hebdomadae Sanctae c. lemezéhez, Glossa, GCD 922002
- ↑ NOONE, Michael: Kísérőfüzet az Ensemble Plus Ultra T.L. de Victoria: Sacred Works c. lemezéhez, Archiv produktion 477 9747