Róma

Olaszország fővárosa

Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja. Az ország legnagyobb és legnépesebb városa 1285,3 km²-en mintegy 2,6 millió lakossal.[2] Területébe ékelve található a Vatikán, a római katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama.

Róma (Roma)
Az óramutató járásával fentről: a Trevi-kút, a Szent Péter-bazilika, a Viktor Emanuel-emlékmű, a Forum Romanum, a Colosseum és a Pantheon
Az óramutató járásával fentről:
a Trevi-kút, a Szent Péter-bazilika, a Viktor Emanuel-emlékmű, a Forum Romanum, a Colosseum és a Pantheon
Róma címere
Róma címere
Róma zászlaja
Róma zászlaja
Becenév: "Città Eterna" – "Az örök város"
Mottó: SPQR: Senatus Populusque Romanus
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLazio
MegyeRóma (RM)
Frazionék
  • Municipio I
  • Municipio II
  • Municipio III
  • Municipio IV
  • Municipio V
  • Municipio VI
  • Municipio VII
  • Municipio XV
  • Municipio VIII
  • Municipio IX
  • Municipio X
  • Municipio XI
  • Municipio XII
  • Municipio XIII
  • Municipio XIV
Alapítás évei. e. 753
Polgármester Virginia Raggi (5 Csillag Mozgalom)
Irányítószám 00118–00199
Körzethívószám 06
Forgalmi rendszám RM
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 872 800 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség2240 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
Terület1285 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Róma (Olaszország)
Róma
Róma
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″
Elhelyezkedése Róma térképén
Elhelyezkedése Róma térképén
Róma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Róma témájú médiaállományokat.

Története több mint két és fél ezer évet ölel fel. A Római Királyság, a Római Köztársaság és a Római Birodalom fővárosa volt. Utóbbi Nyugat-Európa és a Földközi-tenger-menti területek hatalmi központja volt az i. e. 1. századtól az i. sz. 7. századig. 2007-ben Róma volt a világon a 11. és az Európai Unióban a 3. leglátogatottabb város, továbbá a turisták legnépszerűbb olaszországi célpontja.[3] Történelmi központját az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította.[4] Múzeumai és műemlékei, mint pl. a Vatikán múzeumai és a Colosseum a világ 50 leglátogatottabb turisztikai célpontjai között vannak.

FekvéseSzerkesztés

A Tiberis (mai nevén Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik.

Róma a Tiberis bal partjának hét dombjára épült, központja a tengerparttól körülbelül 30 kilométerre terül el. Két reptere van, közvetlen vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Olaszország úthálózatának az egyik fő központja. A várost a Grande Raccordo Anulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe.

Róma hét dombja a Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Quirinalis és a Viminalis. E legendás hét halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust és a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig.[5]

ÉghajlataSzerkesztés

A város éghajlata mediterrán enyhe szárazföldi behatással: a nyár forró, a tél többnyire enyhe. Leghidegebbek a téli hónapok, ekkor átlagosan 8-10 fok körül van. Éjszakai fagy előfordulhat. A havazás sem példátlan jelenség, sőt: ha a Szibériából érkező hideg levegő eléri a Csizmát, a mediterrán nedves levegővel érintkezve különösen erős hóviharok keletkeznek, erre azonban nagyon ritkán kerül sor, főleg azért, mert az országot függőleges irányban körös-körül szövik a magashegységek (Alpok, Appeninek), melyek felfogják az északról érkező légtömegeket. A nyár jelentős hőhullámokkal járhat, nem ritkán állandósul 30 fok fölötti hőmérséklet.

Róma éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,913,015,217,722,826,930,330,626,521,415,912,620,4
Átlaghőmérséklet (°C)7,58,210,212,617,221,124,124,520,816,411,48,415,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,13,55,27,511,615,318,018,315,211,36,94,210,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)67735881533419377311311581804
Havi napsütéses órák száma1201321672012632853312972371951291112468
Forrás: Servizio Meteorologico, [1]


TörténelemSzerkesztés

Alapításának története a mondák ködébe vész. A legenda szerint a várost a rómaiak hadistenének, Marsnak a fiai, Romolusz és Rémusz alapította.

A történészek szerint alapítása Kr.e. 753-ra tehető. Történelme kezdeti idején hét dombon és a dombok között elterülő völgyekben épült.

Az egykori kicsiny királyság csakhamar köztársasággá alakult át, s Kr. e. 4. századtól szinte szakadatlan, szerencsés háborúkban előbb Itália nagy részét, majd a legveszedelmesebb vetélytárs, Karthágó legyőzése után lassanként az egész akkor ismert világ jelentős részét meghódította.

Egykor a római világbirodalom, majd a pápaság székhelye és a nyugati keresztény világ központja, majd az olasz királyság, végül az olasz köztársaság fővárosa.

KözigazgatásSzerkesztés

Róma közigazgatásilag 2013 óta tizenöt önkormányzatból (Municipi; egyes számban: Municipio) áll,[6] amelyek további területekre osztottak.

 
Róma önkormányzatai 2013 óta
Önkormányzat Terület (km²) Népesség (2016) Népsűrűség (fő/km²) Hely
Municipio I
Óváros
19,910 185 432 9314  
Municipio II
Parioli/Nomentano
13,672 168 364 12 314  
Municipio III
Monte Sacro
97,82 205 019 2096  
Municipio IV
Tiburtina
49,152 176 981 3600  
Municipio V
Prenestino/Centocelle
26,98 247 302 9167  
Municipio VI
Roma Delle Torri
113,355 257 534 2271  
Municipio VII
Appio-Latino/
Tuscolano/Cinecittà
46,750 308 075 6589  
Municipio VIII
Appia Antica
47,292 131 181 2773  
Municipio IX
EUR
183,171 182 026 993  
Municipio X
Ostia/Acilia
150,643 231 723 1538  
Municipio XI
Arvalia/Portuense
70,875 155 586 2195  
Municipio XII
Monte Verde
73,125 141 107 1929  
Municipio XIII
Aurelia
68,670 134 147 1953  
Municipio XIV
Monte Mario
131,283 191 776 1460  
Municipio XV
Cassia/Flaminia
186,705 159 984 856  
Összesen 1285,31 2 877 215 2239
Római panoráma

PolitikaSzerkesztés

A város polgármesterét 1946 és 1993 között a város képviselőtesülete választotta meg. Ez idő alatt 1946 és 1976 között megszakítás nélkül kereszténydemokrata vezetésű volt. 1976-1985 között kommunista, 1985-1989 között kereszténydemokrata vezetése volt a városnak. 1989 és 1993 között a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje vezette a várost. 1993 óta közvetlenül választható a polgármester az országban. Azóta a város inkább a baloldali vezetésű volt.

PolgármesterekSzerkesztés

VárosszerkezetSzerkesztés

ÉpítészetSzerkesztés

Róma utcaképei az évszázadokkal együtt változtak. A legnagyobb változások a császárság és a fasizmus korában történt. Ekkor épültek a legnagyobb és a város számára legjelentősebb épületek. Rómából indultak olyan klasszikus építészeti formák mint a boltív, a kupola és a boltozat is. A 11. század és a 13. század között román stílusban építkeztek, míg a középkor beköszöntével a reneszánsz stílus vette át a helyét, és az ezt követő barokk stílussal együtt ezeknek a stílusirányzatoknak a központja volt.

Az ókorban épült a Római Birodalom egyik legfőbb szimbóluma, a Colosseum. Ez a világ legnagyobb eddig épített amfiteátruma. Az épület 60 ezer nézőt tudott befogadni, akik elsősorban a gladiátorharcok miatt látogattak ide. Más jelentős, ebben az időben épült épületek, a Forum Romanum, a Domus Aurea, a Pantheon, a Traianus-oszlop, a Traianus fóruma, a Circus Maximus, a Caracalla fürdő, az Angyalvár (Castel Sant’ Angelo) és az Ara Pacis Augustae is.

Bár a középkorra a város folyamatosan fejlődött és gazdagodott, valamint sorra épültek a terek, és sorra újították fel a templomok boltozatait, attól még ebben az időben nem épültek olyan hatalmas és jelentős épületek, mint az ókorban. Talán ez is az oka annak, hogy figyelmen kívül hagyják ezt az időszakot a város építészete terén. A legjelenősebb épületek, az ókeresztény Santa Maria Maggiore-bazilika és a hagyomány szerint Pál apostol halálának helyén épült San Paolo fuori le mura-bazilika, ami Róma második legnagyobb bazilikája.

Róma a reneszánsz első számú központja a világon, őt követi Firenze. A Michelangelo tervei alapján épült Piazza del Campidoglio tér remek példa erre. Ebben az időben az arisztokrata családok pénzüket pazar épületek építésére szánták, így épült például a Quirinale-palota is, ami ma az Olasz Köztársaság elnökének székhelye. A barokk stílus legjelenősebb építményei közé tartozik a város egyik jelképe, a Trevi-kút is.

NépességSzerkesztés

Róma lakosságának
változása
330 1 000 000
530 100 000
1000 20 000
1750 156 000
1800 163 000
1820 140 000
1850 185 000
1858 182 000
1871 212 000
1881 273 000
1901 422 000
1911 518 000
1921 660 000
1931 930 000
1936 1 150 000
1951 1 651 000
1961 2 187 000
1971 2 781 000
1981 2 839 000
1991 2 775 000
2001 2 546 000

A Római Birodalom idején több évszázadon át Róma volt a világ legnagyobb városa, amelynek egykori népességét több mint egymillió főre becsülik. A birodalom bukása után, a barbár betörések következtében a lakosság 20 000 főre csökkent, és csak a reneszánsz korában indult újra növekedésnek.

1870-ben, amikor Róma az újonnan megalakult Olasz Királyság fővárosa lett, kb. 200 000-en éltek itt.

Az 1894-es becslés szerint 456 664 lakost számlált Róma; a népesség növekedése leginkább a bevándorlásnak köszönhető. A talajképződés (a felső porhanyó vulkáni réteg alatt vízhatlan agyagréteg terül el), okául szolgált annak, hogy Rómában is endemikus volt a századforduló előtt a malária. A város területének beépítése következtében aztán a malária okozta halálesetek száma csökkent.

A 19. század utolsó évtizedeitől a második világháborúig Róma rohamosan nőtt, és a lakossága ismét elérte az 1 000 000-t.

A második világháború után, az 1950-es és 1960-as évek gazdasági fellendülése során Róma ismét nagy változásokat élt meg. Az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es években a lakosság száma ismét csökkenni kezdett, mivel sokan a környező településekre költöztek – menekülve a forgalom és a környezetszennyezés elől.

EtnikumokSzerkesztés

A többi nyugat-európai fővároshoz hasonlóan Rómában is jelenleg nagyszámú bevándorló él. Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) 2005-ös becslése szerint 145 000-en laknak a városban, ami a teljes népesség 5,69%-a. Nagy részük az alábbi országokból érkezett: Románia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Albánia, Peru, Banglades és Ukrajna.

VallásSzerkesztés

 
Előtérben a Vatikán a Szent Péter-térrel

Az ókori birodalomban a római vallás volt túlsúlyban, de mindig jelen voltak a provinciákból átvett vallások is. A 4. századtól kezdve a kereszténység vált általánosan elterjedtté.

I. Constantinus császár engedélyezte a keresztény hit gyakorlását, majd II. Theodosius császár a Római Birodalom államvallásává tette.

Azóta is, – hasonlóan Itália többi részéhez, – Róma túlnyomórészt keresztény vallású, azon belül is főleg katolikus, és a város évszázadok óta fontos vallási és zarándoklat-központ. A katolikus egyház központja Róma lett, ezért a városban nagyszámú keresztény templom található. A Tiberis (Tevere) folyó mellett található a Vatikán, területe önálló államot képez a városon belül.

A 2010-es években az emberek kb. 80-82 %-a római katolikus.[7][8][9]

Az elmúlt évtizedekben a római muszlim közösség növekedése volt tapasztalható, elsősorban az észak-afrikai és a közel-keleti bevándorlóknak köszönhetően. Rómában van Európa egyik legnagyobb mecsetje, melyet Paolo Portoghesi tervezett, és 1995-ben adtak át.

LátnivalókSzerkesztés

   A településen világörökségi helyszín található 

Róma történelmi központja Európa egyik legnagyobb és műemlékekben leggazdagabb történelmi városközpontja, 1980 óta az UNESCO Világörökség része. A Tiberis bal partján fekvő történelmi központ a 3. században felépült Aurelianus-féle falak által határolt terület, amely magába foglalja a város alapításának történetéből ismert hét dombot: Capitolinus, Viminalis, Quirinalis, Esquilinus, Caelius, Aventinus és Palatinus. Itt találhatók az antik világ és a kereszténység legszebb műemlékei. A város arculatának alakulása végigkövethető az ókortól egészen napjainkig.

Róma történelmi központjának felvételekor az UNESCO Világörökség listájára 1980-ban felmerült egy sajátos jogi probléma: számos épület jogilag nem Olaszországhoz, hanem az 1929-es lateráni szerződések értelmében Vatikán államhoz tartozik, így azokat Olaszország nem jelölhette. Ezen probléma orvoslására 1990-ben Olaszország és Vatikán közösen jelölték ezen épületeket, ami által az Aurelianus-féle falakon belül levő történelmi központ teljes egészében a Világörökség része lett.

A San Paolo fuori le mura bazilikának különleges státusza van, hiszen az Aurelianus-féle falakon kívül helyezkedik el, így nem része Róma történelmi központjának. A Vatikán és Olaszország által közösen jelölt Világörökségi helyszínek listáján azonban szerepel. Utólagos viták elkerülése érdekében a Világörökségi Bizottság elkülöníti és külön helyszínként említi az előbbiektől.

HidakSzerkesztés

 
A Ponte Elio
  • Ponte Sisto: a régi Pons Aurelius helyén 1474-ben építették, és 1874-ben kiszélesítették.
  • Ponte Palatino: A Ponte Rotto mellett vezet át a Tiberisen a Forum Boariumtól a túlsó partra.
  • Ponte Umberto I: a Foro Agonaléről az igazságügyi palotához vezet. 1895 szeptemberében nyílt meg.
  • Ponte Regina Margherita: észak felé fekszik a Piazza del Popolóval a Prati di Castellóhoz vezet. 1892-ből származik.
  • Ponte Cavour: északon a Ponte Margherita mellett húzódik, az ideiglenes Ripetta-híd helyettesítette a 19-20. század fordulóján.
  • Róma további hídjai Ponte Sublicio, Ponte Milvio, Ponte Cestio, Ponte di Agrippa, Ponte Neroniano, Ponte Elio, Ponte Antonino, Ponte di Probo, Ponte di Valentiniano, Ponte di Ripetta, Ponte dei Fiorentini, Ponte dell'Industria, Ponte Garibaldi, Ponte Mazzini, Szent Pál vasúti híd (Ponte ferroviario di San Paolo), Ponte Vittorio Emanuele II, Ponte Risorgimento, Ponte Aventino, Ponte Matteotti, Ponte Flaminio, Ponte Duca d'Aosta, Ponte Testaccio, Ponte di Castel Giubileo, Ponte della Magliana, Ponte Marconi, Ponte di Spinaceto, Ponte di Tor di Quinto, Ponte Pietro Nenni, Ponte Mammolo, Ponte Nomentano, Ponte Salario, Ponte Tazio, Ponte delle Valli.

VízvezetékekSzerkesztés

Róma vízben való gazdagságát négy nagy vízvezetékének köszönheti, melyek nagyrészt az antik vízvezetékek maradványaira épültek.

Az Acque Vergine a Tevere bal partján fekvő területeket látja el vízzel. Az Acque Felice V. Sixtus pápa (15851587) idején készült, az Aqua Alexandria forrásaiból az antik Aqua Marcia és Caludia felhasználásával a keleti dombokon fekvő városrészeknek juttat vizet. Az Acqua Marcia-Pia, amelyet 1870-ben állítottak helyre, Subiaco fölött az Anio-völgyből indul ki és 53 km-nyi távolságból szállítja a vizet. Az Acque Paola, amelyet V. Pál pápa az Aqua Trajana helyreállításával 16091611 között készíttetett, a város jobb parti részét látja el és a Lago de Braccianóból ad vizet.

KatakombákSzerkesztés

 
A katakombák egyike, a Domitilla

Több mint negyven római katakomba ismert, és néhányat csak az elmúlt évtizedekben fedeztek fel. Ezek közül az ókeresztény földalatti temetők és menedékhelyek a leghíresebbek: a Szent Callixtus (San Callisto), a Szent Sebestyén (San Sebastiano) és a Szent Domitilla (San Domitilla), az ókorban épített híres út, a Via Appia mentén.

KultúraSzerkesztés

 
A Castel Sant’ Angelo, az Angyalvár

Oktatási intézményekSzerkesztés

Az 1303-ban alapított római tudományegyetem a legnagyobb Európában, közel 150 000 hallgatóval. Ezen kívül még három állami egyeteme van, továbbá sok magán-felsőoktatási intézménye.

MúzeumokSzerkesztés

  • Vatikáni Múzeumok (Musei Vaticani): Róma leggazdagabb kincsestára, a világ egyik legjelentősebb múzeuma, képtárak hosszú sora, amely felejthetetlen és felbecsülhetetlen értékű műkincseket rejt.
  • Villa Giulia (Villa Giulia): A korai etruszk művészet kincsestára.
  • Galleria Spada (Galleria Spada): a Borromini által tervezett palotában 17-18. századi festmények kínálnak emlékezetes látnivalót.
  • Palazzo Corsini Nemzeti Galéria (Galleria Nazionale di Palazzo Corsini): Rubens, Van Dyck, Caravaggio alkotásai tekinthetők meg e képtárban.
  • Doria Pamphili Galéria (Galleria Doria Pamphilj): a képtár erőssége reneszánsz gyűjteménye.
  • Borghese Múzeum és Galéria (Museo e Galleria Borghese): ókori görög illetve római szobrokat és Bernini műveit csodálhatják meg e múzeum látogatói.
  • Római Nemzeti Múzeum (Museo Nazionale Romano): archeológiai kiállítást nyújt a városban és környékén feltárt kincsek anyagából.
  • Palazzo Barberini Antik Művészeti Nemzeti Galéria (Galleria Nazionale d'Arte Antica a Palazzo Barberini): 13-16. századi műkincsek tárlata tekinthető meg e gyűjteményben.
  • Palazzo Venezia Múzeuma (Museo di Palazzo Venezia): iparművészeti jellegű kiállításnak ad otthont, főként középkori és bizánci anyaga említésre méltó.
  • Múzeumok a Capitoliumon (Musei Capitolini):
    • Palazzo dei Conservatori
    • Palazzo Nuovo

GazdaságSzerkesztés

Olaszország fővárosaként Róma az ország összes legfőbb intézményeinek ad otthont, beleértve a parlamentet, a legfőbb bíróságokat és a külföldi országok diplomáciai képviseleteit. Számos nemzetközi intézmény található Rómában, kulturális és tudományos intézmények, vagy az ENSZ szakosított szervezetének székhelye, mint például a FAO. Róma jelentős nemzetközi politikai és kulturális szervezeteknek is otthont ad.

Az EUR nevű üzleti negyed

Az egyetemek, a nemzeti rádió és televízió, valamint a filmipar szintén fontos részei a gazdaságnak: Róma az olasz filmipar központja is, a Cinecittà stúdióinak köszönhetően, amelyek az 1930-as évek óta működnek.

Bár Róma gazdaságát a nehézipar hiánya jellemzi, fontos a szolgáltatási ipar, a csúcstechnológiai vállalatok (IT, repülőgépipar, védelem, telekommunikáció), a kutatás, az építőipar és a kereskedelmi tevékenységek (különösen a banki tevékenységek). A város a banki és biztosítási, valamint az elektronikai, az energia-, a közlekedési és az űripar központja. Számos nemzetközi vállalat és ügynökség székhelye, továbbá kormányminisztériumok, konferenciaközpontok, sporthelyszínek és múzeumok találhatók Róma fő üzleti körzeteiben: az Esposizione Universale Roma (EUR); a Torrino (az EUR-tól délre); a Magliana; a Parco de 'Medici-Laurentina és az úgynevezett Tiburtina-völgy az ősi Via Tiburtina mentén.

Milánó és Torinó után a harmadik legfontosabb ipari központ Olaszországban.


KözlekedésSzerkesztés

 
Római buszok és motorosok
 
Villamos Róma utcáján
 
A várost körbevevő autósztráda

Róma történelmi városközpontja nem túl nagy: a Colosseumtól a Spanyol lépcsőig mindössze 2,5 kilométert foglal magában, ezért a legtöbb nevezetesség gyalog is elérhető.

Róma kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, minden lehetséges közlekedési eszköz megtalálható itt: busz (241 vonal 2310 kilométeres összhálózattal), metró, villamos (6 villamosvonal), trolibusz. Róma egyes látnivalóinál feltüntettük az oda való eljutást. Éjjel 12:30 és 05:30 között éjszakai buszjáratok közlekednek.

Megemlítendő még a 110-es busz, 09:00-től 20:00-ig, félóránként közlekedik a Termini állomástól és érinti Róma fő nevezetességeit. A buszról bármelyik megállónál le lehet szállni, és ott szétnézni az adott látványosságnál, majd ugyanazzal a jeggyel egy következő buszra felszállni.

Roma Pass vásárlása esetén a tömegközlekedés ingyenes.[2]

2020-ban a légszennyezés miatt kitiltották a dízel járműveket az utakról.[10]

VasútSzerkesztés

Róma tömegközlekedésében fontos szerepet játszanak a helyi érdekű vasútként funkcionáló FR (ferrovie regionale) vonalak. Közvetlen vonal köti össze Latina, Viterbo és Nettuno településeket Rómával.

VillamosSzerkesztés

MetróSzerkesztés

A városnak három metróvonala van, az A, a B és a C vonal. A ritkább metróhálózat főként annak köszönhető, hogy amint elkezdenek ásni, szinte mindig belebotlanak egy ókori római emlékbe, és ugyanez igaz az építkezéseknél is. Az A és B metróvonal a Termininél keresztezi egymást, míg a legújabb, zöld színű C vonal 3 helyen biztosít átszállást a meglévő metróhálózatra.

Légi közlekedésSzerkesztés

Három repülőtér biztosítja Róma légi közlekedésének ellátását:

  • Róma-Fiumicino repülőtér (Leonardo da Vinci nemzetközi repülőtér) (Aeroporto di Roma-Fiumicino / Aeroporto intercontinentale Leonardo da Vinci), vagy röviden Fiumicino
  • Róma-Ciampino repülőtér (Giovan Battista Pastine nemzetközi repülőtér) (Aeroporto di Roma-Ciampino/Aeroporto internazionale Giovan Battista Pastine)
  • Róma-Urbe repülőtér (Aeroporto di Roma-Urbe /Aeroporto dell'Urbe)

Az egykori L'aeroporto di Centocelle Róma keleti részén, a via Tuscolana és a via Casilina között feküdt, néhány éve leállt a légi forgalom, parkká alakították át.

SportéleteSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

Mint az ország többi részén, a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. A város adott otthont az FIFA 1934-es és 1990-es világbajnoksága utolsó játékainak. Utóbbira az Olimpiai Stadionban került sor.

Nevezetes klubok:

Nevezetes személyei és lakosaiSzerkesztés

Itáliaiak, olaszokSzerkesztés

KülföldiekSzerkesztés

Róma a kultúrábanSzerkesztés

Rómában játszódó irodalmi művekSzerkesztés

Rómában játszódó filmekSzerkesztés

Közmondások, állandó jelzőkSzerkesztés

 
Mandulafenyők, Villa Doria Pamphili
  • Róma, az örök város
    • Nem véletlenül kapta a város ezt az elnevezést, hiszen a főváros megidézi a régmúltat, egy rövid sétával is évszázadokat járunk be és érezhetjük az örökkévalóság harmóniáját. A ragadványnév mögött évezredes hagyományokra vonatkozó római öntudat rejlik. A kifejezés Albius Tibull, római költő tollából származik, ő nevezte Rómát „örök városnak”. A könyvében, Apolló napistennek szánt himnuszában leírta Róma sajátosságait és előre jelezte a birodalom virágzását. Azt mondta, ha Róma elbukik, akkor az egész világ el fog bukni. A költő Augustus császár uralkodása idejében élt, ebben az időben rengeteget fejlődött a Római Birodalom. Ekkoriban Róma régi épületeit rekonstruálták, új intézményeket építettek, valamint új utak építésével fejlődött a kereskedelem is.[11][12]
  • Rómában élj úgy, mint a rómaiak!
    • Ha külföldön vagyunk, illik betartani az ország szokásait. A kifejezés eredete egészen a IV. századig vezethető vissza, amikor a Római Birodalom kettészakadt. Szent Ambrus verséből ered ez a mondás, viszont Jeremy Taylor pap használta először a Ductor Dubitantium írásában, ezzel arra utalt, hogy a protestáns és katolikus egyház dogmatikus tételeit hogyan alkalmazzák jogi esetekben. 1599-ben Henry Porter darabjában is megjelenik a kifejezés.[13]
  • Minden út Rómába vezet.
    • Az egyik jelentése, hogy egy célt többféle módon is el lehet érni, így bármelyik utat választjuk ugyanaz lesz a végeredmény. A másik, hogy a még jelentéktelennek tűnő szálak is a vezetők kezében futnak össze. A mondás eredete római utak összetettségéhez és megközelíthetőségéhez köthető. A mondás Jean Lafontaine, francia fabulista által terjedt el. A kifejezés már az ókori Rómában felmerült, amikor a birodalom kiterjesztette területeit. Új utakat kellett építeni ahhoz, hogy az adókat időben el lehessen vinni Rómába, a futárrendszer működjön és a katonák is gyorsan el tudjanak jutni különböző területekre. Mivel ekkoriban még tényleg minden út a fővárosba vezetett, a mondásnak szószerinti értelme volt. Róma központjában felállították a Milliarium Aureum oszlopot, itt tüntették fel, hogy milyen távol vannak a birodalom fontos városai.[14]
  • Róma sem egy nap alatt épült fel.
    • A nagyszerű dolgok véghezviteléhez idő és erőfeszítés szükséges, nem szabad semmit sem elsietni. Először egy középkori francia versben fedezhető fel ez a mondás. 1545-ben Richard Taverner fordításában tűnik fel megint. 1564-ben I. Erzsébet királynő szájából is elhangzott a mondat a Cambridge-i látogatása során.[15]
  • Rómát látni és meghalni.
    • Az eredeti olasz kifejezés „Látni Nápolyt és meghalni” volt. Mivel semmi sem olyan szép, mint Nápoly, ha meglátogatod, akkor teljes az életed. A mondás abból az időből ered, amikor Nápolynak nagyobb kulturális és nemzeti szerepe volt Rómánál. Azonban, ha manapság egy lenyűgöző olasz helyszínre gondolunk, akkor Róma jut eszünkbe és sok közmondás is Rómával kapcsolatos, természetesebben hangzik ennél a kifejezésnél is a főváros használata.[16]

Magyar vonatkozásokSzerkesztés

Bár Rómába is emigráltak magyarok, de számarányuk nem túl jelentős. Ennek ellenére több magyar vonatkozású emlék is található az Örök Városban.

A második világháború után nyugatra disszidált Triznya házaspár  (Triznya Mátyás és Szőnyi Zsuzsa) évtizedeken keresztül nyújtott menedéket a magyar szellemi elit számára otthonukban, az úgynevezett “Triznya-kocsmában”.[17]

De a régmúlt emlékeit is felfedezhetjük egy-egy építményen belül. Ilyen például a világ talán leghíresebb templomának, a Szent Péter-bazilikának az altemplomában található Magyar Kápolna (Cappella Ungherese), ami sajnos nehezen látogatható. Könnyen megtekinthető ellenben a bazilika főkapuja (Porta del Filarete), amelynek domborművei között a magyar korona is felbukkan, és látogatható a sekrestyefolyosója is, ennek belső falán a 2000-ben elhelyezett "HEIC EXSTABAT" kezdősorú  emléktábla emlékezik meg arról, hogy valaha itt állt a Szent István által épített zarándokház. A Róma székesegyháznak számító Szent János-bazilikában II. Szilveszter sírja fölött látható "SILVESTRO SECVNDO" kezdetű emléktábla szintén Szent Istvánhoz kapcsolódik. Nem tartozik a legfőbb látványosságok közé, de a Colosseumtól rövid sétával megközelíthető a magyarok nemzeti temploma, a hazai vonatkozásokban gazdag Santo Stefano Rotondo, és említést érdemel a templom történetéhez is kapcsolódó, szintén belvárosi Collegium Germanicum et Hungaricum papnevelő intézet is. A Gianicolo dombon a garibaldista hősök szobrai között található Türr István szobra. A város falakon kívül található a Piazza Ungheria (Magyarország tér), amelynek sarkán működött a Bar Hungaria.[18]

Akadnak a belvárosban olyan épületek is, melyeknél semmi jel nem mutat rá, de rendelkeznek magyar vonatkozással: a Palazzo Venezia és a Palazzo Chigi épületeiben működött az Osztrák Magyar Monarchia szentszéki és olaszországi nagykövetsége, illetve a város leghíresebb pályaudvarának, a Roma Termininek, homlokzati frízét a magyar származású Amerigo Tot tervezte.[19]

A sport kedvelői számára érdekes lehet, hogy a magyar Újpest csapatával vívta első mérkőzését az AS Roma csapata. Ezen felül az olasz válogatott az Aranycsapattal vívott meccsével avatta fel a második világháború után újjáépített Olimpiai Stadiont. Az SS Lazio meccsein pedig még a mai napig felcsendül az 1956 hőseire emlékező "Avanti ragazzi di Buda" kezdetű dal.[20]

Hála a kiemelkedő turizmusnak találunk olyan helyeket a városon belül, ahol érdekes római-magyar interakciókat tapasztalhat az ember. Ilyenek például a San Pietro in Vincoli előtt található árusok, akik ha magyar szót hallanak lelkes Jó napot!-tal üdvözölnek bennünket, és még egy kicsit alkudozni is lehet velük magyarul. Magasabb szinten művelik a nyelvet a Sapienza Egyetemen, ahol magyar tanszék is működik.[21]

TestvérvárosaSzerkesztés

PartnervárosaiSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

Panoráma a Szent Péter-bazilika tornyából

JegyzetekSzerkesztés

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  2. Az Olasz Statisztikai Hivatal hivatalos népességbecslése 2014 végén. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  3. Bremner, Caroline: Euromonitor International's Top City Destinations Ranking. Euromonitor International, 2008. december 12.
  4. Historic Centre of Rome, the Properties of the Holy See in that City Enjoying Extraterritorial Rights and San Paolo Fuori le Mura. UNESCO World Heritage Center
  5. (in: dr. Majoros József: Római élet)
  6. Roma, sì all'accorpamento dei municipi: il Consiglio li riduce da 19 a 15”, 2013. március 11. (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.) 
  7. Diocese of Roma – Statistics, 2019. július 11.
  8. A Roma e Provincia, immigrati il 10% degli abitanti: una guida alle religioni, 2019. július 11.
  9. Roma prima città italiana per presenza Musulmana, 2019. július 11.
  10. [Rome bans all diesel cars in battle to curb pollution] Reuters, January 14, 2020
  11. Minden út Róma közmondásos jelentéséhez vezet. Miért nevezik Rómát "örök városnak", és "minden út vezet Rómába. kotmao.ru. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  12. Vacanze Romane: Kulturális bonbon (Közmondások). Vacanze Romane. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  13. Law, Emma: The Origin of the Saying 'When in Rome, Do as the Romans Do'. Culture Trip. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  14. Minden út Róma közmondásos jelentéséhez vezet. Miért nevezik Rómát "örök városnak", és "minden út vezet Rómába. kotmao.ru. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  15. Martin, Gary: ‘Rome wasn’t built in a day’ - the meaning and origin of this phrase (angol nyelven). Phrasefinder. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  16. What Does The Proverb 'See Rome And Die' Mean?. Blurtit. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  17. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224. o. 
  18. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224. o. 
  19. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224. o. 
  20. Lukács András. Róma kulturális szótár, 224-225. o. 
  21. Lukács András. Róma kulturális szótár, 225. o. 

ForrásokSzerkesztés

  • Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Róma szócikk (Franklin Társulat, Bp. 1904.)
  • Boronkay István: Római regék és mondák
  • dr. Majoros József: Római élet
  • Genthon István: Római napló
  • Pogány Frigyes: Róma
  • Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
  • Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft., Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
  • Lukács András: Róma kulturális szótár (Corvina, Bp., 2018)

További információkSzerkesztés