Főmenü megnyitása

Nemzetközi Labdarúgó-szövetség

(FIFA szócikkből átirányítva)

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA),[3] a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van. Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot[6] és ezzel 3 évre elnökké választották.[7][8]

Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (Fédération Internationale de Football Association (FIFA))
FIFA logo without slogan.svg
World Map FIFA.svg

Korábbi neve(i) Fédération internationale de Football Association
Mottó For the Game, For the World
Alapítva 1904. május 21.
Típus sport-szervezet
Székhely Zürich, Svájc
Tagság 211 ország
Nyelvek angol, német, francia, spanyol, arab
Elnök
Alelnök
Gianni Infantino[1]
Csányi Sándor[2]

é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.
Gianni Infantino 2011-ben

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke. A FIFA - szokás szerint - a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.[9]

Botrány 2015–2016-banSzerkesztés

Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt. Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani.[10] Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak.[11][12] Miután kihívója a második fordulóban visszalépett,[13] Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta.[14][15][16] Blatter 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt.

A FIFA tisztújító közgyűlését 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték.[17] Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta.[18] 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.

A FIFA szerkezeteSzerkesztés

 
A FIFA szövetségei

A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.

A 6 szövetség:

Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik, mivel földrajzilag a Kaukázushoz, s így Európához tartoznak. Több transzkontinentális nemzet, így Oroszország, Törökország, Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz. Kazahsztán az AFC-től UEFA-hoz csatlakozott 2002-ben, Ausztrália volt a legutolsó változtató ország, 2006 januárjában az OFC-ból az AFC-be csatlakozott. Guyana és Suriname CONCACAF tagok annak ellenére, hogy Dél-amerikai országok.

A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.

A FIFA által alapított díjak és elismerésekSzerkesztés

A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.

1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.

2002-ben a FIFA bejelentette a FIFA Dream Teamet.

A FIFA elnökeiSzerkesztés

A FIFA által szervezett tornákSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.