Főmenü megnyitása

Suriname (holland: [syriˈnaːmə], OH: „szurinám”),[3] vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság[4] – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.

Suriname Köztársaság
Republiek Suriname
Ripoliku Sranan
Suriname zászlaja
Suriname zászlaja
Suriname címere
Suriname címere
Nemzeti mottó: latin: "Justitia – Pietas – Fides"
Igazság – Kegyesség – Hűség
Nemzeti himnusz: God zij met ons Suriname
Suriname in its region.svg

Fővárosa Paramaribo
é. sz. 5° 50′, ny. h. 55° 10′
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Dési Bouterse
Alelnök Robert Ameerali
Hivatalos nyelv holland
Beszélt nyelvek szranan, angol,
hindi ,
jávai, mandarin, indián nyelvek
Függetlenség Hollandiától
Kikiáltása 1975. november 25.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint539 276 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban173
Becsült534 198[2] fő (2012. augusztus)
Rangsorban173
Népsűrűség3 fő/km²
GDP2006-os becslés
Összes2112 millió dollár (152)
PPP: 3018 millió dollár
Egy főre jutó4081 dollár (80)
PPP: 6276 dollár
HDI (2014) 0,705 (100) – közepes
Földrajzi adatok
Terület163 270 km²
Rangsorban 90
Víz1,1%
IdőzónaART (UTC-3)
Egyéb adatok
Pénznem suriname-i dollár (SRD)
Nemzetközi gépkocsijel SME
Hívószám 597
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 113
  • 111
  • 115
Internet TLD.sr
Villamos hálózat 127 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Suriname Köztársaság témájú médiaállományokat.

Suriname-CIA WFB Map (2004).png

FöldrajzSzerkesztés

 
Suriname domborzati térképe
 
A Central Suriname Természetvédelmi Park az Amazonas őserdejével

DomborzatSzerkesztés

Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.

VízrajzSzerkesztés

Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony

ÉghajlatSzerkesztés

Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú. A hőmérséklet nem sokat változik az év során. Két esős évszak van, április-augusztus és november-február. A két "szárazabb" évszak augusztustól novemberig és februártól kb. március végéig tart.

Paramaribo éghajlati jellemzői
Paramaribo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)33,034,035,037,037,036,037,037,036,037,036,036,037,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,030,030,031,030,031,031,032,033,033,032,030,031,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)22,022,022,022,023,022,022,023,023,023,023,022,022,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)17,017,017,018,019,020,020,015,021,020,021,018,015,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)20014015021029029023017090901201802160
Forrás: Weatherbase[5]

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

 
Vízidisznók egy rizsföldön

Ritkán lakott ország, nagy kiterjedésű, máig érintetlen erdőkkel, amelyek területének 92%-át borítják.[6]

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

Az ország területének 12%-a nemzeti park.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

A Central Suriname Természetvédelmi Parkot természeti világörökséggé nyilvánította az UNESCO.

TörténelemSzerkesztés

A guyanai partokat az európaiak a 15. század végén fedezték fel, a 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. Új-Amszterdamért cserében hollandok váltották fel az angolokat. 1682-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig brit fennhatóság alá került, majd Holland Guyana néven holland katonagyarmat lett.

Folyók menti kávé, kakaó-, cukornád- és gyapotültetvényeikre a holland ültetvényesek sok afrikai rabszolgát hoztak be. A rabszolgákkal a gazdáik rendszeresen rosszul bántak, és közülük sokan megszöktek az ültetvényekről. Az indiánok segítségével az esőerdőben éltek. Ezek a szökött rabszolgák egyedülálló kultúrát hoztak létre és sikeresen védték meg különállásukat. Angol gyűjtőnevük: "maroons" (marunok), hollandul "bosnegers" (szó szerint "bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.

Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek, amelyek garantálták szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.

Suriname-ban 1863-ban tiltották be a rabszolgatartást a hollandok, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, 10 évi átmeneti időszak után, ami alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért és anélkül, hogy büntették volna megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amelyből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok a britek beleegyezésével szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából. Ezenkívül a 19. század végén és a 20. század elején kis számban, főleg férfiak érkeztek Kínából és Közép-Keletről. Bár Suriname népessége viszonylag kicsi maradt, történelme következtében a világ egyik legváltozatosabb etnikai eredetű, valamint a leginkább eltérő, változatos kulturális hagyományokat ápolja a lakossága.

A 2. világháború során 1941. november 24-én az amerikai csapatok megszállták az országot, hogy a szövetséges hatalmak számára biztosítsák a bauxitbányászatot.[7] 1945-től ez az iparág fellendülést mutatott. 1954-től Hollandia tengeren túli tartománya. 1975. november 25-étől független tartomány, de a polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor (Desi Bouterse) a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a "telefonpuccs". Bouterse hatalma megmaradt az 1991-es választások után is. Brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a marunok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját az 1990-es években.

Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált, és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezen kívül kőolajat és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs- és banántermesztés a gazdaság továbbra is fontos része, az ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenységet jelent az országnak.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
A parlament épülete Paramaribóban

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Elnökök és miniszterelnökökSzerkesztés

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

 
Suriname közigazgatása

Suriname 10 körzetre van felosztva.

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

 
Kisiskolások
 
Arya Dewaker hindu templom
 
Mecset és zsinagóga egymás közelében, Paramaribo

Rendkívül tarka, indonézek, indiánok, jávai, kínai, és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai feketék, kreolok, európai gyarmatosítók (hollandok leszármazottai) alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg tengerparton, a főváros körül tömörül.

Suriname etnikai csoportjai
Etnikai
csoport
2012-es népszámlálás[8]
szám szerint %-ban
indiai (kelet-indiai) eredetű 148,443 27.4
afrikai (marun) eredetű 117,567 21.7
kreol 84,933 15.7
jávai eredetű 73,975 13.7
keverék 72,340 13.4
amerikai indián[9] 20,344 3.8
kínai eredetű [9] 7,885 1.5
fehér [9] 1,667 0.3
más 7,166 1.3
ismeretlen 1,805 0.3
nem válaszolt 1,590 0.3
összesen 541,638

A lakosság hihetetlenül sokszínű, 40%-a afrikai fekete rabszolga leszármazottja. A feketéken belül 31%-ot tesznek ki a városokban élő kreolok, a maradék 9% dzsungellakó fekete, más néven marun. A népesség 34%-a indiai származású, az ázsiaiakhoz tartozó indonéz, főként javanézek aránya 14%. A kínaiak és a különböző törzsekhez tartozó őslakosok aránya szintén 3-3%. A lakosság 2%-a az európai a holland gyarmatosítók leszármazottja. További 1% egyéb, főleg közel-keleti bevándorlók.[10]

Vallási megoszlásSzerkesztés

A vallás szerint:

  • 40,7% (200 744 fő) keresztény (25,2% protestáns; 22,8% katolikus)
  • 19,9% (98 240 fő) hindu
  • 13,5% (66 307 fő) muszlim
  • 5,8% törzsi vallású
  • 4,4% ateista
  • 15,7% ismeretlen

Szociális rendszerSzerkesztés

A születéskor várható élettartam 71,02 év. A csecsemőhalandóság magas: 1000-ből 19 gyerek hal meg.[11] Az egészségügyre a GDP 5,29%-át költik.

GazdaságSzerkesztés

 
Cukornádültetvény egyik présüzeme, Mariënburg

MezőgazdaságSzerkesztés

Egykor virágzó cukornád-termesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs- és a banántermesztés.

Ma a terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádtermesztő vidék. Egyéb főbb termények: kókuszdió, földimogyoró. [12]

IparSzerkesztés

Fő ágazatok: bányászat (bauxit, arany), timföldgyártás; olaj- és fakitermelés, élelmiszer-feldolgozás.[12]

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. (A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben). Exportál még garnélarákot, cukrot, banánt, fűrészárut is.
  • Fő importcikkei: munkaeszközök, kőolaj, élelmiszerek, a fogyasztási cikkek

Fő partnerek 2016-ban [12]:

  • Export: Svájc 28,3%, Arab Emírségek 27,1%, Belgium 9,1%, Guyana 9%, USA 4,7%, Trinidad és Tobago 4,5%
  • Import: USA 21,2%, Hollandia 10,9%, Kína 10,5%, Trinidad és Tobago 10,1%, St. Lucia 7%

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

Halászat

KözlekedésSzerkesztés

 
Híd Paramaribónál a Suriname folyó felett

KultúraSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

Paramarimóban található az ország egyetlen, 1968-ban alapított egyeteme (Anton de Kom Egyetem ). A kötelező oktatás a gyerekek 12 éves koráig tart.[13]

Kulturális intézményekSzerkesztés

Kulturális világörökségSzerkesztés

MűvészetSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum Holland neve magyar neve
jan. 1. Nieuwjaar (nyunyari) újév
febr-márc. Holi-Phagwa hindu újév
tavasz Goede Vrijdag (bun freida) nagypéntek
tavasz 1. – 2.Paasdag húsvétvasárnap és hétfő
május 1. Dag van de Arbeid (wrokodei) a munka ünnepe
július 1. Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti) emancipáció napja
változó Id ul-Fitr rámádán
november 25. Onafhankelijkheidsdag (srefidensi) függetlenség napja
december 25-26 Kerstmis (kresneti) karácsony

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis
  2. 2012-es népszámlálási adat
  3. Az ország nevének magyar kiejtés az OH szerint „szurinám”, ezt valószínűleg az eredeti angol Surinam alakból veszik, melynek kiejtése [ˈsʊrɪnæm], [-nɑːm] vagy [-nəm], így helyesírási szempontból a néma -e miatt a toldalékokat kötőjellel írjuk hozzá. Mai holland kiejtése [syriˈnaːmə].
  4. A Földrajzinév-bizottság Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben hivartalos ország- és területnév-jegyzéke Archiválva 2017. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint
  5. Weatherbase: Historical Weather for Paramaribo
  6. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  7. World War II Timeline. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  8. Censusstatistieken 2012. Algemeen Bureau voor de Statistiek in Suriname (General Statistics Bureau of Suriname)
  9. a b c Where no separate figures are given, these people are included in Other.
  10. Világ Országai Kossuth Kiadó 2008.
  11. http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/SUR
  12. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ns.html
  13. http://www.unitedcaribbean.com/suriname-education.html

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Suriname témájú médiaállományokat.