Suriname
Suriname (holland: [syriˈnaːmə], OH: „szurinám”),[3] vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság[4] – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.
Suriname Köztársaság | |||
Republiek Suriname Ripoliku Sranan | |||
| |||
Nemzeti mottó: latin: „Justitia – Pietas – Fides” Igazság – Kegyesség – Hűség Nemzeti himnusz: God zij met ons Suriname | |||
![]() | |||
Fővárosa | Paramaribo | ||
Koordináták: é. sz. 4°, ny. h. 56° | |||
Államforma | köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Chan Santokhi | ||
Alelnök | Ronnie Brunswijk | ||
Hivatalos nyelv | holland | ||
Beszélt nyelvek |
szranan, angol, hindi, jávai, mandarin, indián nyelvek | ||
Függetlenség | Hollandiától | ||
Kikiáltása | 1975. november 25. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 563 402 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 173 | ||
Becsült | 534 198[2] fő (2012. augusztus) | ||
Rangsorban | 173 | ||
Népsűrűség | 3 fő/km² | ||
GDP | 2006-os becslés | ||
Összes | 2112 millió dollár (152) PPP: 3018 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 4081 dollár (80) PPP: 6276 dollár | ||
HDI (2014) | 0,705 (100) – közepes | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 163 270 km² | ||
Rangsorban | 90 | ||
Víz | 1,1% | ||
Időzóna | ART (UTC-3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
suriname-i dollár (SRD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SME | ||
Hívószám | 597 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sr | ||
Villamos hálózat | 127 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Suriname Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
![]() |
Földrajz Szerkesztés
Domborzat Szerkesztés
Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.
Vízrajz Szerkesztés
Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony
Éghajlat Szerkesztés
Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú. A hőmérséklet nem sokat változik az év során. Két esős évszak van, április-augusztus és november-február. A két "szárazabb" évszak augusztustól novemberig és februártól kb. március végéig tart.
Paramaribo éghajlati jellemzői | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Élővilág, természetvédelem Szerkesztés
Ritkán lakott ország, nagy kiterjedésű, máig érintetlen erdőkkel, amelyek területének 92%-át borítják.[6]
Nemzeti parkjai Szerkesztés
Az ország területének 12%-a nemzeti park.
Természeti világörökségei Szerkesztés
A Central Suriname Természetvédelmi Parkot természeti világörökséggé nyilvánította az UNESCO.
Történelem Szerkesztés
Az európaiak a 15. század végén fedezték fel a guyanai partokat. A 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. Új-Amszterdamért cserében hollandok váltották fel az angolokat. 1621-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig brit fennhatóság alá került, majd Holland Guyana néven holland katonagyarmat lett.
A holland ültetvényesek sok afrikai rabszolgát hoztak be a folyók menti kávé, kakaó-, cukornád- és gyapotültetvényeikre. A gazdák rendszeresen rosszul bántak a rabszolgáikkal, így közülük sokan megszöktek az ültetvényekről. Az indiánok segítségével éltek az esőerdőben, egyedülálló kultúrát hoztak létre, és sikeresen védték meg a különállásukat. Angol gyűjtőnevük: „maroons" (marunok), hollandul „bosnegers" (szó szerint „bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.
Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek, amelyek garantálták a szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.
Suriname-ban 1863-ban tiltották be a hollandok a rabszolgatartást, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, tíz évi átmeneti időszak után, ami alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért, és anélkül, hogy büntették volna a megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amiből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok a britek beleegyezésével szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából. Ezenkívül a 19. század végén és a 20. század elején kis számban érkeztek bevándorlók Kínából és a Közép-Keletről, főleg férfiak. Bár Suriname népessége viszonylag kicsi maradt, a történelme következtében a lakossága a világ egyik legváltozatosabb etnikai eredetű, valamint leginkább eltérő, változatos kulturális hagyományokat ápolja.
A 2. világháború során, 1941. november 24-én az amerikai csapatok megszállták az országot, hogy a szövetséges hatalmak számára biztosítsák a bauxitbányászatot.[7] 1945-től ez az iparág fellendülést mutatott. Az ország 1954-től Hollandia tengeren túli tartománya lett, majd 1975. november 25-étől független tartomány, de a polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor, Desi Bouterse a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a „telefonpuccs”. Bouterse hatalma az 1991-es választások után is megmaradt. Az 1990-es években brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a marunok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját.
Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált, és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezenkívül kőolajat termeltek ki, és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs- és banántermesztés továbbra is a gazdaság fontos része, az ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenységet jelent az országnak.
Államszervezet és közigazgatás Szerkesztés
Alkotmány, államforma Szerkesztés
Elnökök és miniszterelnökök Szerkesztés
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Szerkesztés
Politikai pártok Szerkesztés
Párt | szín | ideológia | helyek a Nemzetgyűlésben[8] | |
---|---|---|---|---|
Progresszív Reform Párt | VHP | balközép, szociáldemokrata | 20 | |
Felszabadítási és Fejlődési Párt | ABOP | maroonok képviselete | 8 | |
Nemzeti Demokrata Párt | NDP | jobboldali, nacionalista | 16 | |
Surinamei Nacionalista Párt | NPS | centrista, szociáldemokrata | 3 | |
Pertjajah Luhur | PL | a surinamei javanézek képviselete | 2 | |
Testvériesség és Egység Párt | BEP | maroonok képviselete, szociáldemokrata | 2 |
Közigazgatási beosztás Szerkesztés
Suriname 10 körzetre van felosztva.
- Brokopondo, 7364 km² (Brokopondo)
- Commewijne, 2353 km² (Nieuw-Amszterdam)
- Coronie, 3902 km² (Totness)
- Marowijne, 4627 km² (Albina)
- Nickerie, 5353 km² (Nieuw-Nickerie)
- Para, 5393 km² (Onverwacht)
- Saramacca, 3636 km² (Groningen)
- Sipaliwini, 130 567 km² (Paramaribo igazgatása alatt)
- Wanica, 433 km² (Lelydorp)
- Paramaribo, 183 km² (fővárosi közigazgatás)
Védelmi rendszer Szerkesztés
Népesség Szerkesztés
Népességének változása Szerkesztés
Lakosok száma | 290 137 | 341 745 | 372 614 | 363 692 | 372 272 | 406 764 | 441 734 | 480 099 | 515 372 | 563 402 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb települések Szerkesztés
Etnikai, nyelvi megoszlás Szerkesztés
Rendkívül tarka: indonézek, indiánok, jávai, kínai és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai feketék, kreolok, hollandok leszármazottai alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg a tengerparton, a főváros körül tömörül.
Etnikai csoport |
2012-es népszámlálás[9] | |
---|---|---|
szám szerint | %-ban | |
indiai (kelet-indiai) eredetű | 148.443 | 27,4 |
afrikai (marun) eredetű | 117.567 | 21,7 |
kreol | 84.933 | 15,7 |
jávai eredetű | 73.975 | 13,7 |
keverék | 72.340 | 13,4 |
amerikai indián[10] | 20.344 | 3,8 |
kínai eredetű [10] | 7.885 | 1,5 |
fehér [10] | 1.667 | 0,3 |
más | 7.166 | 1,3 |
ismeretlen | 1.805 | 0,3 |
nem válaszolt | 1.590 | 0,3 |
összesen | 541.638 |
A lakosság hihetetlenül sokszínű. 40%-a afrikai fekete rabszolga leszármazottja. A feketéken belül 31%-ot tesznek ki a városokban élő kreolok, a maradék 9% dzsungellakó fekete, más néven marun. A népesség 34%-a indiai származású; az ázsiaiakhoz tartozó indonézek, főként javanézek aránya 14%. A kínaiak és a különböző törzsekhez tartozó őslakosok aránya szintén 3-3%. A lakosság 2%-a a hollandok leszármazottja. További 1% egyéb, ők főleg közel-keleti bevándorlók.[11]
Vallási megoszlás Szerkesztés
- 40,7% (200 744 fő) keresztény (ebből 25,2% protestáns, 22,8% katolikus)
- 19,9% (98 240 fő) hindu
- 13,5% (66 307 fő) muszlim
- 5,8% törzsi vallású
- 4,4% ateista
- 15,7% ismeretlen
Szociális rendszer Szerkesztés
A születéskor várható élettartam 71,02 év. A csecsemőhalandóság magas: 1000-ből 19 gyerek hal meg.[12] Az egészségügyre a GDP 5,29%-át költik.
Gazdaság Szerkesztés
Mezőgazdaság Szerkesztés
Egykor virágzó cukornád-termesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs- és a banántermesztés.
Ma a megművelt terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádtermesztő vidék. Egyéb főbb termények: kókuszdió, földimogyoró. [13]
Ipar Szerkesztés
Fő ágazatok: bányászat (bauxit, arany), timföldgyártás; olaj- és fakitermelés, élelmiszer-feldolgozás.[13]
Külkereskedelem Szerkesztés
- Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. (A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben.) Exportál még garnélarákot, cukrot, banánt, fűrészárut is.
- Fő importcikkei: munkaeszközök, kőolaj, élelmiszerek, fogyasztási cikkek.
Fő partnerek 2016-ban [13]:
- export: Svájc 28,3%, Arab Emírségek 27,1%, Belgium 9,1%, Guyana 9%, USA 4,7%, Trinidad és Tobago 4,5%;
- import: USA 21,2%, Hollandia 10,9%, Kína 10,5%, Trinidad és Tobago 10,1%, St. Lucia 7%.
Az országra jellemző egyéb ágazatok Szerkesztés
Közlekedés Szerkesztés
Közúti Szerkesztés
Suriname, a szomszédos Guyana állammal együtt, egyike annak a két országnak Dél-Amerikában, ahol baloldali közlekedés van érvényben. Az egyik magyarázat erre az, hogy a kolonizáció idején a hollandok baloldali közlekedést használtak; a másik pedig az, hogy először a britek gyarmatosították Suriname-ot, s a hollandok végül megtartották a baloldali közlekedést. Habár Hollandia a 18. század végén átállt a jobboldali közlekedésre, Suriname nem követte a példáját. [14][15][16]
- Utak hossza (2003): 4304 km (ebből 1119 km kövezett)
- Mind a kormány, mind privát vállalatok üzemeltnek buszokat, melyekkel hosszabb távolságok is elérhetők
Vízi Szerkesztés
- Vízi utak hossza (2011): 1200 km (ezek nagyobb része 7 m hosszú aljú hajókkal is hajózható)
- Kereskedelmi hajóflotta (2019): 5 teherhajó, 3 tartályhajó és 2 egyéb
- Főbb kikötők: Paramaribo, Wageningen
Légi Szerkesztés
- Repterek száma: 55 (ebből 6 kövezett)[17]
- Nemzetközi repülőtér: Johan Adolf Pengel Nemzetközi Repülőtér
- Nemzeti légitársaság: Surinam Airways
Vasúti Szerkesztés
Egyéb szállítás Szerkesztés
Kultúra Szerkesztés
Oktatás Szerkesztés
Paramaribóban található az ország egyetlen, 1968-ban alapított egyeteme (Anton de Kom Egyetem). A kötelező oktatás a gyerekek 12 éves koráig tart.[20] Az általános iskola hat, a középiskola négy, a főiskola három évfolyamos. Az általános iskola után a diákok megírnak egy tesztet, ami eldönti, hogy milyen típusú középiskolában tanulnak tovább (MULO-ban vagy az alacsonyabb színvonalú LBO-ban). A középiskola feléhez érve (a második évfolyam után, a harmadik előtt) a diákoknak választaniuk kell két irányzat közül: tudományos vagy üzleti ágazat. Ez a későbbiekben befolyásolja majd azt, hogy milyen tantárgyakat fognak tanulni. A tudományos ágazatra nehezebb bekerülni, tehát aki oda nem kerül be, az az üzleti ágazatra megy, vagy megbukik.[21]
Egyenruhák: általános iskolában a viselet: zöld ing, farmer; középiskolában: kék ing, farmer.[22]
Kulturális intézmények Szerkesztés
Kulturális világörökség Szerkesztés
Művészet Szerkesztés
Gasztronómia Szerkesztés
A suriname-i konyha indiai, afrikai, jávai, kínai, holland, zsidó, portugál és őslakos indián elemeket egyesít magában. Alapvető élelmiszerek a rizs, tápióka és különböző növények gyökerei. Indiai hatásra számos baromfihúsos étel akad, mint a masala és a pom, de akadnak kínai eredetű csirkehúsos fogások is.
Ünnepek Szerkesztés
Dátum/időszak | Holland neve | Magyar neve |
---|---|---|
január 1. | Nieuwjaar (nyunyari) | újév |
február-március | Holi-Phagwa | hindu újév |
tavasz | Goede Vrijdag (bun freida) | nagypéntek |
tavasz | 1–2. Paasdag | húsvétvasárnap és -hétfő |
május 1. | Dag van de Arbeid (wrokodei) | a munka ünnepe |
július 1. | Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti) | az emancipáció napja |
változó | Id ul-Fitr | rámádán |
november 25. | Onafhankelijkheidsdag (srefidensi) | a függetlenség napja |
december 25–26. | Kerstmis (kresneti) | karácsony |
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ 2012-es népszámlálási adat
- ↑ Az ország nevének magyar kiejtés az OH szerint „szurinám”, ezt valószínűleg az eredeti angol Surinam alakból veszik, melynek kiejtése [ˈsʊrɪnæm], [-nɑːm] vagy [-nəm], így helyesírási szempontból a néma -e miatt a toldalékokat kötőjellel írjuk hozzá. Mai holland kiejtése [syriˈnaːmə].
- ↑ A Földrajzinév-bizottság Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben hivatalos ország- és területnév-jegyzéke Archiválva 2017. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint
- ↑ Weatherbase: Historical Weather for Paramaribo
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ World War II Timeline. [2011. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
- ↑ Starnieuws - Openbare zitting CHS: Geen verandering DNA-zetels. www.starnieuws.com. (Hozzáférés: 2021. május 30.)
- ↑ Censusstatistieken 2012. Algemeen Bureau voor de Statistiek in Suriname (General Statistics Bureau of Suriname). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 23.)
- ↑ a b c Where no separate figures are given, these people are included in Other.
- ↑ Világ Országai Kossuth Kiadó 2008.
- ↑ Archivált másolat. [2019. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ns.html
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Anthony DePalma, The New York Times, 4 September 1995
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=qfak8nsMNGIC&lpg=PA18&dq=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&pg=PA18#v=onepage&q=New%20Scientist%20%20Indonesia%20drive%20Napoleon&f=false, 25 December 1986 – 1 January 1987, page 18
- ↑ https://books.google.co.uk/books?id=QatPAAAAMAAJ&dq=suriname+english+colony+drive+on+left&focus=searchwithinvolume&q=Dutch, Peter Kincaid, Greenwood Press, 1986, page 138
- ↑ Suriname - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. március 12.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ https://www.nationsencyclopedia.com/Americas/Suriname-TRANSPORTATION.html
- ↑ http://www.unitedcaribbean.com/suriname-education.html
- ↑ (2021. március 12.) „Suriname” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Education – My Suriname. www.mysuriname.info. [2020. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 12.)