Esőerdő

Esőerdőknek az erősen csapadékos (1500-10 000 mm/év) éghajlaton növő erdőtársulásokat nevezzük. A csapadékos, meleg és viszonylag állandó időjárás mellett, különösen az Egyenlítőhöz közel, az élőlények rendkívüli sokfélesége alakult ki. Ez a rovar-, madár-, és fafajok hatalmas számában is megmutatkozik. Területük zsugorodik túlzott fakitermelés, mezőgazdasági használat miatt, és nagyon nehezen állnak helyre.

Nem egybefüggő trópusi eső- ill. monszunerdők legnagyobb kiterjedése.
  esőerdők
  monszunerdők
Ausztrál esőerdő

Három fő zonális típusa a trópusi esőerdő, a szubtrópusi esőerdő és a mérsékelt övi esőerdő. Mindhárom éghajlati övben domborzati hatásra alakulnak ki a hegyvidéki esőerdők.

Trópusi eA szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.Szerkesztés

Szubtrópusi esőerdőkSzerkesztés

A szubtrópusi esőerdők (dzsungelek) a trópusokon, 1000–2000 m között növő hegyi esőerdőkre emlékeztetnek. Növényzetükben gyakran keverednek a trópusi és a mérsékelt övi elemek. Főként monszunvidékeken gyakoriak. A Föld legsűrűbben lakott vidékei.

Mérsékelt égövi esőerdőkSzerkesztés

A mérsékelt égövi esőerdők mindig óceáni éghajlaton, a tengerparton és annak közelében alakulnak ki olyan helyeken, ahol az éves csapadék legalább 1500 mm. Ez a fajta növényzet Európában ismeretlen.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Esőerdő témájú médiaállományokat.