Amazonas-medence

Az Amazonas-medence vagy Amazónia Dél-Amerika azon, északi része, amely a Guyanai- és Brazil-masszívum, továbbá az Andok között helyezkedik el. Az Amazonas folyó és mellékfolyói szelik át. Jelentős része még trópusi esőerdővel borított és nevét a fő folyójáról kapta.

A hatalmas erdőségek miatt, [* 1] a Föld tüdejének is nevezik,[1] de ez a kifejezés inkább a médiában és a hírességek által használatos. Tudományosan megcáfolt állítás. [2][3]

Az Amazonas-medence

FöldrajzSzerkesztés

 
Ecuador, Lago Agrio Nemzeti park

A megközelítőleg fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje és legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, melyen a Föld legbővizűbb folyója kanyarog, és emellett a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét foglalja magába.

Közel kétharmada Brazíliához tartozik. Ezen kívül Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei is az Amazonas-medencéhez tartoznak.

A medencét három résztájra tagolhatjuk [4]:

GeológiaSzerkesztés

Az Amazonas-medence a Guyanai-ősmasszívum területén fekszik, amely kétlépcsős vetődésekkel a mélyben összefügg, és ez a rész feltöltődött folyami üledékkel, amelyet az Amazonas és mellékfolyói hordtak rá.

A medence mélyén megvan a prekambriumi kőzetekből álló összeköttetés a Guyanai- és a Brazil-felföld között, fölöttük találhatók a fent említett üledékes kőzetek.[5]

Talaja vörös trópusi, laterit. [6]

VízrajzSzerkesztés

 
Műholdkép az Amazonasról

Földünk legkiterjedtebb vízhálózata Amazónia. Az Amazonas nem csak a legnagyobb, de egyik leghosszabb folyója is Földünknek. Tucatnyi mellékfolyója nagyobb, mint a Duna. Mellékfolyói közül tíz a világ 25 legbővizűbb folyói közé tartozik. A folyók gyakran elárasztják a velük határos, alacsony fekvésű erdőket is.

A vízgyűjtőterület nyolc országra terjed ki, területe 7 180 000 km², Európa területének kétharmada.[7]

Az Amazonas és több mint száz mellékfolyója a világ édesvízkészletének 20-25 %-át szállítja. [8] Az Amazonas évszaktól függően 100–200 000 m³ vizet szállít másodpercenként az Atlanti-óceánba. A perui Andok magas csúcsaitól ered, 6296 kilométeren keresztül kanyarog az őserdőn át, és közben ezer nagyobb mellékfolyó ömlik bele, de megközelítőleg 15 000 mellékfolyó táplálja.

 
Az Amazonas és mellékfolyói
 
A fekete színű Rio Negro

Az Amazonas legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):

Érdekességként megemlíthető, hogy a déli területeken eredő folyók világos színűek, például a Rio Tapajos és Rio Xingu, míg az északi mocsaras részről eredő folyók sötét vizűek az általuk megcsapolt mocsarak bomló növényi anyagától, ilyen folyó a Rio Negro, amelyik – bár vize tiszta – fekete színű. A Rio Madeira sárga-piros színét a talajeróziónak köszönheti.

KlímaSzerkesztés

Az Amazonas-medence klímája a tropikustól a szubtrópusi klímáig terjed. A régió nagy részén egész évben bőséges csapadék esik.

Az évi középhőmérséklet az egyenlítői területeken 25–28 °C. Az erdőségekben többnyire forró és párás a levegő, a nappali max. átlaghőmérséklet 30-33 °C, a hajnali minimum 22-25 °C körül van.

Manaus éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,030,031,031,031,031,031,033,033,033,032,031,031,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,023,023,023,023,023,023,023,023,024,024,023,023,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)2602883133002561148758831261832172285
Forrás: [1], weather.com


Városok éghajlattáblázata. A Hónapok júliussal indulnak. Jobb oldalon a havi középhőmérséklet és a havi átl. csapadékmennyiség (mm).

 
Iquitos, Peru
 
Belém, Brazília
 
Puyo, Ecuador (950 m. tszfm.!)

TermészetvédelemSzerkesztés

A medence területén számos természetvédelmi terület található. Ezek közül a Közép-amazóniai Természetvédelmi Területek a legnagyobb védett terület.

ÉlővilágSzerkesztés

 
Műholdkép az esőerdőről, sárga vonal jelöli az esőerdő határait (2007)

A faji változatosság itt a legnagyobb a Földön (→ biodiverzitás), 2020 környékén több mint 2,5 millió állat- és közel 0,5 millió növényfajnak ad otthont.[9] Becslések szerint km²-ként 75 000 különböző fafajta és 150 000 magasabb növény él itt. Az itt élő élőlények összsúlya km²-ként megközelítőleg 90 790 tonna.[10] Számos élőlény csak az Amazonas-medencében található meg (→ endemikus élőlények).

FlóraSzerkesztés

Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdője, amely magába foglalja Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területeit. Őserdője növényfajokban gazdagabb mint Afrika vagy Ázsia őserdői.[11] Úgy becsülik, hogy egy km²-en több mint 200 ezer növényfaj él, amelynek jelentős része még felfedezésre és besorolásra vár.

Háromfajta fő erdőtípus található Amazóniában:

  • hegyvidéki erdők,
  • alföldi erdők,
  • ártéri erdők (igapó és várzea) a folyók mentén.

A fák több emeletben vagy szintben különülnek el egymástól. A liánok a fák törzsére felkúszva vagy azokat körbefonva kúsznak felfelé, és a magasban terítik szét a lombjukat. Az epifita növények a fák elágazásaiban, törzsén összegyűlő szerves anyagot használják talajnak. Az orchideafajok és más hasonló növények hosszan lelógó, szivacsos gyökerei a párás levegőből nyerik a vízszükségletüket.[12]

Öt szintet lehet megkülönböztetni az esőerdőkben:

  • felső lombkoronaszint, 50-60 méter magas óriásfákkal,
  • középső lombkoronaszint, 20-30 méter magas fákkal,
  • alsó lombkoronaszint, 10-15 méter magas fákkal,
  • cserjeszint, lágy szárú növényekkel, például pálmafélékkel,
  • avarszint. Itt az állandó szürkületi homályban nőnek a legősibb típusú virágtalan növények: páfrányok, mohák, harasztok.[12] Az esőerdők hatalmas mennyiségű szerves anyaga a talaj felszínére kerülve nagyon gyorsan lebomlik.

Az esőerdő minden szintjének megvan az adott területbe jól illeszkedő növény- és állatvilága.

Jellegzetes növényei az epifitonok, a liánok, a balzsamfa, a mahagóni, a fügefajok, a bambuszformák, a paradió, a pálmafélék, a kaucsukfa, az orchideafajok.


FaunaSzerkesztés

Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát. Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel: 750 000 rovarfajt, 40 000 gerincest, 360 000 mikróéletformát, 378 hüllőt. Az amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad.

A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek, a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.

Az Amazonas-medencéjének legnagyobb ragadozója a fekete kajmán, amely a 4,6 m-es hosszúságot is eléri. A nagy termetű manáti (tengeritehén) is vízben él, és víz alatti növényekkel táplálkozik. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók, a barlangokban denevérek rejtőznek.

A szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, jaguarundit, pekarit, tapírt, vízidisznót és tatut.[13]

A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő arapaima, de a folyókban folyami delfinek is találhatóak. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vörös pirája, amely nagy rajokban vadászik, és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is.

Főbb halfajták: Gymnotiformes (elektromos halak), Characiformes (tetrák és rokonaik), Potamotrygonidae (folyami ráják), Arapaimidae, Callichthyidae, Pimelodidae, Trichomycteridae, Auchenipteridae, Geophaginae, Geophaginae

A rovarvilág nagyon gazdag az őserdőben, és a sok rovar terített asztalként szolgál a madarak számára is.

Míg egész Európában mintegy 321 pillangófaj él, addig a perui Manú Nemzeti Parkban kb. 1300 faj, a szintén perui Tambopata Nemzeti Rezervátumban legalább 1230 faj.

NépességSzerkesztés

 
Egy átlagos folyómenti, amazóniai ház
 
"Úszó falu" Iquitos közelében

Az Amazonas-medence területén megközelítőleg 22 millió ember él. Két fontos részre bonthatjuk fel a népességet, az évszázadok óta itt élő őslakos indiánokra és a betelepült telepesekre. A medencében élő emberek közül a legtöbben a portugálul beszélnek, ami nem meglepő, lévén a legnagyobb része Brazíliához tartozik, második helyen a spanyol nyelv van, a harmadik a Reengage.

TörténeteSzerkesztés

 
Megalitok a Solstício Archeológiai Parkban, a brazil Amapá államban

A medence 12 000 évvel ezelőtt kezdett benépesedni, amikor a mai indiánok ősei elérték Észak-Amerikai földrészen keresztül Dél-Amerikát. A medence lakott volt akkor is, amikor a XVI. században az európai hódítók felfedezték. Először a spanyol Francisco Orellana hajózta végig az Amazonast 1541-ben, ő találkozott — ha valóban találkozott — a harcos indián nőkkel, akikről a folyót elnevezte Amazonas-nak.

Sok információ elveszett az utókor számára az itt lévő civilizációkról, mivel egy évszázad alatt az európai hódítók többek közt az arany ígérete miatt az indiánok 90%-át megölték.

A „kaucsuk korszak" évtizedeiben Amazónia fővárosa, a Rio Negro menti Manaus a „dzsungel Párizsa” lett. Gazdagságát az akkor fellendülőben levő gumiiparra és a gumi iránti óriási keresletre alapozta.

Amazóniai indiánokSzerkesztés

 
Karoja indiánok

Fél évezreddel ezelőtt számos virágzó indián település állt szétszórtan az Amazonas és nagyobb mellékfolyóinak a partjain. Ezek közül a három legfontosabb a tarumák, az omaguák és a karoják voltak, akik a többi törzs tagjaival együtt növénytermesztéssel, az árvizek nyomán termékennyé vált földeken a bőséges kukorica-, manióka- és vadrizstermés betakarításával foglalkoztak, emellett a halászat biztosította a napi szükségleteiket. Amazóniában mára csak azok az indiánok maradtak fenn, akik eredetileg is az erdő mélyén éltek, távol a folyótól.

Már 1910-ben megalakult az Indiánvédelmi Szolgálat, mint filantróp szervezet. Ezt 1967-ben botrányos körülmények között feloszlatták, mert egy vizsgálat fényt derített arra, hogy a nagybirtokosok által lepénzelt szervezet ragályos betegségekkel fertőzött ruhákkal, takarókkal és arzénnel dúsított cukorral tizedelte meg védenceit.[14] Továbbá repülőkről is dinamitot szórtak az indián településekre. Az így elnéptelenedett területeket aztán saját birtokukba vették.[15] Az 1960-as évek végén az indiánok védelmére kelt szervezetek tárták a világ elé az amazóniai indiánok tömeges pusztításának megdöbbentő dokumentumait.[15]

Az Indiánvédelmi Szolgálat örökébe lépett a Funai, a Nemzeti Indián Alapítvány, amely szintén együttműködik a természeti kincsek feltárásában érdekelt nagyvállalatokkal.[14]

A yanomami indiánok viszonylag nyugalomban éltek egészen 1973-ig, amikor megkezdték Brazíliában a Perimetral Norte, a 210. számú szövetségi országút építését. Az országút azzal a céllal épült, hogy bekapcsolja az északi "elmaradott" területet az ország gazdasági vérkeringésébe. Az országútra az a jellemző, ami az ország számos, olykor a gigantománia révületében fogant létesítményére — még el sem készült, de már nem működik. A Perimetral Norte ennek ellenére tragédia volt az indiánok számára, mert elkerülhetetlenül kapcsolatba kerültek a fehér útépítőkkel, s az ő révükön az eddig ismeretlen betegségekkel — a náthával, a szamárköhögéssel, a kanyaróval stb. Ezek a fehér ember számára kezelhető, az indiánoknak végzetes betegség lett.[16] Újabb csapásként jött a malária is, amelyet az aranyásók, a garimpeirók hoztak magukkal. Az aranyásók még a betegségnél is veszélyesebbek lettek, mert valahányszor híre érkezik egy nagyobb lelőhelynek, sáskahadként árasztják el a vidéket. Amikor a venezuelai határ mentén, a yanomamik lakta földön 1975-ben uránt és kassziteritet találtak, ötszáz aranyásó illegálisan behatolt az indián rezervátumba, ahonnan végül a szövetségi rendőrség űzte el őket, hogy aztán az állami bányavállalat számára készítse elő a terepet.. [16]

Az őserdőben élő indián népesség tovább csökken, mivel Brazíliában ma is virágzik a korrupció, és gyerekcipőben jár a rablógazdálkodás következményeinek jogi szabályozása, a hatóságok ellenőrzési képessége és hajlandósága.[1]

Az erdei, amazóniai indiánok népessége napjainkra 100 ezer körülire csökkent,[* 3] de még így is 150 különböző nyelvet beszélő törzsük van, s ezek nagy része a Brazíliában – papíron – a Nemzeti Indián Alapítvány védelme alatt áll.[17]

Az esőerdőben maradt szétszórt törzsek őseikhez hasonlóan nomád életmódot folytatnak, élelmük nagy részét vadászattal és halászattal szerzik. Az őseikhez hasonlóan jól ismerik az őserdő értékeit, erre jó példa a tiriyo indiánok, akik több mint 300, vadon élő növény gyógyító hatását ismerik.

A vadonban élő indiánok igen kifinomult látással, hallással és szaglással rendelkeznek. Az erdei indián olyan szagot is megérez, amit a fehér ember szinte soha.[15]

Bár ősidők óta ismerik az alkoholerjesztést, a tömény italra a fehérek, illetve a rabszolgamunkából az őserdőbe szökött feketék szoktatták őket. Azóta az alkohol Amazónia indiánjainak átkává vált.[15]

TelepesekSzerkesztés

 
Csónakok az Amazonas vizén
 
A kiirtott őserdő területe a magasból a brazil Maranhão államban

Az amazóniai indiánok mellett van egy másik fontos embercsoport, amely itt él, mégpedig a tradicionális hajós nép, a riberinhos, akik a kaucsukfa-ültetvények miatt költöztek ide az Amazonas-medencébe. Később érkeztek a telepesek, a colonosok, akik az iparral, illegális és legális bányászattal karöltve felelősek az őserdő pusztításáért.

Az 1920-as évek végén pedig Henry Ford, az autókirály akart roppant kaucsuk ültetvényt kiszakítani a dzsungelból, Fordland-et a Tapajós folyó mentén, ahonnan a 19. században az angol Henry Wickham a kaucsuk cserjéket kicsempészte s ezzel halálos csapást mért a brazil kaucsuk monopóliumra. Ford azonban belebukott vállalkozásába. Ford-landiát, sok millió kaucsukfájával visszahódította a dzsungel. [18]

Az 1970-ben megkezdett „Transamazonasi program” szerint sokezer kilométeres utak szelték volna át az őserdőt, az utak mentén ültetvények létesültek volna és a sűrűn lakott, szárazság sújtotta északkeletről, a brazil Nordeste-ről millió embert telepítettek volna át. A modern világ technikai felkészültségével, a roppant gépekkel, földgyalukkal mindez megvalósítható. [18]

A tervek szerint 1976-ban már százezer, 1980-ban pedig egy millió új telepes foglalta volna el a földeket az utak mentén. [18]

Akik ismerték Amazóniát, azt mondták: a nagy terv eleve kudarcra van Ítélve. Elsősorban azért, mert Amazónia földje nem alkalmas földművelésre, hosszabb távon még állattenyésztésre sem. Látszólag ennek ellentmondanak az óriási fák, a dús vegetáció, a végeláthatatlan őserdő. Az őserdő önmagát táplálja, újjászüli. Ha azonban az őserdőt kiirtják, a roppant trópusi esők néhány év alatt lemossák a termőtalajt és a "zöld pokol" helyén "vörös pokol", azaz füves szavanna és sivatag, kőkemény laterittalaj lesz. [18]

Fontosabb városokSzerkesztés

A közlekedésre kiválóan alkalmas folyók mentén épültek a legnagyobb városok. Ezek:

Amazónia pusztulásaSzerkesztés

 
Az őserdő eltűnése Brazília területén 2001-2018 között, piros jelöléssel
 
Az indiánok egy képviselője tiltakozik 2012-ben egy rendelet ellen, amely lehetővé teszi az őslakosok földterületeinek kizsákmányolását az őslakókkal való konzultáció nélkül [19][20][21]

A Föld legnagyobb kiterjedésű dzsungeléről készített műholdas felvételek szerint akkora terjedelmű erdőt érintett az irtás, mint az Amerikai Egyesült Államok területe, ez Amazónia területének 47%-át jelenti.

Az őserdők eltűnésének legjelentősebb okai:

A 2000-es években gyakran illegális erdőirtást végeznek, az anyagi bevétel miatt azonban a kormányzat is szemet huny a pusztítás felett.[1] Brazíliában manapság Mato Grosso államát sújtja leginkább az erdőirtás, ezt Pará és Rondônia államok követik.

A távoli vidékeken a gazdálkodók és a favágók a hivatalos szervek megkerülésével hatalmas farmokat alakítanak ki az őserdő helyén. A felégetett erdők azonban csupán néhány évig használhatók a talaj gyors kimerülése miatt. Utána tovább kell állni, és újabb erdőket irtanak ki.[1] Ennek következményeként nem csak az élővilág került veszélybe, hanem a lecsupaszított területeken a talajerózió is felgyorsult, és így egyre nagyobb károkat okoznak a természeti jelenségek (földcsuszamlások, árvizek).

2018-ban, csak egy év alatt, globálisan egy Belgium méretű esőerdő pusztult el; ennek nagy részét Brazília adta. [22]

Nevezetes személyekSzerkesztés

Nevezetes személyek, akiknek az élete Amazóniához is kötődik:

MagyarokSzerkesztés

KülföldiekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Kisalföld, 2018-09-01 / Egyre nagyobb veszélyben a Föld tüdeje
  2. Amazon fires are destructive, but they aren’t depleting Earth’s oxygen supply
  3. AZ AMAZONAS NEM A FÖLD TÜDEJE
  4. Futó József: Közép- és Dél-Amerika, 1965
  5. http://www.kfg.hu/~csaba/foldrajz/foci-8.evfolyam/Keresztul-a-deli-foldgombon-01.doc
  6. A forró (trópusi) övezet jellemzése
  7. Természet Világa, 1988-10-01 / 10. szám
  8. Valóság, 1985-06-01 / Harc az Amazonas-medencéért
  9. https://qubit.hu/2019/08/27/nem-az-amazonas-nem-a-fold-tudeje-es-nem-is-a-klimavaltozas-miatt-eg
  10. Photos / Pictures of the Amazon Rainforest
  11. Turner, I.M. (2001). The ecology of trees in the tropical rain forest. Cambridge University Press, Cambridge. ISBN 0-521-80183-4
  12. a b Balogh János: A megsebzett bolygó
  13. Amazonia. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  14. a b Ország-Világ, 1988-01-06 / 1. szám
  15. a b c d Vécsey Zoltán: Dél-Amerika → Az őserdő indiánjai, 1974
  16. a b Ország-Világ, 1988-01-06 / 1. szám: Brazília: Az utolsó mohikánok
  17. indianok. [2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
  18. a b c d Amerikai Magyar Népszava, 1982-03-05 / Sárbafulladt tervek Amazóniában
  19. "Bancada Ruralista pediu à AGU Portaria 303 contra indígenas". Instituto Humanitas, Unisinos, 19/07/2012
  20. Costa, Gilberto. "Governo vai receber indígenas para ouvir reivindicações contra portaria da AGU sobre terras indígenas". Agência Brasil, 10/08/2012
  21. "Portaria 303 da AGU: "Claramente anti-indígena, antipopulação tradicional e antiambiental". Entrevista especial com Raul do Valle". Instituto Humanitas, Unisinos, 31/07/2012
  22. The World Lost a Belgium-sized Area of Primary Rainforests Last Year
  1. mivel rengeteg oxigént termel és szén-dioxidot nyel el
  2. ezen hangyaféléknek rendkívül fájdalmas a harapása
  3. 500 évvel ezelőtt egész Brazíliában kb. öt millió indián élt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas-medence témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés