Főmenü megnyitása

A papagájfélék (Psittacidae) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjének egyik családja.

Infobox info icon.svg
Papagájfélék
Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera)
Zöldszárnyú ara (Ara chloroptera)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
(Illiger, 1811)
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Papagájfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Papagájfélék témájú médiaállományokat és Papagájfélék témájú kategóriát.

A család mérete nem minden rendszertani felfogás szerint azonos, egyesek alcsaládként ide sorolják a lórikat és a kakadukat is, mások ezeket külön családoknak tekintik. Ez utóbbi álláspont szerint 10 alcsalád, 83 nem és 366 faj tartozik a családba.

Nevezetesek intelligenciájukról: 2008-ban például egy tokiói arapapagáj tett szert hírnévre azzal, hogy fél perc alatt szétszed egy ördöglakatot;[1] beszédtevékenységük messze túlmutat a puszta ismétlésen: olykor összetett kérdések megválaszolására is képesek.[2] Díszállatként minden fajból szívesen tartják őket, kétségkívül az egyik legnépszerűbb és legismertebb madárcsalád a világon.

A papagáj névSzerkesztés

A papagáj név az arab babbagá szóból származik, annak őse pedig egy afrikai nyelv, valószínűleg a Sierra Leonéban beszélt temne (timneh) nyelv pampakaj szava, ami „fecsegőt” jelent, és az ott honos jákópapagáj neve.[3] Az arab kereskedők közvetítésével kerülhetett a madárral együtt neve is számos európai nyelvbe, így az olaszba (papagallo), görögbe (papagasz), németbe (Papagei), oroszba (попугай) és a magyarba is.[4] Franciául a papagáj neve perroquet (a Pierre személynév becézett formája, tehát „Peti”), ami talán egy hajdani híres példány neve után terjedt el. Innen származik a madár angol parrot neve is.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Megtalálhatók a legtöbb kontinensen, kivéve:

A legtöbb faj a trópusokon él, de egyesek felmerészkednek a magashegységekbe, a hóhatár közelébe is. Régebben a holarktikus faunaterületen is jelen voltak, de valamennyi itt élt fajuk kipusztult.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Számos fajuk feltűnő, élénk színekben pompázó tollruhájáról ismert, de vannak szerény megjelenésűek is. Bár tollazatukban bármilyen szín előfordulhat, messze a legjellemzőbb színük a zöld.

Nyakuk rövid és a lábuk is meglehetősen rövid. Külső lábujjaik hátrafelé nyúlnak, és sok fajnál (az egészen fiatal fiókák kivételével) vetélhetőek is. A legtöbb papagáj nemcsak arra képes, hogy egyik lábával megragadja táplálékát, de azt lábával a csőréhez is tudja (és szokta) emelni, ami más madaraknál nagy ritkaság. Csőrkampójuk belső oldalán kemény reszelőlécek futnak, alsó csőrkávájuk durva, tompa. Nyelvük húsos. A nagyobb testű fajok csőre annyira erős, hogy még a dióéhoz hasonlóan csonthéjas termések héját is fel tudják törni. Az ennyire erős izmoknak azonban nagyobb csontokra kell tapadniuk, ezért a papagájok feje testükhöz viszonyítva meglehetősen nagy.

Testhosszuk fajonként igen különböző: a legkisebb mintegy 9 cm, a legnagyobb 1 m körüli.

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Kizárólagosan növényevők. Főleg gyümölcsön és magvakon élnek. Közismert alakú, erős csőrükkel feltörik, szétzúzzák és szétforgácsolják a magvakat, így készítve elő azokat az emésztésre. Ennek érdekében az alsó csőrkávára kampósan ráboruló felső kávát az orrnyílások mögött található ízülettel képesek koponyájuk irányába is mozgatni. Alsó csőrkávájukkal és nyelvükkel a felső káva reszelőléceire tolják, szorítják a szétzúzni kívánt magvakat.

Többségük a fák lombkoronájában élnek, de más madaraktól eltérően az ágakon nem ugrálnak, hanem kúsznak-másznak, nagyobb távolságokra repülnek. Ennek érdekében mászás közben sok faj nemcsak a lábaival, de a csőrével is kapaszkodik – általánosságban elmondható, hogy a papagájok csőrüket és lábukat nemcsak ügyesen, de összehangoltan használják.

Az óvilági faunabirodalomban egyes szavannalakó fajok megtanultak a föld felszínéről táplálkozni és a talajon futni, sőt, a földön is fészkelnek, de szinte valamennyi ilyen faj termeszdombokban, sziklák vagy lejtők odvaiban és gödreiben költ; igazi fészket nem rak – az általános szokástól eltérően egy fajuk, a barátpapagáj nagy, társas fészkeket épít.

Fehér tojásaikból a fészeklakó fiókák többnyire csupaszon bújnak ki, és amíg fel nem cseperednek, a két szülő közösen gondozza őket.

Sok faj nagy, lármás csapatokban él, ami igen feltűnővé teszi őket. Ennek ellenére kevés ragadozó zsákmányolja őket, mert rendkívül éberek.

FelhasználásukSzerkesztés

Feltűnő tollazatuk, jó emlékezőtehetségük és kiváló hangutánzó készségük miatt számos fajuk kalitkában tartott díszmadárként közkedvelt.

RendszerezésükSzerkesztés

A családba alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak

Sörtésfejű papagájformák (Psittrichadinae)Szerkesztés

Az alcsalád egyetlen neme:

CoracopsinaeSzerkesztés

A Coracopsinae alcsaládhoz egyetlen nem tartozik:

Valódi papagájformák (Psittacinae)Szerkesztés

 
Szürkepapagáj (Psittacus erithacus)

Az alcsaládba mintegy 60 élő és néhány kihalt nemet sorolnak.

Ismertebb nemek:

Valószínűleg ebbe az alcsaládba tartoznakaz alábbi kihalt fajok is:

Nesztorpapagáj-formák (Nestorinae)Szerkesztés

Az alcsalád egyetlen neme:

Bagolypapagájformák (Strigopinae)Szerkesztés

Az alcsalád egyetlen neme:

  • Strigops – 1 fajjal: Strigops habroptilus

Denevérpapagáj-formák (Loriculinae)Szerkesztés

Az alcsaládjába egyetlen nem tartozik:

Harkálypapagáj-formák (Micropsittinae)Szerkesztés

Az alcsaládba egyetlen nem tartozik:

Laposfarkú papagájformák (Platycercinae)Szerkesztés

Az alcsaládba 11 nem tartozik

Földipapagájformák (Pezoporinae)Szerkesztés

Az alcsaládba 2 nem tartozik:

Nemespapagájformák (Psittaculinae)Szerkesztés

Az alcsaládba 12 nem tartozik:

Újvilági papagájformák (Arinae)Szerkesztés

 
Sárga-kék ara (Ara ararauna)
 
Barátpapagáj (Myiopsitta monachus)

Az alcsaládba 31 nem tartozik:

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lenyomja az embert az intelligens papagáj (Index, 2008. március 28.)
  2. Papagájul közérthetően (Nyest, 2009. július 2.)
  3. A papagáj név eredete. [2006. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 11.)
  4. Papagáj szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  

ForrásokSzerkesztés