Az üregi papagáj vagy sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Cyanoliseus nem egyetlen faja.[1] Egyes szervezetek a valódi papagájformák (Psittacinae) alcsaládjába sorolják.[2]

Infobox info icon.svg
Üregi papagáj
Cyanoliseus patagonus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae)
Nem: Cyanoliseus
Bonaparte, 1854
Faj: C. patagonus
Tudományos név
Cyanoliseus patagonus
(Vieillot, 1818)
Szinonimák

Sziklapapagáj

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Üregi papagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üregi papagáj témájú médiaállományokat és Üregi papagáj témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Louis Jean Pierre Vieillot svájci természettudós írta le 1818-ban, a Psittacus nembe Psittacus patagonus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

Jelenleg ismert alfajai:[4]

  • Cyanoliseus patagonus andinus Dabbene & Lillo, 1913
  • Cyanoliseus patagonus bloxami Olson, 1995
  • Cyanoliseus patagonus conlara Nores & Yzurieta, 1983
  • Cyanoliseus patagonus patagonus (Vieillot, 1818)

Minél nagyobb a hasán a vöröses folt, annál vonzóbb az ellenkező nem körében. Egy El Condorban végzett kísérlet szerint a 40 üregi papagáj eszerint állt párba, ami azt eredményezte, hogy a hím és a nőstény foltja körülbelül azonos méretű lett a párokban. Azok a hímek bizonyultak a legjobb apának, amelyeknek a legnagyobb volt a foltjuk.[5]

ElőfordulásaSzerkesztés

Argentínában, Chile középső és Uruguay déli részén él. Az erős szelek akár a Falkland-szigetekig is elsodorhatják. Főként Argentínában található meg. Chilében védett, ellenben Argentínában kártevőnek tekintik.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi szavannák cserjések, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.[6]

MegjelenéseSzerkesztés

Átlagos testhossza 52 centiméter, testtömege 256-303 gramm.[7] Arányai az arapapagájra emlékeztetnek. Csőre szürke, írisze világoskék. Csupasz szemgyűrűje fehér. Szembe fordítható fogó ujja van. Feje, nyaka, hátának felső része és köpenye olajbarna, homloka és melle fekete. Szárnya és farka zöld, a szárnyakon bronzos fénnyel. Evezőinek külső oldala kékeszöld, farkának alsó oldala barnás. Csípője és hasa sárga, narancsvörös folttal. Torka és begye szürkésbarna, a begy felső része kétoldalt fehéres. Combja a hasához hasonlóan zöldessárga.[8] Lába hússzínű.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kis csapatokban a földön keresgéli gyümölcsökből, magvakból és levelekből álló táplálékát; üregében vagy fán pihen. 18–30 évet élhet.

SzaporodásaSzerkesztés

3–4 éves korában válik ivaréretté. Párkapcsolata erős, akár egy életen át is kitarthat. A genetikai tesztek szerint nemcsak szociálisan, hanem genetikailag is monogám. Ennél a fajnál ismeretlen a fészekparazitizmus. Szeptemberben kezd el költeni. Sziklaüregekben költ; ez magyarázza magyar elnevezésének kettősségét. Az üreg akár 3 méter hosszú is lehet; ennek végében rakja 2–5 tojását a puszta földre. A tojó 24–25 napig költ. A fészeklakó fiókák mintegy 8 hét múlva repülnek ki.

 
Üregeiknél

ÁllatkertekbenSzerkesztés

Magyarországon a Nagyerdei Kultúrpark is tart egy nagyobb állományt.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  4. Animal-world.com
  5. 'Parrots the animal answer guide' by Matt Cameron
  6. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  7. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. július 30.)
  8. A Berlini Állatpark magyarázó táblája

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Felsensittich című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Burrowing Parrot című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés