Északi törpeara

Északi törpeara
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nemzetség:	Ararokonúak (Arini);
Nem:	Diopsittaca; Ridgway 1912
Faj:	D. nobilis;
Tudományos név
	Diopsittaca nobilis; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Ara nobilis
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Északi törpeara témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Északi törpeara témájú médiaállományokat és Északi törpeara témájú kategóriát.

Az északi törpeara (Diopsittaca nobilis), korábban kékhomlokú törpeara, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába sorolt Diopsittaca nem egyik faja.^[1]^[2]

Rendszeres

Korábban Ara nobilis néven az Ara nembe sorolták.

Alfajok

Diopsittaca nobilis nobilis – Törzsalak
Diopsittaca nobilis longipennis
Diopsittaca nobilis cumanensis – Egyes rendszerek faji szinten kezelik, mint déli törpeara (Diopsittaca cumanensis)^[3]^[2]

Származása, elterjedése

Kelet-Venezuelában, Guyanában és Észak-Brazíliában él, az Amazonastól északra.

Megjelenése, felépítése

Testének hossza mintegy 30 centiméter, szárnyáé 17 centiméter. Homloka, feje tetejének elülső része kék; fehéren csupasz pofafoltja csak a szem környékére és a kantárra korlátozódik. Szárnyának orma, szegélye és a nagy alsó szárnyfedők vörösek, kézfedőinek külső zászlói kékek, az evezőtollak alsó felülete olajsárga.

A nemek ránézésre nem különböznek.

Életmódja, élőhelye

Erdőségekben vagy szavannákon él, de kitűnő rejtőszíne miatt jobbára csak rikoltozását követve fedezhető fel. Magvakkal (főleg diófélékkel), rügyekkel, virágokkal és gyümölcsökkel táplálkozik. 10–15 fős csapatokban él.

Szaporodása

Diopsittaca nobilis

Pálmafák törzsének üregeibe, illetve termeszvárakba fészkel. Tavasszal – kora nyáron költ, egy fészekalja 4-6 tojás. 23 napig kotlik.

Jegyzetek

↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
↑ ^a ^b Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ HBW and BirdLife International: Handbook of the Birds of the World and BirdLife International digital checklist of the birds of the world. Version 8.1., 2024. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ITIS-1] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

[Olah2022-2] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[HBW-3] HBW and BirdLife International: Handbook of the Birds of the World and BirdLife International digital checklist of the birds of the world. Version 8.1., 2024. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

[1]

[2]

[3]