Amazonas
A dél-amerikai Amazonas folyó (spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde. Torkolatának környékén a víz iható még ott is, ahol a tengerről a szárazföld már nem is látszik, és a tenger sótartalma még a parttól 150 kilométerre is jelentősen kisebb a szokásosnál. A folyó óceánjárókkal még Iquitosnál, a tengertől 3700 kilométerre is hajózható, kisebb hajók még további 780 km-t mehetnek felfelé.
| Amazonas | |
 | |
| Az Amazonas Peru közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Brazília (62,4%), Peru (16,3%), Bolívia (12,0%), Kolumbia (6,3%), Ecuador (2,1%) |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 6992,6[1] km |
| Forrásszint | 5 597 m |
| Vízhozam | 225 000 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 7 045 000 km² |
| Forrás | Andok, Peru |
| Torkolat | Atlanti-óceán |
| d. sz. 15° 31′ 04″, ny. h. 71° 41′ 37″Koordináták: d. sz. 15° 31′ 04″, ny. h. 71° 41′ 37″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Az Amazonas és mellékfolyói | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
TorkolatrendszereSzerkesztés
Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba. Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje.
Az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Atlanti-óceán több méteres árapályának eredménye egy olyan delta, amelynek ágai tölcsértorkolatok. A torkolat szigeteinek alakja gyorsan (évtizedes távlatban) változik.
Az Egyenlítő szinte „telibe találja” a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Maga az Amazonas itt éri el a tengert; a Belém melletti Marajó-öbölbe két kisebb folyó, a Pará és a Tocantins ömlik.
Az Amazonas hosszárólSzerkesztés
Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet.
Öt országon folyik keresztül, és ezek lakói az egyes szakaszokon más-más néven ismerik: Lloqueta, Apurimac, Ena, Tambo, Ucayali, Maranon, Solimoes – mind az általunk csak Amazonasnak ismert folyam helyi nevei.
A legújabb mérések szerint az Amazonas a világ leghosszabb folyója. Eddig a Nílust tartották annak, de míg ez utóbbi „csak” 6695 km, addig az Amazonas 6850 km hosszú. Először két brazil felfedezőnek, Paula Salhanának és Roberto Wernecknek sikerült eljutnia a forrásáig 1994-ben, de nekik is 13 évet kellett várniuk, amíg összeállt egy, a felfedezésüket megerősítő tudományos expedíció. Ez a feltételezés tudományosan még nem bizonyított.[pontosabban?]
MellékfolyóiSzerkesztés
Legnagyobb mellékfolyói (a forrástól a torkolat felé):
- bal oldali :
- jobb oldali :
A globális felmelegedés hatása a folyóraSzerkesztés
Az Amazonas vízszintje egyre alacsonyabb; apadásáért a globális felmelegedést okolják.[2]
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Amazon River. Encyclopædia Britannica. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Amazon dries up. a YouTube-on
ForrásokSzerkesztés
- az Amazonas a világ leghosszabb folyója
- Il Rio delle Amazzoni è più lungo del Nilo?[halott link](olasz)
- http://www.origo.hu/tudomany/20070709-muholdkep-az-amazonas-torkolatrendszere.html
- Földrajzi Világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1992. 464 p. ISBN 963-352-516-0 CM
