Wikipédia

Guyana

állam Dél-Amerikában
Nem tévesztendő össze a következővel: Francia Guyana.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja		 Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Fővárosa Georgetown
Koordináták: é. sz. 5° 43′ 60″, ny. h. 59° 19′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Irfaan Ali
Miniszterelnök Mark Phillips
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1966. május 26.
Tagság
Lista
A Nemzetközösség, a CARICOM, a Dél-amerikai Nemzetek Uniója,
az ENSZ, az OAS, a IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint777 859 fő (2017)[1]
Rangsorban165
Becsült784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban165
Népsűrűség3,5 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003) 0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület214 970 km²
Rangsorban 81
Víz8,4%
IdőzónaGYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel GUY
Hívószám 592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD.gy
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[3]

Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.

Etimológia szerkesztés

Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[4]

Történelme szerkesztés

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.[5]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[5]

1803-ban Anglia foglalta el.[5] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[6] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

Földrajza szerkesztés

  •  

    Politikai térkép

  •  

    Fő régiók, utak, települések, folyók

  •  

    Éghajlati térkép Köppen osztályozásán

  •  

    A Kaieteur-vízesés

  •  

    Arakanga papagájok

Domborzata szerkesztés

 
 
Georgetown
 
Roraima
Atlanti-óceán
 
Kaieteur-
vízesés
Suriname
Venezuela
Brazília
 
Linden
 
Carriverton
 
New Amsterdam
 
Bartica
Guyana domborzati térképe


Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.[7]

Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza szerkesztés

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km2, közepes vízhozama 5,650 m3/s),[8] Demerara, Berbice.

Éghajlata szerkesztés

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői
Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,628,929,229,529,429,229,630,230,830,830,229,129,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,623,924,224,424,323,823,523,824,224,424,223,824,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)18589111141286328268201981071862622260
Havi napsütéses órák száma2012092201981791572022342302352111872461
Forrás: NOAA[9]


Élővilág, természetvédelem szerkesztés

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.[5] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).[10]

 Lásd még: Kategória:Guyana állatvilága

Nemzeti parkjai szerkesztés

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei szerkesztés

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma szerkesztés

  • Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás szerkesztés

 
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok szerkesztés

Elnökök, miniszterelnökök szerkesztés

 Bővebben: Guyana elnökei és miniszterelnökei

Védelmi rendszer szerkesztés

 Bővebben: Guyana hadereje

Népesség szerkesztés

 
Piackép
 
Georgetowni gyerekek

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
560 296
657 975
735 896
769 637
758 580
725 043
730 865
750 629
775 739
777 859
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok szerkesztés

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban.

Legnépesebb települések szerkesztés

 Bővebben: Guyana városai

Nyelvi összetétel szerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel szerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 39,8%-a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni), 29,3%-a fekete (afrikai), 19,9%-a kevert, 10,5%-a indián, 0,5%-a egyéb (portugál, kínai, fehér).[11]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A feketék többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.[5]

Vallási összetétel szerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.[11]

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdasága szerkesztés

 
Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok szerkesztés

  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.[12]

Mezőgazdaság szerkesztés

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.[5]

Ipar szerkesztés

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[13] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[14]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.[15]

Külkereskedelem szerkesztés

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[13]

Egyéb szerkesztés

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.[15]

Közlekedés szerkesztés

 
Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
 Lásd még: Guyana vasúti közlekedése

Légi szerkesztés

  • Repülőterek-légikikötők száma: 8

Nemzetközi repülőterek:

Vízi szerkesztés

  • Kikötők száma: 5

Kultúra szerkesztés

 
Iskola Georgetownban
 
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer szerkesztés

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények szerkesztés

Művészetek szerkesztés

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz szerkesztés

Gasztronómia szerkesztés

Guyana gasztronómiája hihetetlenül változatos. Keverednek benne a kreol, kelet-indiai, afrikai, portugál, indiai, kínai és európai konyhák elemei.[16]

A legfontosabb alapanyagok a tápióka, édesburgonya, gyökérzöldségek, valamint a friss gyümölcsök és a tengergyümölcsei.[16] Számos étel ízesítésére használnak egy hagyma, csípőspaprika, fokhagyma, gyógynövények és egyéb fűszerek kombinációból álló fűszerkeveréket.[16]

Az Indiából származó curry elmaradhatatlan a csirkehús, a tengergyümölcsei, valamint a bárány és kacsa ízesítésénél.[16] Egyik különlegesség a metamgee nevű, kókusztejben főzött gombóc, melynek összetevői kukoricaliszt, jamszgyökér, útifű, tápióka és eddogyökér.[16] Az őslakosoktól ered egy pörköltféle, melynek összetétele sűrített tápióka, forró paprika és fűszerek.[16] Létezik továbbá egy főtt rizsből készülő fogás, amelyhez adnak még babot vagy borsót, kiegészítésként akár baromfihúst, halat vagy pedig sózott marhahúst.[16]

Italok tekintetében rendkívül népszerűek a frissen facsart gyümölcslevek, amelyekhez alapanyagot a gyümölcsök bőséges választéka ad.[16] A Mauby nevű italt egy helyi fa kérgéből főzik, utána leszűrik és különféle adalékanyagokkal ízesítik.[16] Az alkoholos italok közül a legnépszerűbb a Demerara rum és a Banks Beer sör.[16]

Turizmus szerkesztés

Javasolt oltások a Guyanába utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport szerkesztés

 
Providence Stadion, Georgetown

Az országban nagyon népszerű sport a krikett; Guyana tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Guyanából több világhírű krikettező is származik, többek között Clive Lloyd, Shivnarine Chanderpaul, Lance Gibbs és Alvin Kallicharran. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Guyana Amazon Warriors.

Az olimpián Guyana még sosem nyert aranyat. Egyetlen bronzérmük van, amit Michael Anthony nyert ökölvívásban az 1980-as moszkvai olimpián.

A guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

Ünnepek szerkesztés

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.[17]

Mashrami szerkesztés

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.[17]

Phagwah szerkesztés

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.[17]

 Bővebben: Holi

Húsvét Guyanában szerkesztés

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak a magyarországiakhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány-eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek: a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.[17]

Rupununi és Sand Creek Rodeo szerkesztés

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.[17]

Bartica Regatta szerkesztés

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.[17]

Guyanai Karnevál szerkesztés

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.[17]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. ↑ Hivatalos becslés. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. ↑ " Guyana no recuerda a Walter Rodney " – Le Monde diplomatique en español. mondiplo.com . [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. ↑ Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  5. ↑ a b c d e f Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010
  6. ↑ US Declassified Documents (1964–1968). [2007. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. február 7.)
  7. ↑ Roraima. Peak Bagger. (Hozzáférés: 2015. július 10.) (angolul)
  8. ↑ Verkenningeffecten versnelde zeespiegelstijgingop dynamiek Westerscheide estuariene systeem. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  9. ↑ Georgetown Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  10. ↑ Országok lexikona A-Z, 2007
  11. ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gy.html
  12. ↑ The New York Times: The $20 Billion Question for Guyana
  13. ↑ a b Archivált másolat. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  14. ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  15. ↑ a b A szövetkezeti ország, amely néhány év alatt megtöbbszörözheti GDP-jét
  16. ↑ a b c d e f g h i j Guyana - Food and Drink
  17. ↑ a b c d e f g The Colourful Festivals of Guyana (amerikai angol nyelven). Guyana Tourism, 2018. október 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)[halott link]

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Guyana&oldid=26558802”