Guyana

állam Dél-Amerikában

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains

FővárosaGeorgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°WKoordináták: é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.816667°N 58.150000°W
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökIrfaan Ali
MiniszterelnökMark Phillips
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekamerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
kikiáltása1966. május 26.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint777 859 fő (2017)[1]
Rangsorban165
Becsült784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban165
Népsűrűség3,5 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003)0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület214 970 km²
Rangsorban81
Víz8,4%
IdőzónaGYT (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemGuyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijelGUY
Hívószám592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD.gy
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[3] Az ország gazdasága ugyanakkor jelentős átalakuláson és fejlődésen megy keresztül a kőolajmezők 2015-ös felfedezése és a kereskedelmi fúrások 2019-es megkezdése óta.[4] Guyana egyike lett azon kevés gazdaságoknak, amelyek a 2020-ban kitört COVID-19 világjárvány ellenére is kiemelkedő GDP-növekedést mutattak fel, és a 2020-as évek elején a világ leggyorsabban növekvő gazdasága lett.[5] A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően az ország 2030-ra a Föld egyik legnagyobb, egy főre eső kőolajtermelőjévé válhat.[6] A szomszédos Venezuela ugyanakkor igényt tart a guyanai Esequiba régióra,[7] amely az ország kétharmadát teszi ki. A venezuelai kormánytisztviselők nyilatkozatai arra utalnak, hogy Venezuela megpróbálja elragadni a kőolajban és más nyersanyagokban gazdag, vitatott területet Guyanától.

Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.

Etimológia

szerkesztés

Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[8]

Történelme

szerkesztés

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.[9]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[9]

1803-ban Anglia foglalta el.[9] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

20. század

szerkesztés
 
Venezuela narancssárga színnel,
a világoszöld az Esequiba régió,
a sötétzöld Guyana Esequiba nélkül

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek.

Venezuela nem sokkal Guyana függetlenné válása után diplomáciai, gazdasági és katonai lépéseket kezdett ellene, hogy érvényesítse Guyana Esequiba régiójával szembeni területi igényét.[10] Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[11] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

1978-ban közel ezer ember halt meg a jonestowni, Peoples Temple (Népek Temploma) szekta tömeges öngyilkosságában, amelyet Jim Jones vezetett.

21. század

szerkesztés

2015 és 2021 között hatalmas kőolajmezőket fedeztek fel,[12] főleg az Esequiba régió partjai előtt. A felfedezést követően Venezuela, amely a szankciók miatt nem tudja saját kitermelt kőolaját értékesíteni,[13] rögvest bejelentette igényét a területre.[14]

2023 decemberében a szomszédos Venezuelában népszavazást tartottak a Guayana Esequiba régió annektálásáról (mint új szövetségi állam létrehozásáról a térségben), amely teljes egészében Guyana területén fekszik.[15] Ezzel egyidőben Venezuela katonai erőket vont fel a guyanai határ mentén, azt előrejelezve, hogy a kormánya kész erőszakkal elragadni a területet. A feszültség azonban nem hagyja hidegen a szomszédos államokat sem, ugyanis Brazília szintén fokozta katonai jelenlétét a venezuelai határon.[16] Nicolas Maduro venezuelai elnök már fel is szólította az Essequibóban dolgozó vállalatokat, hogy hagyják abba a szénhidrogénkitermelést, mivel a megtartott népszavazást követően arra már csak a venezuelai vállalatok lesznek jogosultak.[17]

Bár Guyana és Venezuela tárgyalásokba kezd a határvita rendezésére,[18] ennek ellenére Venezuela már most saját területeként kezeli Essequibót, olyannyira, hogy szövetségi állami hivatalok létrehozását jelentette be, kinevezett tisztségviselőkkel, ám gyakorlati hatalom nélkül.[19]

Földrajza

szerkesztés

Domborzata

szerkesztés
 
 
 
 
Guyana domborzati térképe

Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.[20] Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km2, közepes vízhozama 5,650 m3/s),[21] Demerara, Berbice.

Éghajlata

szerkesztés

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői
Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,628,929,229,529,429,229,630,230,830,830,229,129,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,623,924,224,424,323,823,523,824,224,424,223,824,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)18589111141286328268201981071862622260
Havi napsütéses órák száma2012092201981791572022342302352111872461
Forrás: NOAA[22]


Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.[9] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).[23]

Nemzeti parkjai

szerkesztés

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei

szerkesztés

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás

szerkesztés
 
A parlament épülete, Georgetown

Guyana egy parlamentáris köztársaság, amelyben az elnök állam- és kormányfő is egyben, többpártrendszer mellett. A végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A törvényhozó hatalom Guyana elnökét és nemzetgyűlését egyaránt megilleti.[24]

Politikailag vitatott területek

szerkesztés
 
Guyanához tartozó, vitatott területei Venezuelával (piros) és Suriname-val (sárga)

Guyana két szomszédjával is határvitában áll:[25][26][27][28]

  • Suriname-val, amely a Corentyne-folyó bal partjától és az ún. Új-folyótól keletre fekvő területre tart igényt,
  • Venezuelával, amely az Essequibo folyótól nyugatra fekvő hatalmas, közel 160 ezer km² földterületre, az egykori Essequibo holland gyarmatra tart igényt.

Közigazgatási beosztás

szerkesztés
 
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok

szerkesztés

Elnökök, miniszterelnökök

szerkesztés

Védelmi rendszer

szerkesztés

Népesség

szerkesztés
 
Piackép
 
Georgetowni gyerekek

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
560 296
657 975
735 896
769 637
758 580
725 043
730 865
750 629
775 739
777 859
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok

szerkesztés

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban.

Legnépesebb települések

szerkesztés

Nyelvi összetétel

szerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel

szerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 39,8%-a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni), 29,3%-a fekete (afrikai), 19,9%-a kevert, 10,5%-a indián, 0,5%-a egyéb (portugál, kínai, fehér).[29]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A feketék többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.[9]

Vallási összetétel

szerkesztés

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.[29]

Szociális rendszer

szerkesztés

Gazdasága

szerkesztés
 
Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok

szerkesztés
  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.[30]

Mezőgazdaság

szerkesztés

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.[9]

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[31] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[32]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.[33]

Külkereskedelem

szerkesztés

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[31]

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.[33]

Közlekedés

szerkesztés
 
Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
  • Repülőterek-légikikötők száma: 8

Nemzetközi repülőterek:

  • Kikötők száma: 5

Telekommunikáció

szerkesztés
Hívójel prefix 8R
ITU zóna 12
CQ zóna 9
 
Iskola Georgetownban
 
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer

szerkesztés

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

szerkesztés

Művészetek

szerkesztés
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz

szerkesztés

Gasztronómia

szerkesztés

Guyana gasztronómiája hihetetlenül változatos. Keverednek benne a kreol, kelet-indiai, afrikai, portugál, indiai, kínai és európai konyhák elemei.[34]

A legfontosabb alapanyagok a tápióka, édesburgonya, gyökérzöldségek, valamint a friss gyümölcsök és a tengergyümölcsei.[34] Számos étel ízesítésére használnak egy hagyma, csípőspaprika, fokhagyma, gyógynövények és egyéb fűszerek kombinációból álló fűszerkeveréket.[34]

Az Indiából származó curry elmaradhatatlan a csirkehús, a tengergyümölcsei, valamint a bárány és kacsa ízesítésénél.[34] Egyik különlegesség a metamgee nevű, kókusztejben főzött gombóc, melynek összetevői kukoricaliszt, jamszgyökér, útifű, tápióka és eddogyökér.[34] Az őslakosoktól ered egy pörköltféle, melynek összetétele sűrített tápióka, forró paprika és fűszerek.[34] Létezik továbbá egy főtt rizsből készülő fogás, amelyhez adnak még babot vagy borsót, kiegészítésként akár baromfihúst, halat vagy pedig sózott marhahúst.[34]

Italok tekintetében rendkívül népszerűek a frissen facsart gyümölcslevek, amelyekhez alapanyagot a gyümölcsök bőséges választéka ad.[34] A Mauby nevű italt egy helyi fa kérgéből főzik, utána leszűrik és különféle adalékanyagokkal ízesítik.[34] Az alkoholos italok közül a legnépszerűbb a Demerara rum és a Banks Beer sör.[34]

Javasolt oltások a Guyanába utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

 
Providence Stadion, Georgetown

Az országban nagyon népszerű sport a krikett; Guyana tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Guyanából több világhírű krikettező is származik, többek között Clive Lloyd, Shivnarine Chanderpaul, Lance Gibbs és Alvin Kallicharran. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Guyana Amazon Warriors.

Az olimpián Guyana még sosem nyert aranyat. Egyetlen bronzérmük van, amit Michael Anthony nyert ökölvívásban az 1980-as moszkvai olimpián.

A guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.[35]

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.[35]

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.[35]

Húsvét Guyanában

szerkesztés

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak a magyarországiakhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány-eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek: a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.[35]

Rupununi és Sand Creek Rodeo

szerkesztés

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.[35]

Bartica Regatta

szerkesztés

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.[35]

Guyanai Karnevál

szerkesztés

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.[35]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Hivatalos becslés. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. " Guyana no recuerda a Walter Rodney " – Le Monde diplomatique en español. mondiplo.com . [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. Valle, Sabrina. „Exxon makes three new oil discoveries in Guyana and boosts reserves”, Reuters , 2022. április 26. 
  5. Shan, Lee Ying: This is the world's fastest-growing economy, and it could grow an 'explosive' 100% (angol nyelven). CNBC, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. december 4.)
  6. Bajpai, Prableen: The Five Fastest Growing Economies In The World. NASDAQ, 2020. október 16. (Hozzáférés: 2022. december 30.)
  7. Taglioni, Augusto: Lula quiere evitar una guerra entre Venezuela y Guyana y manda a un hombre de confianza a mediar. La Política Online
  8. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  9. a b c d e f Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010
  10. Ince, Basil A. (1970. július 12.). „The Venezuela-Guyana Boundary Dispute in the United Nations”. Caribbean Studies 9 (4), 5–26. o.  
  11. US Declassified Documents (1964–1968). [2007. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. február 7.)
  12. Guyana scrambles to make the most of oil wealth”, 2023. szeptember 10.. [2023. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. december 3.) 
  13. Ha Venezuela támad: "képtelenek vagyunk katonailag megvédeni magunkat" (Infostart)
  14. Közép-Amerika: küszöbön a háború Venezuela és Guayana között (Infostart)
  15. Venezuela sets referendum date on territory dispute with Guyana”, Reuters, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2023. november 24.) (angol nyelvű) 
  16. Brazília felsorakoztatja hadseregét Venezuela határán (Index)
  17. Putyin mintája ragadós: újabb borzalmas háború kezdődhet a világban (Economx)
  18. A határvitáról egyeztet a héten Venezuela és Guyana elnöke (Magyar Hírlap)
  19. Dél-Amerikában egy újabb háború törhet ki hamarosan (Magyar Nemzet)
  20. Roraima. Peak Bagger. (Hozzáférés: 2015. július 10.) (angolul)
  21. Verkenningeffecten versnelde zeespiegelstijgingop dynamiek Westerscheide estuariene systeem. (Hozzáférés: 2023. október 29.)
  22. Georgetown Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  23. Országok lexikona A-Z, 2007
  24. Guyana – government institutions. countrystudies.us . [2016. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 4.)
  25. Guyana ponders judicial action in border dispute with Venezuela. FoxNews Latino, 2014. december 23. [2015. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  26. Tribunal decision tentatively set for August. [2009. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 9.). guyanachronicle.com, Archives for 17 June 2007
  27. Guyana to experience 'massive' oil exploration this year. Landofsixpeoples.com, 2007. február 5. [2010. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  28. News in the Caribbean. Caribbean360.com, 2007. április 27. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  29. a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gy.html
  30. The New York Times: The $20 Billion Question for Guyana
  31. a b Archivált másolat. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  32. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  33. a b A szövetkezeti ország, amely néhány év alatt megtöbbszörözheti GDP-jét
  34. a b c d e f g h i j Guyana - Food and Drink
  35. a b c d e f g The Colourful Festivals of Guyana (amerikai angol nyelven). Guyana Tourism, 2018. október 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)[halott link]

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.