Törpehangyász

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. október 21.

A törpehangyász (Cyclopes didactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a törpehangyászok (Cyclopedidae) családjába tartozó faj. Családjának az egyetlen élő képviselője.

Törpehangyász
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra)
Rend: Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
Alrend: Hangyászok (Vermilingua)
Család: Törpehangyászok (Cyclopedidae)
Nem: Cyclopes
J. E. Gray, 1821
Faj: C. didactylus
Tudományos név
Cyclopes didactylus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cyclothurus Lesson, 1842
  • Didactyla Liais, 1872
  • Didactyles F. Cuvier, 1829
  • Eurypterna Gloger, 1841
  • Myrmydon Wagler, 1830
  • Cyclothurus Gray, 1825
  • Cycloturus Goeldi & Hagmann, 1904
  • Myrmecophaga didactyla Linnaeus, 1758
  • Cyclopes didactylus jurnanus Cabrera, 1958
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpehangyász témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpehangyász témájú kategóriát.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

szerkesztés

Mexikó déli területeitől kezdve Bolívián át Brazíliáig valamennyi trópusi erdőben széles körben elterjedt állat. Az állomány egyedszáma hosszabb távon stabilnak tűnik.

  • Cyclopes didactylus catellus
  • Cyclopes didactylus didactylus
  • Cyclopes didactylus dorsalis
  • Cyclopes didactylus eva
  • Cyclopes didactylus ida
  • Cyclopes didactylus melini
  • Cyclopes didactylus mexicanus

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 16–23 centiméter, farokhossza 16,5–29,5 centiméter és testtömege 300–500 gramm. A szőrzete, elterjedési területének északi részén aranysárga. A délebbre élő populációk szőrzetének színe fokozatosan szürkére vált. A farka hosszú, erős és kapaszkodásra alkalmas. Alulról teljesen szőrtelen. A mellső végtagok második és harmadik ujja hajlott karmokban végződik, ezeket a táplálékszerzés során és védekezéskor használ. Ennek az emlősnek a talpán is vannak ízületei, így a karmait egészen vissza tudja hajlítani, és biztosan kapaszkodik velük a faágakon. A nyelvét ragadós anyag borítja, melyet a nyálmirigyek termelnek, s ez megkönnyíti a rovarfogást.

 
Egy alvó törpehangyász Isla Damas szigetén Costa Ricába
 
Kitömött törpehangyász a londoni Természettudományi Múzeumban

Életmódja

szerkesztés

Ez az állat éjjel aktív és ritkán száll le a fáról. Magányosan vagy párban él. Tápláléka hangyákból, termeszekből, méhekből és egyéb rovarokból áll. A fogságban több mint két évig él.

Szaporodása

szerkesztés

A törpehangyász körülbelül egyévesen válik ivaréretté. A párzási időszak júliustól augusztusig tart. A 6 hónapos vemhesség után decemberben vagy januárban világra jön az egyetlen kölyök. A kölyök az első hónapjait egy fa odvában tölti, utána az anyja farkába kapaszkodva „utazik”. Mindkét szülő, félig megemésztett rovartáplálékkal eteti. Kilenc hónapos korában félig-meddig önálló.

Rokon fajai

szerkesztés

Az összes hangyászféle rokonságban áll a törpehangyásszal.

További információk

szerkesztés