Wikipédia

Írország

állam Északnyugat-Európában
Ez a szócikk a jelenkori független államról szól. Hasonló címmel lásd még: Írország (egyértelműsítő lap).

Írország (angolul: Ireland IPA: [ˈaɪərlənd], írül: Éire IPA: [ˈeːɾʲə]ⓘ) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

Írország / Ír Köztársaság1
Éire
Ireland
Írország zászlaja
Írország zászlaja		 Írország címere
Írország címere
Nemzeti mottó: Éire go deo (nem hivatalos)
Fé Mhóid Bheith Saor (nem hivatalos)
Nemzeti himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala)
FővárosaDublin
é. sz. 53°, ny. h. 8°Koordináták: é. sz. 53°, ny. h. 8°
Államformaköztársaság
Vezetők
Uachtarán
(államfő)		Michael D. Higgins
Taoiseach
(kormányfő)		Leo Varadkar
Tánaiste
(kormányfőhelyettes)		Micheál Martin
A Dáil Éireann elnökeSeán Ó Fearghaíl
TörvényhozásOireachtas
Hivatalos nyelvír (gael) és angol
függetlenséga Brit Birodalomtól
angol-ír szerződés aláírása1921. december 6.
Tagság
Lista
  • Európai Unió
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európa Tanács
  • Európai Űrügynökség
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • Északi Harccsoport
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Ázsiai Fejlesztési Bank
  • Ausztrália Csoport
  • Eurocontrol
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • UNESCO
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • Európai Gazdasági Közösség
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • World Customs Organization
  • Task Force for International Cooperation on Holocaust Education, Remembrance, and Research
    • Népesség
    Népszámlálás szerint5 123 536 fő (2022)[1]
    Rangsorban125
    Népsűrűség72 fő/km²[2]
    GDP2012
    Összes210 223 millió USD (47)
    Egy főre jutó45 888 USD
    Földrajzi adatok
    Terület70 273 km²
    Rangsorban117
    Víz2%
    IdőzónaWET (UTC0)
    WEST (UTC+1)
    Egyéb adatok
    PénznemEuró (EUR)
    Nemzetközi gépkocsijelIRL
    Hívószám353
    Segélyhívó telefonszám112
    Internet TLD.ie
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozóBS 1363
    Közlekedés irányabal
    A Wikimédia Commons tartalmaz Írország / Ír Köztársaság1 témájú médiaállományokat.


    1 Az ország neve Írország, az állam leírása Ír Köztársaság[3]

    Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.[4][5][6] 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb.[7] Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.[8][9]

    Etimológia szerkesztés

    Az „ír” és az „Éire” név az óír Ériu névből származik, aki az ír mitológia istennője volt.[10]

    Földrajz szerkesztés

     
    Az Ír-sziget domborzati térképe

    Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

    Domborzat szerkesztés

    Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

    Vízrajz szerkesztés

    Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16 000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered, és amíg eljut az Atlanti-óceánig, összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és a Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne és Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi-csatornarendszer kiépítése, melynek fő ága, a Királyi-főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

    Éghajlat szerkesztés

    Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

    Növény- és állatvilág szerkesztés

     
    A lunda jellemző a tengerparti területeken

    Lásd az Ír-sziget szócikkben.

    Környezetvédelem szerkesztés

    Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

    Írország nemzeti parkjai:[11]

    • Wicklow Mountains Nemzeti Park – 20 000 hektár, a glaciális völgyben kolostor;
    • The Burren Nemzeti Park – sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág;
    • Glenveagh Nemzeti Park – nagy kiterjedésű botanikus kert;
    • Renville Park – egy kastély és tartozékai, valamint park;
    • Killarney Nemzeti park – "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.

    Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

    Történelem szerkesztés

    Az Ír-sziget első lakói a kőkorszakban jelentek meg. A középkorban Anglia szerezte meg a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség (ma: Európai Unió) tagja lett.

     Bővebben: Írország történelme

    Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

     
    Leinster House, a parlament üléshelye

    Alkotmány, államforma szerkesztés

    Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van.

    2022-ben az államfő Mícheál D. Ó hUiginn.

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

    A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

    Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. 2020-tól a taoiseach posztját Mícheál Ó Máirtín tölti be.

    A választásokon jellemzően arányos képviseletet alkalmaznak többmandátumos választókerületekben és az egyetlen átruházható szavazat (STV) rendszerén keresztül, kivéve az elnökválasztáson és az időközi választásokon, amin az STV egygyőzteses analógját használják, az azonnali többfordulós szavazást, más néven alternatív szavazást (IRV/AV).[12]

    Közigazgatási beosztás szerkesztés

    A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számontartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.

    Az Ír Köztársaság felosztása (megyék és városok, zárójelben az ír nevek):

     
    Írország megyéi. A világoszöld terület Észak-Írország
    1. Fingal (Fine Gall)1
    2. Dublin főváros (Baile Átha Cliath)1
    3. Dún Laoghaire-Rathdown (Dún Laoghaire–Ráth an Dúin)1
    4. Dél-Dublin (Áth Cliath Theas)1
    5. Wicklow (Cill Mhantáin)
    6. Wexford (Loch Garman)
    7. Carlow (Ceatharlach)
    8. Kildare (Cill Dara)
    9. Meath (An Mhí)
    10. Louth (Lú)
    11. Monaghan (Muineachán)
    12. Cavan (An Cabhán)
    13. Longford (An Longfort)
    14. Westmeath (An Iarmhí)
    15. Offaly (Uíbh Fhailí)³
    16. Laois (Laois)³
    17. Kilkenny (Cill Chainnigh)
    1. Waterford City (Port Láirge (Cathair))
    2. Waterford (Port Láirge (Contae))
    3. Cork City (Corcaigh (Cathair))
    4. Cork (Corcaigh (Contae))
    5. Kerry (Ciarraí)
    6. Limerick (Luimneach (Contae))
    7. Limerick City (Luimneach (Cathair))
    8. Dél-Tipperary (Tiobraid Árann Theas)²
    9. Észak-Tipperary (Tiobraid Árann Thuaidh)²
    10. Clare (An Clár)
    11. Galway (Gaillimh (Contae))
    12. Galway City (Gaillimh (Cathair))
    13. Mayo (Maigh Eo)
    14. Roscommon (Ros Comáin)
    15. Sligo (Sligeach)
    16. Leitrim (Liatroim)
    17. Donegal (Dún na nGall)


    térkép szerkesztése

    1. Dún Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa korábbi Dublin megyeként egy közigazgatási egység volt.

    2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel

    3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven voltak ismertek.

    Politikai pártok szerkesztés

    A jelentősebb politikai pártok és vezetőik (zárójelben) 2018 elején:[13]

    • Solidarity-People Before Profit vagy AAAS-PBP
    • Fianna Fail [Micheal MARTIN]
    • Fine Gael [Leo VARADKAR]
    • Green Party [Eamon RYAN]
    • Labor (Labour) Party [Brendan HOWLIN]
    • Renua Ireland [John LEAHY]
    • Sinn Fein [Gerry ADAMS]
    • Social Democratics [Catherine MURPHY, Roisin SHORTALL]
    • Socialist Party
    • The Workers' Party [Michael DONNELLY]

    Védelmi rendszer szerkesztés

     Bővebben: Írország hadereje

    Népesség szerkesztés

     
    A népesség alakulása a teljes szigeten 1600 és 2000 között
     
    Írország népsűrűsége 2016-ban

    Általános adatok szerkesztés

    Népesség: 4 848 078 (2017)

    Főváros: Dublin 505 739 fő (agglomerációval 1 661 185 fő)

    Népsűrűség: 57,5 fő/km²

    Várható élettartam: 77 év

    Népességének változása szerkesztés

    A népesség alakulása 1960 és 2022 között
    Lakosok száma
    2 828 600
    2 888 800
    3 036 850
    3 373 750
    3 538 082
    3 534 235
    3 674 171
    4 070 262
    4 560 155
    5 123 536
    1960196619721979198519911997200420102022
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések szerkesztés

     Bővebben: Írország városai
    Legnagyobb 20 település (2016. évi népszámlálás)[14][15]

     
    Dublin
     
    Cork

    		 # Település Népesség # Település Népesség

     
    Limerick
     
    Galway

    1 Dublin 1 173 179 11 Kilkenny 26 512
    2 Cork 208 669 12 Ennis 25 276
    3 Limerick 94 192 13 Carlow 24 272
    4 Galway 79 934 14 Tralee 23 691
    5 Waterford 53 504 15 Newbridge 22 742
    6 Drogheda 40 956 16 Portlaoise 22 050
    7 Swords 39 248 17 Balbriggan 21 722
    8 Dundalk 39 004 18 Naas 21 393
    9 Bray 32 600 19 Athlone 21 349
    10 Navan 30 173 20 Mullingar 20 928


    Etnikai megoszlás szerkesztés

    Az országot 2011-ben 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% – egyéb fehér, kb. 2% – ázsiai, 1,4% – fekete, 2,5% – egyéb.[16]

    Külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikaiak, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak.[17]

    Nyelvi megoszlás szerkesztés

    Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol.

    Főleg az angolt és jóval kevesebben az írt (gael) is beszélik.

    Vallási megoszlás szerkesztés

    2011-es felmérés alapján a lakosság 84%-a római katolikus, 7,6% – vallás nélküli, 2,8% – anglikán, 1% – muzulmán, 1% – ortodox keresztény.

    Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.

    Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási köntösben megjelenő etnikai konfliktus.

    Szociális rendszer szerkesztés

     Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    Gazdaság szerkesztés

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 529,2 mrd $ (2022) [18]
    GDP növekedési ráta - 0,7% (2023 Q2) [19]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 126 905 $ (2022) [20]
    Államadósság 224,8 mrd € (2022) [21]
    Államadóssági ráta 44,7% (2022) [21]
    Infláció 6,3% (2023. augusztus) [22]
    Foglalkoztatottsági ráta 74,% (2023 Q2) [23]
    Munkanélküliségi ráta 4,1% (2023. augusztus) [24]
    Minimálbér 1 910€ (2023) [25]
    Bérnövekedés üteme 4,3% (2023 Q2) [26]
    Jegybanki alapkamat 4,5% (2023. szeptember) [27]
    SZJA 40% (2023) [27]
    ÁFA (általános) 23% (2023) [28]
    TAO 12,5% (2023) [27]

    Írország Európa egyik legszegényebb országából vált néhány évtized alatt az egyik leggazdagabbá. Bár a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság súlyosan érintette, utána pár év múlva újra nagyon gyors tempóban fejlődött tovább. 2014-től a gazdasága világszinten az egyik leggyorsabb növekedést mutatta.[29] Ma Európában itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP.

    Írország egy főre eső GDP-je (nominális), euróban, 2012 és 2019 között, összehasonlítva Magyarországéval.[30]
    Állam 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
      Írország 38,090 38,890 41,870 55,970 57,210 61,870 66,670 70,470
      Magyarország 10,050 10,310 10,730 11,400 11,740 12,830 13,690 14,720

    A múlt szerkesztés

    Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

    Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

    1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó – ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara) – sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabadkereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

    A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

    Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezek a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

    A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

    1. fiskális konszolidáció;
    2. jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások);
    3. kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja);
    4. külföldi tőke exporttevékenysége;
    5. az Európai Unió exportjuttatásai.

    Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai „kistigrisek” növekedéséhez fogható.

    Általános adatok szerkesztés

    Gazdasága: ipari agrárország.

    • A GDP összetétele származási szektoronként 2017-ben:[31] mezőgazdaság: 1,2%, ipar: 38,6%, szolgáltatások: 60,2%
    • A munkaerő foglalkozása (2015-ös becslés):[31] mezőgazdaság: 5%, ipar: 11%, szolgáltatások: 84%
     
    Dublin
     
    Jövedelem eloszlás személyenként a nemzeti átlag százalékában

    Gazdasági adatok szerkesztés

    Írország gazdasági adatai 2012-2017 között:[32]

    Év GDP
    (milliárd US$ PPP)     		GDP per fő
    (US$ PPP)     		GDP növekedés
    (reál)     		Infláció
    		 Munkanélküliség
    		 Államadósság
    (GDP %-ban)
    2012  211.7  46,058  0.0 %   1.9 %   15.5 %   119.7 %
    2013  218.6  47,422  1.6 %   0.6 %   13.8 %   119.6 %
    2014  241.0  52,133  8.3 %   0.3 %   11.9 %   104.7 %
    2015  305.7  65,656  25.5 %   −0.1 %   10.0 %   77.1 %
    2016  325.4  69,248   5.1 %   −0.2 %   8.4 %   72.9 %
    2017  357.2  75,538  7.8 %   0.3 %   6.7 %   68.5 %

    Mezőgazdaság szerkesztés

    Főbb mezőgazdasági termények, termékek: árpa, burgonya, búza; marhahús, tejtermékek.[31]

    Ipar szerkesztés

    Főbb iparágak: gyógyszeripar, vegyipar, számítógépipar (hardver- és szoftvergyártás), élelmiszeripar (ital, sör); orvosi eszközök gyártása[31]

    Külkereskedelem szerkesztés

    Főbb termékek:[31]

    • Export: gépek és berendezések, számítógépek, vegyi anyagok, orvosi eszközök, gyógyszerek; élelmiszerek, állati termékek, élőállat
    • Import: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat

    Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[31]

    • Export:   USA 27,1%, Egyesült Királyság 13,4%, Belgium 11%, Németország 8,1%, Svájc 5,1%, Hollandia 4,9%, Franciaország 4,3%
    • Import:   Egyesült Királyság 29%, USA 18,9%, Franciaország 12,1%, Németország 9,6%, Hollandia 4,1%

    Közlekedés szerkesztés

     
    Utcakép egy településen, Bailieborough

    Közút szerkesztés

    Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve egy-egy fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályán, ahol – a gépjármű méretének függvényében – néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobiltelefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolójegy hiányában a gépkocsira a kijelölt parkolóhelyen is tehetnek kerékbilincset. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.[mikor?]

    A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

    Vasút szerkesztés

    Légi szerkesztés

    Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér.

    Írország nemzeti légitársasága, az Aer Lingus Belfast Cityből, Corkból, Dublinból és Shannonból Európába, Észak-Afrikába és Észak-Amerikába nyújt szolgáltatásokat. Egyéb ír légitársaságok a Ryanair, a Stobart Air, a CityJet, az ASL Airlines Ireland.

     Bővebben: Kategória:Írország repülőterei

    Vízi szerkesztés

    A nagyobb kikötők Dublinban, Belfastban, Corkban, Rosslareban, Derryben és Waterfordban vannak.

    Telekommunikáció szerkesztés

    Hívójel prefix EI-EJ
    ITU zóna 27
    CQ zóna 14
     Lásd még: Írország hívójelkörzetei

    Kultúra szerkesztés

    Képek
     
    Egy régi templom romjai kelta keresztekkel, Clonmacnoise
     
    A dublini vár
     
    Néptáncosok Szent Patrik ünnepén
     
    Dobosok a Galway Arts fesztiválon
     
    Bodhran, hagyományos ír dob
     
    Tipikus ír kocsma Donegal megyében
     
    Ír fekete sör (stout)
     
    Ír kávé (kávé, whiskey, cukor)
     
    Irlandi ürügulyás
     
    Egy hagyományos ír ház
     
    A Cork-i Egyetem
     
    Kylemore-apátság
     
    A lóhere az ország egyik jelképe
     
    George Bernard Shaw, Nobel-díjas író (1856–1950)
     
    Szent Patrik

    Oktatási rendszer szerkesztés

     Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    Kulturális intézmények szerkesztés

    A vezető galériák otthont adnak az ír kortárs művészek alkotásainak és a maroknyi régi mesterek alkotásainak. A főbb galériák Dublinban:[33]

    • Ír Nemzeti Galéria. Ennek a galériának az egyik legmeglepőbb alkotása a Krisztus elfogása, amelyet az itáliai festő, Michelangelo Merisi készített. A több száz évig elveszettnek hitt képet 1992-ben találták meg Dublinban és a Nemzeti Galéria restaurálta.
    • Hugh Lane Városi Galéria
    • Ír Modern Művészeti Múzeum
    • Nemzeti Szobrász Gyár

    Corkban:

    • Crawford Városi Művészeti Galéria

    Világörökségi helyszínek szerkesztés

    Az UNESCO a következő helyszíneket nyilvánította kulturális világörökséggé:

     Bővebben: Írország világörökségi helyszínei

    Művészetek szerkesztés

     
    Az Aughnanure vár

    Irodalom szerkesztés

     Bővebben: Írország irodalma

    George Berkeley, Jonathan Swift, James Joyce, George Bernard Shaw, Richard Brinsley Sheridan, Oliver Goldsmith, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Patrick Kavanagh, Samuel Beckett, John Millington Synge, Seán O’Casey, Séamus Heaney, Bram Stoker.

    Zene szerkesztés

    Népzene szerkesztés

    A legkedveltebb tradicionális hangszerek:

    • a hárfa a legkorábbi, és az ír kultúrát szimbolizálja;
    • a bodhra, kézi bőrdob;
    • az Uillean duda, ami a skót duda ír változata.[33]

    Kortárs zene szerkesztés

    U2, The Cranberries, The Kelly Family, Boyzone, Ronan Keating, Ronan Hardiman, Thin Lizzy, Gary Moore, Mark Feehily, Westlife, Jedward, One Direction (Niall Horan), Ben Haggerty (Macklemore), The Script, Hothouse Flowers, Hozier, The Corrs

    Főbb fesztiválok szerkesztés

    • Szent Patrik napja
    • Tralee Rózsája, az ország egyik legnagyobb fesztiválja[34]
    • Corki Nemzetközi Kórus Fesztivál
    • Waterfordi Könnyű Opera Fesztivál
    • Kilkennyi Művészeti Hét
    • Wexfordi Opera Fesztivál
    • Guinness Nemzetközi Dzsessz Fesztivál (Cork)
    • Fleadh Cheoil Na Heireann (Zenefesztivál)
    • Osztriga Fesztivál (Galway)
    • Galwayi lóversenyek
    • Dublini Írók Hete

    Filmművészet szerkesztés

    Írországot először az amerikai filmesek fedezték fel az 1910-es évek elején: több film is forog a "smaragdszigeten". Az 1910-ben Beaufortban felvett The Lad from Old Irelandet az első, külföldön forgott amerikai filmként tartják számon. Rendezője, Sidney Olcott stúdiót tervezett létrehozni Írországban, de a világháború kitörése közbeszólt.

    Az első igazán ír filmként Walter MacNamara 1913-as The Story of David and Greig című rövidfilmjét tartják számon. Az első egész estés alkotás az egy évvel később készült, szintén MacNamara rendezte Ireland, a Nation volt.

    Az ír filmek visszatérő témája az angol-ír konfliktus – a nemzeti hősként tisztelt Bobby Sands alakja például több filmben (Some Mother’s Son, 1996; Hunger, 2008; Bobby Sands: 66 Days, 2016) is életre kel –, de a katolikus egyház hatása és témaként való jelenléte is jellemző (Song for a Raggy Boy, 2003; Calvary, 2014).

    Ma is igen gyakran készülnek koprodukciós filmalkotások Írországban. A partner főleg amerikai vagy brit, de itt forgott például a Jórgosz Lánthimosz rendezte A homár is.

    Hagyományok szerkesztés

     Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    Gasztronómia szerkesztés

    A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel az ír pörkölt.[33]

    Írország a Guinness hazája, a krémesen sötét testes vagy barna sörnek, amely az ország nemzeti itala.

    Turizmus szerkesztés

     Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

    Kerékpáros turizmus szerkesztés

    EuroVelo 1 szerkesztés

     Bővebben: EuroVelo 1: Atlantic Coast Route

    Az országon az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat két útvonala is keresztülhalad. Az első az EV1, vagyis az Atlantic Coast Route, amely Norvégiából halad Portugália tengerpartjai felé, miközben végig az Atlanti-óceán partjai mellett húzódik. Vannak kész, kivitelezés alatt álló, illetve tervezett szakaszai is. Kis vízi átkelés után az Egyesült Királyságból érkezik ide, majd szintén vízi átkelés után Franciaország felé veszi az útját.[35]

    EuroVelo 2 szerkesztés

     Bővebben: EuroVelo 2: Capitals Route

    A második útvonal az EV2, vagyis a Capitals Route, amely érinti az EV1-et. Galwayből indul, és rögtön Dublin felé veszi az irányt. Az útvonal ír szakasza egyelőre még teljes egészében kivitelezés alatt áll. Kompátkelés után az útvonal Hollandia felé halad tovább. Nevéhez híven az általa érintett országok fővárosait igyekszik meglátogatni.[36]

    Sport szerkesztés

     
    Ír futball

    Írországban a hurling és az ír foci (wd) a nemzeti sport. Az ír focit nem fizetett "profik" űzik, s Írországon kívül szinte sehol nem játsszák. A hurling a leggyorsabb szabadtéri sport a világon, amelyre minden ír rendkívül büszke. Ezeken kívül igen népszerű az európai labdarúgás és a rögbi. Az ír nemzeti rögbiválogatott a 2010-es rögbi világranglistán az 5. helyen áll.

     
    Hurling-ütő és labda

    Olimpia szerkesztés

    Az ország eddig nyolc aranyérmet szerzett a játékok során. A legeredményesebb sportág az atlétika.

    Bővebben: Írország az olimpiai játékokon

    Labdarúgás szerkesztés

    Az ír labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.

    Ünnepek szerkesztés

    Hivatalos ünnepek szerkesztés

    Dátum Ünnep
    Január 1. Újév napja
    Március 17. Szent Patrik napja
    Változó Nagypéntek
    Változó Húsvéthétfő
    Május utolsó hétfője Tavaszi állami ünnep Észak-Írországban
    Június első hétfője Júniusi állami ünnep az Ír Köztársaságban
    Július 12. A boyne-i csata napja Észak-Írországban
    Augusztus első hétfője Augusztusi állami ünnep
    Augusztus utolsó hétfője Nyári állami ünnep Észak-Írországban
    Október utolsó hétfője Októberi állami ünnep
    December 25. Karácsony
    December 26. Szt. István napja az Ír Köztársaságban
    December 26. Boxing Day Észak-Írországban
     
    Lányok ír népzenét játszanak egy Szent Patrik napi parádén

    Egyéb ünnepek szerkesztés

    Nagypéntek:

    • A Húsvét előtti péntek.
    • Húsvét hétfő: a Húsvét utáni nap.
    • Májusi Bank Holiday: az első hétfő május hóban.
    • Júniusi Bank Holiday: az első hétfő június hóban.
    • Augusztusi Bank Holiday: az első hétfő augusztus hóban.
    • Októberi Bank Holiday: az utolsó hétfő október hóban.

    A "bank holiday" amolyan szabad hétfő, hivatalos munkaszüneti nap, aminek köszönhetően három napos a hétvége. Elvileg minden évszakban kapnak egy ilyet a polgárok. A legtöbb gyár, üzem, a posták, bankok és közhivatalok zárva vannak, de némelyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, rövidített nyitvatartással, esetleg a nagy kiárusításokat éppen erre a napra időzítve (ez a szabadnap nem a zárva tartó bankokról, hanem a törvényt beterjesztő, angol Bank nevű képviselőről kapta a nevét a legenda szerint).

    Jegyzetek szerkesztés

    1. ↑ https://www.cso.ie/en/releasesandpublications/ep/p-cpr/censusofpopulation2022-preliminaryresults/introduction/
    2. ↑ Worldometers 2020
    3. ↑ Írország Alkotmánya (Bunreacht na hÉireann/Constution of Ireland, Article 4 és Ír Törvénykezés Könyve (Irish Statute Book, Section 2)
    4. ↑ Szám-Lap –Írország – a kelta tigris. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
    5. ↑ Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009.
    6. ↑ Európa növekedési bajnoka: kelta tigris vagy mindenkit átverő bűvész? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
    7. ↑ Download WEO Data: October 2019 Edition, 2020. december 16.
    8. ↑ Human Development Report 2020 pp. 343. HDRO (Human Development Report Office) United Nations Development Programme. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
    9. ↑ Henry, Mark. In Fact An Optimist's Guide to Ireland at 100.. Dublin: Gill Books (2021. április 27.). ISBN 978-0-7171-9039-3. OCLC 1276861968 
    10. ↑ Ériu, The Encyclopedia of Medieval Literature in Britain, 4 Volume Set (angol nyelven). Chichester: John Wiley & Sons (2017. április 27.). ISBN 978-1-118-39698-8 
    11. ↑ National Parks in Ireland. [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 18.)
    12. ↑
    13. ↑ https://www.indexmundi.com/ireland/political_parties_and_leaders.html
    14. ↑ Archivált másolat. [2014. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
    15. ↑ https://www.citypopulation.de/en/ireland/cities/
    16. ↑ Archivált másolat. [2013. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
    17. ↑ http://www.cso.ie/statistics/placebirthagegroup.htm
    18. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=IE
    19. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/gdp-growth-annual
    20. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=IE&view=chart%2C
    21. ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/ireland
    22. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/inflation-cpi
    23. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/employment-rate
    24. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/unemployment-rate
    25. ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/ireland
    26. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/wage-growth
    27. ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/ireland/indicators
    28. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/sales-tax-rate
    29. ↑ Länder mit dem größten Wachstum des Bruttoinlandsprodukts (BIP) 2019 (német nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
    30. ↑ Gross domestic product at market prices (Current prices and per capita). Eurostat
    31. ↑ a b c d e f CIA World Factbook. [2019. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
    32. ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
    33. ↑ a b c Robin Gauldie: Írország, 2006.
    34. ↑ https://www.irishtourism.com/must-see-attractions-in-ireland/festivals-in-ireland/1225
    35. ↑ http://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-1
    36. ↑ http://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-2

    Irodalom szerkesztés

    Angolul szerkesztés

    Németül szerkesztés

    Magyarul szerkesztés

    További információk szerkesztés

     
    A Wikimédia Commons tartalmaz Írország témájú médiaállományokat.

    Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Írország&oldid=27038279”