Főmenü megnyitása
Pécsvárad, bencés apátság

A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

A név eredeteSzerkesztés

A középkorban a szerzetesek épületeit monostor megjelölés mellett a klastrom szóval is illették. A monostor a görög monasztérion (remetelak) szóból kialakult latin monasterium átvétele,[1] a klastrom a latin claustrum (retesz, lakat, erőd, végvár) szóból alakult ki.[2] A középkori latinban a claustrum monasterii a rendház laikusok elől elzárt belső része volt, majd a claustrum rendház értelemben önállósult. Mára eltűnt; a kolostor szó teljesen kiszorította. Ezt a szót a nyelvújítók hozták létre (1784-ben)[3] a klastrom régies és tájnyelvi kalastorom névváltozatának lerövidítésével. Eredeti alakja (kalastor) az akkor még azonos jelentésű monostor hangalakjához igazodott.[4] A rendház kifejezés még újabb keletű: a 19. században alakult ki.

A „kolostor” és „monostor” kifejezéseket mindmáig többnyire szinonimaként használják, de jelentésük elkezdett különválni. A monostor inkább a monasztikus rendek templommal egybeépített, kötött rendszerű telepét jelenti – az ilyen telepek a rend tagjainak minden élet-, hit- és gazdasági funkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar, gazdálkodás) kiszolgálják. A kolostor viszont inkább csak a szerzetesek szállásépülete, amihez templom is csatlakozhat (nem fontos egybeépíteni), de nincs komplett kiszolgáló egysége.[5] Rendháznak vagy székháznak általában a kolostorhoz, illetve monostorhoz tartozó, de más településen lévő szerzetesházat nevezik, így például a győri bencés rendház, illetve székház 2012-ig Pannonhalmához tartozott.[6]

Kolostorokat építő vallásokSzerkesztés

A keresztény kolostorSzerkesztés

 
Pannonhalma, bencés apátság
 
Szent Mauriciusz Monostor (Bakonybél) légi felvételen
 
Bakonybél, Szent Mauriciusz Monostor a levegőből

A kolostor (monostor) maga a szerzetesház, rendház, vagy egyszerűen: ház (női szerzetesrendeknél: zárda) az épületet jelöli, amely a szerzetesi élet vitelére az egyházjog szerint alkalmas. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalán. "A szerzetesek vagy az apácák bizonyos szabályok (regula) szerinti együttélésére szolgáló épület(csoport), mely egyben a legkisebb szervezeti egység a szerzetesrenden belül. Jellemző rájuk a külvilágtól való elzárkózás; elnevezéseik is erre utalnak: a kolostor a claustrum szóból ered, ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre utaló görög monakhosz szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem (dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely."[7]

Kolostorok MagyarországonSzerkesztés

Az első magyarországi kolostorokat a bencések alapították a 10. század végétől:

Kolostorok légi felvétel galériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 346.
  2. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 277.
  3. Csorba Csaba: Kolostorok Magyarországon. [2011. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  4. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár. ANNO Kiadó, ISBN 963-375-178-0 p. 280.
  5. Eberbach, ciszterci monostor (1135., 1170-1186), alaprajz… (magyar nyelven). BME Építészettörténeti és Műemléki tanszék, 1. o.. Hozzáférés ideje: 2007. december 23. 
  6. Géza atya válaszol, VII. évfolyam 11. szám (magyar nyelven), Hitvallás (2006. november). Hozzáférés ideje: 2007. december 2.  Archiválva 2008. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9

ForrásokSzerkesztés

Nézd meg a kolostor címszót a Wikiszótárban!