Bakonybél
Bakonybél község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Bakonybél | |||
A bencés Szent Mauríciusz-monostor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Márkus Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 8427 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1108 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,04 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″47.252850°N 17.729581°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 10″, k. h. 17° 43′ 46″47.252850°N 17.729581°E | |||
Bakonybél weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésAz Öreg-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy közelében, a Gerence-patak völgyében fekszik. A legközelebbi város a 16 kilométerre lévő Zirc.
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton, a Zirc és Pápa térségét összekötő 8301-es úton közelíthető meg, amely végighúzódik a község központján.
Története
szerkesztésElső fennmaradt írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít nekik.
A török időkben teljesen elpusztult, majd a pannonhalmi apátság birtokába került, amely a török kiűzése után újratelepítette. A 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.
2018-ban felújították a Szent Mauríciusz Monostort.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Baky György (SZDSZ)[3]
- 1994–1998: Kuti Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Kuti Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Baky György (független)[6]
- 2006–2010: Baky György (SZDSZ)[7]
- 2010–2014: Baky György Sándor (független)[8]
- 2014–2019: Márkus Zoltán (független)[9]
- 2019–2024: Márkus Zoltán (független)[10]
- 2024– : Márkus Zoltán (független)[1]
Népessége
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1264 | 1240 | 1221 | 1204 | 1127 | 1106 | 1108 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,1%-a cigánynak, 0,1%-a szlováknak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,8% volt római katolikus, 2,8% református, 1,2% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[12]
Képek
szerkesztés-
A település látképe madártávlatból
-
Bakonybél látképe a Köves-hegyről
-
A bencés monostor épületegyüttese
-
A bencés monostor a felújítás előtt
-
Bakonybél temploma
-
Nepomuki Szent János-szobor
-
Tájház
-
Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára
Nevezetességei
szerkesztésTurisztikai látványosságai
szerkesztés- Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
- Szent Mauríciusz Monostor:[13] barokk stílusú, 18. század
- Szentkút-kápolna
- Pannon Csillagda[14]
- Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
- Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok
- Hubertlaki-tó, a bakonyi „Gyilkos-tó”[15] – Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, de leégett.[16]
- Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza[17]
- Hamuházi-rét, ahol az Esterházy grófok emeletes vadászkastélya, a Hubertlak állt, ma pedig vadászház és egy kulcsosház.[18]
Nevezetes emberek
szerkesztés- Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja, 1832 és 1839 között bakonybéli apát
- Utolsó éveiben itt működött és itt is halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
- Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, akit 2009. április 18-án Bakonybél díszpolgárává választottak. A faluban, amely indiántáborok kiindulópontja is, saját birtokkal rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében Bakonybél állandó lakosa volt.[19]
- Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola egykori igazgatója, 1921–1938 között Bakonybél apátja
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Bakonybél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Bakonybél Helységnévtár
- ↑ Bakonybél Helységnévtár
- ↑ Szent Mauríciusz Monostor, bakonybel-monostor.hu
- ↑ Pannon Csillagda Magyarország első számú, komplex csillagászati ismeretterjesztő centruma, csillagda.net
- ↑ A bakonyi Gyilkos-tó remek ellenszer a stresszre, origo.hu
- ↑ Hubertlaki-tó (Bakonyi Gyilkos-tó) Archiválva 2018. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, welovebalaton.hu
- ↑ Hubertlaki kulcsosház Archiválva 2018. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, bakonyerdo.hu
- ↑ Hubertlaki tó (Bakonyi gyilkos tó), bakony-zirc.hu
- ↑ Cseh Tamás indián díszpolgár! Archiválva 2009. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Szabadföld, 2009. április 17.
További információk
szerkesztés- Bakonybél az Irány Magyarország! honlapján
- Zirci kistérségi portál Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szerelmes földrajz (videó) Cseh Tamás mesél bakonybéli kötődéséről a Duna Televízió műsorán 2008. július 12.
- Bakonybél műemlékei
- Ismeretek, információk Bakonybélről
- Szent Mauríciusz Monostor (Bakonybél)
- Tölgyesi József: Bakonybél és környéke; Panoráma, Bp., 1988
- Veress D. Csaba: Bakonybél története; Viza, Veszprém, 2000
- A béli Szent Mauríciusz Monostor története, 1018–1998; Szt. Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2002
- Isten házában, közösségben. Bencés monostor ezer éve Bakonybélben; szerk. Vásárhelyi Anzelm; Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2013
- Szökrényes Anita: Bakonybél a Bakony szívében; Szülőföld,Gencsapáti, 2016
- Vallis sanctorum. Fejezetek a bakonybéli monostor ezeréves történetéből; szerk. Dénesi Tamás; Szt. Mauríciusz Monostor–Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Bakonybél–Pannonhalma, 2020 (Studia ex Archivo Sancti Martini edita)
- Kirándulás a Bakony közepén, a szerzetesek és betyárok földjén- BAKONYBÉL Átutazó film a településről