Főmenü megnyitása
Wikipédia

Bakonybél

magyar település

Bakonybél község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Bakonybél
Bakonybél01v.jpg
Bakonybél címere
Bakonybél címere		 Bakonybél zászlaja
Bakonybél zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállás község
Polgármester Márkus Zoltán (független)[1]
Irányítószám 8427
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1221 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség50,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonybél (Magyarország)
Bakonybél
Bakonybél
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″
Bakonybél (Veszprém megye)
Bakonybél
Bakonybél
Pozíció Veszprém megye térképén
Bakonybél weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybél témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. A török időkben teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán. 2018. január és 2018. október 20-a között elkészült a Szent Mauríciusz Monostor felújítása.[3]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).[4]

KépekSzerkesztés

  • Bakonybél temploma

  • Bakonybél légi felvételen

  • A monostor és a templom

  • Bakonybél látképe a Köves-hegyről

  • Bencés monostor, még a felújítás előtt

  • Tájház

  • Cseh Tamás, Bakonybél díszpolgára

  • Bakonybél légi felvétel 1.

  • Bakonybél légi felvétel 2.

  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 1.

  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 2.

  • Szent Mauriciusz Monostor, Bakonybél 3.

  • Bakonybél látképe madártávlatból

  • Szent Mauriciusz Monostor (Bakonybél) légi felvételen

  • Bakonybél, Bakony Hotel a levegőből

NevezetességeiSzerkesztés

Turisztikai látványosságaiSzerkesztés

  • Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
  • Szent Mauríciusz bencés monostor:[5] barokk stílusú, 18. század
  • Szentkút-kápolna
  • Pannon Csillagda[6]
  • Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
  • Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok
  • Hubertlaki-tó, a bakonyi „Gyilkos-tó”[7] Hubertlak az Esterházy család vadászkastélya volt, de leégett.[8]
  • Bakonybéli Erdészet hubertlaki turistaháza[9]

Nevezetes emberekSzerkesztés

  • Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja 1832 és 1839 között bakonybéli apát volt.
  • Utolsó éveiben itt működött és itt halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
  • Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos.[10]
  • Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola igazgatója; 1921–1938 között Bakonybél apátja.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bakonybél&oldid=21588342”