Zirc

magyarországi város Veszprém megyében

Zirc (németül: Sirtz[3]) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa”. A festői település Magyarország legmagasabban fekvő városa, központja 400 m magasan helyezkedik el. A Bakony keleti részén, a Cuha patak szomszédságában fekszik. Veszprémtől 25 km-re és a Balaton északi keleti sarkától 30 km-re északra, Pápától körülbelül 45 kilométerre keletre és 57 kilométerre délre Győrtől. 2018-ban 6805 lakossal rendelkezett.

Zirc
Az ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár
Az ciszterci apátság és a Reguly Antal műemlékkönyvtár
Zirc címere
Zirc címere
Zirc zászlaja
Zirc zászlaja
Becenév: A Bakony fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállás város
Polgármester Ottó Péter (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8420
Körzethívószám 88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség6805 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség184,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zirc (Magyarország)
Zirc
Zirc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″
Zirc (Veszprém megye)
Zirc
Zirc
Pozíció Veszprém megye térképén
Zirc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A városhoz tartozik Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.

A város szimbóluma a zirci ciszterci apátság, amely 1737 és 1752 között épült. Egyéb látnivalók közé tartozik a helyi arborétum, a Természettudományi Múzeum és a Reguly Antal Könyvtár.

A Bakony erdejének sűrűjében az akkoriban csak jórészt erdei vadak járta tájon, a 400 m magasan fekvő ciszterci kolostort, a rend nagy hazai pártfogója III. Béla királyunk alapította és a 15. századig élte virágkorát. A török uralom idején a szerzetesek annyira rettegtek a hódító oszmánoktól, hogy elmenekültek az apátságból és maga a település is elnéptelenedett. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom. Ettől kezdve a kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt, és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. 1735-ben kóstolták meg először az itt helyben készült sört, amit némi kihagyás után 2015-től újra főznek.

A híres zirci arborétumot is az 1182-ben letelepedett ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os terület Magyarország ma legmagasabban fekvő élőfa gyűjteményét rejti, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.

FekvéseSzerkesztés

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 méteres szintvonal halad át). Veszprémtől 25 kilométerre északra, Pápától 45 kilométerre keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 kilométer távolságra van.

A város központján észak-déli irányban áthalad a 82-es főút, amelyből itt több alsórendű út is kiágazik, köztük a két legfontosabb a főút 20. kilométere előtt nyugat felé letérő, Pápa térségéig vezető 8301-es út és a 21. kilométernél, keleti irányban kiinduló, a Keleti-Bakony településein át Mórig húzódó 8216-os út.

Zirc nemcsak közúti, de vasúti megközelítési lehetőséggel is rendelkezik, mivel áthalad a területén, szintén észak-déli irányban a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal, sőt az itteni vasútállomásról egy vasúti szárnyvonal is kiágazik keleti irányban, Dudar felé, bár ez utóbbi vonalon 1995 óta szünetel a személyforgalom.

Nevének eredeteSzerkesztés

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.[4][5] Legvalószínűbben azonban a szláv *sirьcь (ejtsd: /szirici/) ’árva gyermek’ szóból lett azonos személynév az alapja magyar vagy szláv településnév-adással.[6]

A település történeteSzerkesztés

Története, amely több mint 800 évre tekint vissza (a település első ismert említése 1199-ből származik, Siric formában[6]), leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, ez a 15. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között kiemelkedő szerepet töltött be.[7]

Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, de 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása.[8]

A település 1984-ben kapott városi rangot.

Településrészei: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2001. február 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[20] Lemondása ellenére ugyanő elindult az időközi választáson is, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.[21]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 83,6%-a magyarnak, 4,9% németnek, 0,2% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,2%, református 5,4%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 7,6% (28,5% nem nyilatkozott).[22]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől

Apátsági templomSzerkesztés

A város jelképe a ciszterci basilica minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737–1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

Ciszterci apátságSzerkesztés

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum[23] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18–19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.[24]

Fájdalmas Szűzanya PlébániatemplomSzerkesztés

„Nagy művészi értéket képviselő műemlék a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt barokk plébániatemplom, amely szerényen húzódik meg Zircen a hatalmas ciszterci apátság árnyékában a város szélén.” (Dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Bp.) A zirci „Kistemplom” többszörösen megszentelt helyen áll; hazánkban az egyetlen, alapfalaiban még nyomon követhető középkori királyi udvarház és fából ácsolt kápolna, majd kőtemplom maradványainak hajdani sírkertjében. A késő barokk Plébániatemplom[25] igen jelentős képzőművészeti és díszítőfestési alkotások foglalata. Benne 1780-tól látható a páratlan komponáltságú Pietà-faplasztika köré szervezett „Mária hét fájdalma” mennyezet- és falkép ciklusa. Magyarországon ezzel a tematikával csak Zirc őriz műveket egy egész templomra kiterjesztve. Maulbertsch legkiválóbb tanítványa, a jeles mesterré lett ifj. Josef Winterhalder festette meg a vegyes technikába oltott freskó-szekkó képeket. A Mester zirci képsora (a közelmúltban megjelent Minerva-kötetig) ismeretlen volt a tudományos világ előtt. A zirci plébániatemplomban és kertjében az egyetemes művészettörténet további kiemelkedő alkotásai tanulmányozhatók. A Zirci Pietà faplasztika 2000-ben a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) is bekerült,[26]

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és AlkotóházSzerkesztés

 
Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtára

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjteménySzerkesztés

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi TerületSzerkesztés

 
A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci MűemlékkönyvtárSzerkesztés

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

 
A műemlékkönyvtár nagyterme

TuristacélpontokSzerkesztés

A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

EgyébSzerkesztés

  • Zirci Buli: 1991–2015 között minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre került a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.[27]
  • A járásbíróság épülete egyedülálló Magyarországon. Különös ismertetőjele az igen masszív felépítés, mely a korábbi időkben való egyéb felhasználásra utal. Méretéből fakadóan azonban büntető tanács nem székel az épületben. Kiemelt jelentőséggel bír a magyar ügyvédség körében, melynek forrása ismeretlen.

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

A település az irodalombanSzerkesztés

  • Pázmándi Horváth Endre Zirc emlékezete (1814) című versében a kolostor és a falu történetét írta meg
  • Jókai Mór Enyim, tied, övé c. regénye részben Zircen, a ciszter apátságban játszódik a szabadságharcot megelőző években
  • Dr. Horváth Konstantin: Zirc története („Clairvaux-i Szent Bernát egyházdoktorrá avatásának százéves emlékezetére 1930-ban, Szent Imre-esztendejében.” Közrebocsájtása: „a ciszterci rend Magyarországon 800 éves” jubileumára, 1942-ben)
  • Zirc és a közeli Csincsér-major az egyik fő helyszíne Fehér Béla Derengő betyár utolsó kívánsága című humoreszkjének
  • Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Egyetemi doktori értekezés, Veszprém, 1937
  • Aggházy Mária: Régi magyar faszobrok. Budapest, 1958 (Akadémiai Kiadó, Budapest, Pietà-csoport Zircről, 29-30. oldal, 69. tábla, orosz és német nyelven is kiadták)
  • Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (1972/11. 139-145. o.)
  • Kralovánszky Alán: Árpád-kori királyi udvarház régészeti kutatása Zircen (Horizont, X. évf. 1982. 4. szám, 11-12.o.)
  • Szűcs István Miklós: Zirc középkori udvarháza és ciszterci monostora (Lakitelek Alapítvány-díj 1992., Kiadta: Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1994)
  • Szűcs István Miklós: Hitvallás és abszurditás (Z-Press Kiadó, Miskolc, 2012/13. Szakmai lektor: dr. Trencsényi László neveléstörténész, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Pécs)
  • Szűcs István Miklós: Winterhalder a zirci kistemplom falképeinek mestere. A Fájdalmas Szűzanya templom művészeti emlékei (Média Piramis Kft., Dunakeszi, 2013. Lektor Dr. Prokopp Mária művészettörténész, Budapest, ELTE)
  • Szűcs István Miklós: Zirc – Fájdalmas Szűzanya Kistemplom, Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület 834. sz. kiadványa, Budapest, 2014 (megjelent a Zirci Ciszterci Apátság gondozásában)
  • Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, 2018, Nemzeti Kulturális Alap. Szakmai lektor: dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, ELTE, Művészettörténeti Intézet, Budapest) ISBN 978-615-5637-05-6

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. augusztus 15.)
  4. Zirc története Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, wiki.strandkonyvtar.hu
  5. Zirc Város Településfejlesztési Koncepciója Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, www.zirc.hu
  6. a b Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Második kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. ISBN 963 05 4567 5
  7. Zirci Ciszterci Apátság - Rendtörténet Európában
  8. A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században[halott link]
  9. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt nem ismertként tünteti fel.
  11. Hátraarc – az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész – 1990. ZIRCINFO. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  12. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  14. a b A 2001. február 4-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  16. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  17. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  18. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  19. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  20. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  21. Ismét Varga Tibor lett Zirc polgármestere (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2001. február 4. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  22. Zirc Helységnévtár
  23. [1] Archiválva 2006. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben A Bakonyi Természettudományi Múzeum honlapja
  24. [2] A zirci apátság honlapja
  25. szerkezeti osztásainak arányrendje és a torony kiképezése alapján Hugo Maria Hazael mérnök-pap tervezésére gondolhatunk, egybevetve az egri szerviták Fájdalmas Anya templomával.
  26. amely vélhetően a Sziléziában népszerű barokk szobrász, Gregorio Fernandez (Hernandez) spanyol-galíciai (Valladolid) műhelyében készült. Szűcs István Miklós: Winterhalder képei a zirci plébániatemplomban (Minerva Kiadó, 2018, Nemzeti Kulturális Alap, Budapest) ISBN 978-615-5637-05-6
  27. [3] Archiválva 2014. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben A Zirci Buli honlapja
  28. az állatorvos-tudományok doktora (1952), a járványtan címzetes egyetemi tanára (1963), a Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító igazgatója, vezérigazgatója, majd műszaki vezetője (1912–1952). Köves János az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett.
  29. a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége és a Csehszlovák Képzőművészeti Alap tagja. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata (1985), Franz Kafka-díj (2000), Masarik-díj (2001), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2006). Elhunytával nyitották meg Zirc Felső-temetőjének Díszparcelláját
  30. vezető szaktanácsadó, szakértő, gimnáziumi rajztagozat alapító-vezető, városi galéria és Veszprém megye első képzőművészeti szakközépiskolájának (OKJ) teremtője-vezetője, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének (MROE) titkára (2000-2005), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozatának köztestületi tagja

További információkSzerkesztés