Veszprém vármegye

Veszprém vármegye (németül: Wesprim) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.

Veszprém vármegye
Veszprém vármegye címere
Központ	Veszprém
Népesség
Népesség	215.280, 1910
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3 953  km2
Térkép
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Földrajz

A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.

Történelem

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.

Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 személy volt, ebből:

• 177.073 (82,2%) magyar
• 35.962 (16,7%) német
• 1.971 (1,1%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:

• Devecseri járás, székhelye Devecser
• Pápai járás, székhelye Pápa
• Enyingi járás, székhelye Enying
• Veszprémi járás, székhelye Veszprém
• Zirci járás, székhelye Zirc

1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.

A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak