Veszprém vármegye
Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Veszprém megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Veszprém volt.
| Veszprém vármegye | |||
 | |||
| Az egykori vármegyháza Veszprémben (ma Megyeháza) | |||
| |||
| Fennállás | 11. század–1950 | ||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Veszprém | ||
| Főbb települések |
Veszprém, Pápa, Zirc, Devecser, Enying, Siófok | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 215.280, 1910 | ||
| Nemzetiségek |
82,2% magyarok 16,7% németek 1,1% szlovákok | ||
| Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3 953 km2 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Veszprém vármegye térképe | |||
 | |||
| Veszprém vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
FöldrajzSzerkesztés
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió. Továbbá a Balaton keleti partjával is határos volt.
Északról Győr vármegye, északkeletről Komárom vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Somogy vármegye, délnyugatról Zala vármegye, nyugatról Vas vármegye, északnyugatról pedig Sopron vármegye határolta.
TörténelemSzerkesztés
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]
Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert és Kemeneshőgyészt, Győr megyétől pedig Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat) is Veszprém megyéhez csatolták.
LakosságSzerkesztés
A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 fő volt, ebből:
KözigazgatásSzerkesztés
A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:
- Devecseri járás, székhelye Devecser
- Pápai járás, székhelye Pápa
- Enyingi járás, székhelye Enying
- Veszprémi járás, székhelye Veszprém
- Zirci járás, székhelye Zirc
1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.
A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2