Veszprém vármegye

Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Veszprém megye területe nagyrészt megegyezik vele. Központja Veszprém volt.

Veszprém vármegye
Az egykori vármegyháza Veszprémben (ma Megyeháza)
Az egykori vármegyháza Veszprémben (ma Megyeháza)
Veszprém vármegye címere
Veszprém vármegye címere

Fennállás 11. század1950
Ország Magyar Királyság
Központ Veszprém
Főbb települések Veszprém,
Pápa,
Zirc,
Devecser,
Enying,
Siófok
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 82,2% magyarok
16,7% németek
1,1% szlovákok
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület3953 km²
Térkép
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe
Veszprém vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió. Továbbá a Balaton keleti partjával is határos volt.

Északról Győr vármegye, északkeletről Komárom vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Somogy vármegye, délnyugatról Zala vármegye, nyugatról Vas vármegye, északnyugatról pedig Sopron vármegye határolta.

TörténelemSzerkesztés

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.[1]

Történelme viszonylag csendes. A második világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás északkeleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert és Kemeneshőgyészt, Győr megyétől pedig Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat) is Veszprém megyéhez csatolták.

LakosságSzerkesztés

A vármegye összlakossága 1891-ben 215.280 fő volt, ebből:

KözigazgatásSzerkesztés

A vármegye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta öt járásra volt felosztva:

1946-ban ide csatolták Zala vármegyétől a Balatonfüredi járást, így ezután az 1950-es megyerendezésig a vármegyében hat járás volt.

A megyében a járásokon kívül két város volt, Pápa és Veszprém, melyek 1929-ig rendezett tanácsú városok, utána megyei városok voltak

JegyzetekSzerkesztés

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2