Wikipédia

Veszprém vármegye

magyarországi vármegye
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. június 19. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye (németül: Komitat Weißbrunn, latinul: Comitatus Vesprimiensis, horvátul: Vesprimska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régióban. 4463,65 km2-es területével hazánk kilencedik legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,79%-át adja. Illetve közel 335 ezer fős lakosságával a 11. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 3,49%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható.

Veszprém vármegye
Veszprém vármegye címere
Veszprém vármegye címere		 Veszprém vármegye zászlaja
Veszprém vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeszékhelyVeszprém
Járások száma10
Települések száma217
megyei jogú városok1
egyéb városok14
ISO 3166-2HU-VE
FőispánTakács Szabolcs
Népesség
Teljes népesség335 361 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség78,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4463,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Veszprém vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Veszprém vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Veszprém vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat.

Északról Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye, keletről Fejér vármegye, délről a Balaton és Somogy vármegye, nyugatról pedig Vas vármegye és Zala vármegye határolja. Székhelye, egyben a Közép-Dunántúl második, a Dunántúl nyolcadik és az ország 16. legnépesebb települése, "a királynék városának" is nevezett Veszprém. Második legnagyobb városa a barokk történelmi óvárosáról és református múltjáról nevezetes, "a Dunántúl Athénjének" is nevezett Pápa. De nevezetesebb települései közé tartozik a fontos ipari központ, a bányászati múltjáról és az üvegiparról ismert Ajka, a különleges elhelyezkedéséről és tavasbarlangjáról híres Tapolca, illetve gyógyvize, az Anna-bál és üdülővárosi múljta miatt fontos Balatonfüred. Az ország közepes nagyságú vármegyéihez tartozik.

A Dunántúl középső részén helyezkedik el, Magyarország egyik legváltozatosabb domborzatú megyéje. Északi része a Bakony vonulataival tagolt, amely hazánk egyik legnagyobb középhegysége, gazdag erdőségekkel és természeti kincsekkel. Délen a Balaton északi partvidéke húzódik, amely kiváló turisztikai célpont, szőlőtermesztéséről és üdülőhelyeiről híres. A vármegye középső részét a Veszprémi-fennsík uralja, míg a nyugati részen a Tapolcai-medence tanúhegyei emelkednek. A folyók közül kiemelkedik a Marcal, amely a megye nyugati részén halad át. A változatos táj kiválóan alkalmas túrázásra és természetjárásra.

A vármegye történelme gazdag és sokrétű, mivel már az őskorban is lakott terület volt. A római korban a Balaton-felvidék és a Bakony környéke Pannonia provincia része volt, ezt bizonyítják a feltárt villák és utak. A honfoglalás után a megye területén jelentős magyar törzsi szállásterületek alakultak ki, Veszprém városa pedig korán a királyi hatalom központjává vált. I. István király itt alapította az ország első püspökségeinek egyikét, valamint itt koronázták meg a magyar királynékat évszázadokon át. A török időkben a megye súlyosan megszenvedte a hadjáratokat, de a 18. században újjászületett, a barokk építészet virágzásával. A 20. században a megye jelentős ipari és kulturális központtá fejlődött, és ma is kiemelkedő szerepet tölt be Magyarország gazdasági és kulturális életében.

Nevének eredete

szerkesztés

Veszprém neve személynévből alakult ki magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév nyugati szláv eredetű, régi cseh alakja a Bezprem (makacs, önfejű, békétlen jelentésű) személynév. A város nevét valószínűleg I. Boleszláv lengyel király és felesége, Árpád-házi Judit gyermekéről, Veszprém lengyel fejedelemről kapta.[2] Más elképzelés szerint a név egy helyi szláv vezető nevéből eredhetett, aki a honfoglalás idején a környéken élt.[3][4]

További népszerű elmélet szerint szerint a név a szláv "bez" (nélkül) és "prěm" (akadály) szavak összetételéből ered, utalva a terület egyenetlen, dombos felszínére.[5]

A város nevének eredetére vonatkozóan több legenda, népetimológiai elképzelés is született; például Bonfini szerint Gizella királyné "Vessz, prém!" felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról a székesegyház építése javára.[6]

Címer

szerkesztés

A vármegye címere a történelmi múltat idézi, melyben kiemelt szerepet kapott a püspöki székhely és annak erődítménye. A zöld tölgyág a Bakony hegységre, a vármegye meghatározó természeti tájára utal.

A címeres pecsét feltehetően az 1550-es 62. törvénycikk alapján készült. Egy 18. század eleji leírás szerint a pecsét „három tornyos várat ábrázol, amelynek középső tornya (a katedrális templom…) Szent Imre várára utal, aki itt tett szüzességi fogadalmat, a liliom pedig ezt a tisztaságot szimbolizálja.” Az idők során a vármegye határait többször módosították. Megújított pecsétjét 1836-ban a magyar feliratú leírással hagyta jóvá az uralkodó.

A címer leírása: csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon ezüst quaderkövekből épült vár áll, felhúzott rácsos kapuval. A vár tetején három vörös csúcsú torony emelkedik, közülük a középsőből három zöld tölgyág nő, két aranyos makkal. A pajzsfő jobb oldalán fogyó ezüsthold, bal oldalán hatágú ezüstcsillag látható. A pajzsot korábban ötágú, drágakövekkel és gyöngyökkel díszített leveleskorona ékesítette, amely ma már nem használatos.[7]

 
Veszprém vármegye történelmi címere

Földrajz

szerkesztés
 
Tanúhegyek, Balaton felvidék, légi felvétel

Domborzat

A vármegye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-fennsík található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. Északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. Legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)

Éghajlat Éghajlata kiegyenlített.

Geológia

Területének kőzeteit bazalt, tufa, mészkő, dolomit és márga alkotja. A terület ásványkincsekben gazdag. A Bakony hegységben gazdag karsztvízkészlet található.

Vízrajz

 
A Balaton a szigligeti várból

Legfontosabb természetes vize a Balaton.

Folyóvizei:

Élővilág, természetvédelem

Veszprém az ország harmadik legerdősebb megyéje (30%), így a természet kedvelőinek ideális terület. Területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Lásd még: Veszprém vármegye védett természeti értékeinek listája

Különleges földrajzi pontjai

szerkesztés

Történelem

szerkesztés
 Bővebben: Veszprém vármegye története
 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna vármegye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely és környéke is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala vármegye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.

Ezek a települések:

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

szerkesztés

Járások 1950–1983 között

szerkesztés

Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956-ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székhelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehatár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi).

Városok 1950–1983 között

szerkesztés

Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszthelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

Városkörnyékek 1970‑1983 között

szerkesztés

Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

szerkesztés

1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés

Vármegyei közgyűlés

szerkesztés

Veszprém vármegye politikai életében továbbra is meghatározó szerepet tölt be a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz-KDNP) koalíció, amely 11 mandátummal a közgyűlés legerősebb frakcióját alkotja. A pártszövetség hosszú ideje stabil támogatottságot élvez a térségben, mind a helyi önkormányzatokban, mind az országgyűlési választások során. Bár a koalíció nem rendelkezik kétharmados többséggel, jelenléte meghatározza a megyei döntéshozatalt.

Az ellenzéki pártok is számottevő erőt képviselnek. A Mi Hazánk Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció egyaránt 2-2 mandátumot szerzett, ezzel egy kiegyensúlyozottabb, többpólusú ellenzéki jelenlétet biztosítva a közgyűlésben. Az ellenzék politikai sokszínűsége Veszprém vármegyében is jól tükrözi a választói preferenciák megoszlását, hozzájárulva a demokratikus párbeszéd fenntartásához a helyi döntéshozatalban.

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Veszprém megye közgyűlése 17 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:

Veszprém megye közgyűlésének összetétele (2019–2024)
      
17 képviselő az alábbiak szerint:
Párt Mandátum 2019-2024 megyei közgyűlés
  Fidesz-KDNP 10                    
  Jobbik 2                    
  Demokratikus Koalíció 2                    
  Mi Hazánk Mozgalom 1                    
  Momentum Mozgalom 1                    
  MSZP 1                    
Veszprém megye közgyűlésének összetétele (2024–2029)
    
17 képviselő az alábbiak szerint:

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Veszprém vármegye közgyűlése 17 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Párt Mandátum 2024-2029 vármegyei közgyűlés
  Fidesz-KDNP 11                      
  Mi Hazánk Mozgalom 2                      
  Momentum Mozgalom 2                      
  Demokratikus Koalíció 2                      

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

szerkesztés
 
A vármegyeháza Veszprémben

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.

Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök Elnöki ciklus
  Polgárdy Imre (Fidesz-KDNP) 2014–

Járások

szerkesztés

Veszprém vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2019. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Ajkai járás Ajka
11
1
 37 547
320,71
122
2 Balatonalmádi járás Balatonalmádi
10
3
 25 542
239,75
102
3 Balatonfüredi járás Balatonfüred
22
1
 24 091
357,75
68
4 Devecseri járás Devecser
28
1
 13 875
421,73
35
5 Pápai járás Pápa
49
1
 56 706
1 022,09
58
6 Sümegi járás Sümeg
21
1
 14 560
306,48
50
7 Tapolcai járás Tapolca
33
2
 32 767
540,3
64
8 Várpalotai járás Várpalota
8
2
 35 773
294,28
127
9 Veszprémi járás Veszprém
19
2
 81 577
629,61
131
10 Zirci járás Zirc
15
1
 18 879
331,02
59

Kistérségek 2014-ig

szerkesztés

Veszprém megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
4910 Ajkai kistérség Ajka
12
1
40 141
355,76
113
4902 Balatonalmádi kistérség Balatonalmádi
10
3
25 988
264,17
98
4903 Balatonfüredi kistérség Balatonfüred
21
1
22 664
324,41
70
4911 Devecseri kistérség Devecser
27
1
13 966
387,67
36
4904 Pápai kistérség Pápa
49
1
58 930
1 021,1
58
4905 Sümegi kistérség Sümeg
21
1
15 390
306,48
50
4906 Tapolcai kistérség Tapolca
33
2
34 689
540,3
64
4907 Várpalotai kistérség Várpalota
7
2
36 814
280,78
131
4908 Veszprémi kistérség Veszprém
20
2
82 551
643,75
128
4909 Zirci kistérség Zirc
16
1
20 032
339,3
59

Országgyűlési képviselők

szerkesztés

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület Székhely Képviselő Párt
Veszprém vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület Veszprém Ovádi Péter Fidesz–KDNP
Veszprém vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület Balatonfüred Kontrát Károly Fidesz–KDNP
Veszprém vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület Tapolca Dr. Navracsics Tibor Fidesz–KDNP
Veszprém vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület Pápa Dr. Kovács Zoltán Fidesz–KDNP

Népesség

szerkesztés

Nemzetiségek

szerkesztés






 

Veszprém vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (94,92%)
  németek (2,69%)
  romák (1,64%)
  Egyéb (0,76%)

Veszprém vármegye lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai összetételét kisebbségi közösségek is színesítik. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a megye teljes népessége 315 436 fő volt, amelyből 299 410 fő, vagyis a lakosság 94,92%-a vallotta magát magyarnak. Ez az arány egyértelműen jelzi a magyar közösség dominanciáját a térségben.

A legnagyobb kisebbségi csoportot a német nemzetiségűek alkotják, 8 473 fővel (2,69%). A német közösség történelmi hagyományokra épülő jelenléte a megye számos településén meghatározó, különösen azokban a falvakban, ahol egykor német ajkú betelepülők alakítottak ki közösségeket. Kulturális örökségük ma is aktív szerepet játszik a megye társadalmi életében.

A roma közösség szintén jelentős: 5 162 fő, azaz a népesség 1,64%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek. A roma közösségek elsősorban a megye egyes vidéki részein élnek, és fontos szereplői a helyi kulturális sokszínűségnek.

A fennmaradó 2 391 fő (0,76%) más kisebbségekhez tartozik, illetve nem meghatározható etnikai csoport tagja. Ebbe a kategóriába sorolhatók például a szlovák, horvát, román vagy más kisebb nemzetiségek képviselői, akik kisebb számban ugyan, de jelen vannak a megyében.

A népszámlálási adatok alapján Veszprém vármegye etnikai képe viszonylag homogén, ugyanakkor a kisebbségi közösségek történelmi és kulturális hozzájárulása továbbra is fontos része a megye identitásának és társadalmi szövetének.

Vallás

szerkesztés





 

Veszprém vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (57,4%)
  reformátusok (12,3%)
  evangélikusok (5%)
  görögkatoliksok (0,5%)
  egyéb keresztény felekezet (3,8%)
  egyéb vallás (0,4%)
  vallási közösséghez nem tartozik (20,6%)

A 2022-es népszámlálási adatok alapján Veszprém vármegye vallási szerkezete a keresztény felekezetek dominanciáját mutatja, de a vallási sokszínűség is jól érzékelhető. A történelmi hagyományok és kulturális örökség mélyen átszövik a megye vallási térképét.

A legnagyobb vallási közösséget a katolikusok alkotják: a lakosság 57,4%-a római katolikusnak, míg 0,5%-a görögkatolikusnak vallotta magát. A katolicizmus különösen a kisebb településeken és falvakban bír erős közösségi jelentőséggel, ahol templomai és vallási ünnepei a helyi identitás szerves részét képezik.

A protestáns felekezetek közül a református egyházhoz (kálvinisták) tartozik a lakosság 12,3%-a, közösségeik elsősorban a megye északkeleti és középső térségeiben találhatók. Az evangélikus (lutheránus) vallási közösség is jelentős, tagjaik a lakosság 5%-át teszik ki, jelenlétük gyakran a német származású lakossághoz kötődik.

A kisebb keresztény felekezetek – köztük például a baptisták, pünkösdisták, metodisták és más újprotestáns irányzatok – a lakosság 3,2%-át képviselik. Külön említést érdemel a Hit Gyülekezete, amelyhez a lakosság 0,6%-a tartozik. Az egyéb, nem keresztény vallások – például az iszlám, judaizmus vagy keleti vallások – hívei a megye lakosságának 0,4%-át alkotják.

A nem vallásos személyek, illetve azok, akik ateistának vallják magukat, együttesen a megye népességének 20,6%-át teszik ki. E csoport jellemzően a városiasabb környezetben – különösen Veszprém városában és más nagyobb településeken – koncentrálódik, ahol a szekularizációs tendenciák erősebben érvényesülnek.

A népszámlálási adatok alapján Veszprém vármegyében a vallási hagyományok továbbra is meghatározó szerepet játszanak, ugyanakkor az egyre jelentősebb nem vallásos közösségek is formálják a megye társadalmi és kulturális arculatát.

Gazdaság

szerkesztés

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Continental Teves Magyarország Kft. (42), 2. Nitrogénművek Zrt. (93), 3. Poppe & Potthoff Hungária Bt. (141).

Ipar

szerkesztés

A megye az 1980-as években jelentősen iparosodott volt. A fellelhető ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelentőségű volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemelő) és az ajkai hőerőmű. Az erőművek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is működött. A vármegye vegyipara még ma is jelentős; Pétfürdőn, Peremartonban és Balatonfűzfőn ma is működő nagy vegyi üzemek találhatók (műtrágyák és növényvédő szerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelentős szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban működő Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI). A vármegyében előállított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, építőanyagok és háztartási gépek.

Bányászat

szerkesztés
 
Egykori bazaltbánya: Hegyestű (Monoszló és Zánka között)

A vármegye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, amely a megye révén európai szempontból is az elsők közé sorolja Magyarországot. Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.

Mezőgazdaság

szerkesztés
 
Balatonfelvidéki táj (Szentkirályszabadja)

Veszprém megye domb- és hegyvidéki jellegű, a Bakony és Balaton-felvidék része, így a mezőgazdasági területek aránya viszonylag alacsony: a szántókból mindössze kb. 32 %, míg az erdők aránya közel 31 % . A szántóterületek főként a Kisalföld és a Marcal-medence sík részein koncentrálódnak, ahol átgondolt termelési módokkal gazdálkodnak.[8]

A megye szántóföldjein elsősorban gabonaféléket termesztenek: búzát és kukoricát, és egyre jelentősebb szerepe van az olajos magvaknak (repce, napraforgó). A KSH adatai alapján a repcetermés átlagosan 2 110–3 550 kg/hektár között mozog, ami országos viszonylatban is versenyképes eredmény . A modern precíziós termelési módszerek bevezetése – különösen a sík területeken – segíti a hatékonyabb, környezettudatos gazdálkodást.

Az állattartás terén a megye hagyományosan erős, különösen a juhállomány jelentős: 2014-ben például kb. 51 000 juhot tartottak a zöldfelületek és legelők arányának megfelelően.[9] Ezen túl a szarvasmarha, sertés és baromfi (tyúk) tartása is jellemző, noha ezek kisebb arányban fordulnak elő a növénytermesztéshez képest. A vállalkozások mintegy 6 %-a kizárólag az állattenyésztésre fókuszál, míg közel 38 %-uk mindkét ágazatban jelen van.[10][8]

A megyében kb. 51 941 mezőgazdasági gazdaság működött, ebből 999 gazdasági szervezet formájában. A szervezetek csaknem fele Veszprém megyében működött, 56 %-uk közepes vagy nagy növénytermesztéssel foglalkozott magyar. Az uniós, illetve hazai támogatások következtében folyamatos volt a kisebb gazdaságok számának csökkenése is (43 % visszaesés), ami gyorsabb, strukturáltabb átalakulást eredményezett . Emellett kb. 32 külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozás is települt a megyébe.[8]

A Balaton-felvidéki régióban egyre több kisgazdaság jelenik meg, amelyek ökológiai gazdálkodásra és kézműves termékekre építenek. Jó példa erre a nagyvázsonyi kecskefarm, amely kézműves sajtokat állít elő, gyümölcsöt termeszt és bio-eljárásokat alkalmaz – ez a táji és minőségi kiemelkedés jól illusztrálja a helyi tudatos mezőgazdasági fejlesztést.[8]

A megye mezőgazdasága a helyi vállalkozások több mint 20 %-át adja, hozzájárulva mellékprofilként az ingatlanügyletek, ipar és vendéglátás mellett agronaplo.hu. A mezőgazdasági szervezetek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően az agrártámogatásoknak és strukturális programoknak.

Veszprém vármegye agráriuma az EU 2021–27-es fejlesztési programjaiban prioritást kap. A fókusz a generációváltás támogatásán, a fiatal gazdák bevonásán, a precíziós és fenntartható módszerek elterjesztésén van . A környezet- és vízminőség védelme különösen fontos a Balaton közelsége miatt, amire speciális intézkedéseket dolgoznak ki.[11]

Gasztronómia

szerkesztés

Oktatás és köznevelés

szerkesztés

Sport

szerkesztés

Infrastruktúra és közlekedés

szerkesztés

A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A vármegyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.

A vármegye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest–Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkent.

A légiközlekedésben a korábban a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozták az AIR-PARK tervezetét is Veszprémben, ami egy önálló ipari, logisztikai és tudományos parkot kapcsolna a szentkirályszabadjai reptérhez.

Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.

Híres szülöttei

szerkesztés

Kultúra

szerkesztés
Lásd még: a Veszprém vármegyei múzeumok listája cikket

Veszprém vármegyében kerül megrendezésre a minden év július végén és augusztus elején, mintegy egy héten át tartó Művészetek Völgye fesztivál, amely hat település, Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula helyszínein zajlik. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, népi- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel.

Vallás

szerkesztés
 
A Veszprémi Egyházmegye főszékesegyházának számító Szent Mihály-székesegyház épülete a várnegyedben

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Veszprém megye 373 794 lakosának nagy többsége, 302 453 fő (80,9%) kereszténynek vallja magát, ez az adat 6,5%-kal haladja meg az országos átlagot. Ebből római katolikusnak 237 404 (63,5%), reformátusnak 42 499 (11,4%), evangélikusnak 19 102 (5,1%), görögkatolikusnak pedig 1212 fő (0,3%) vallotta magát. Ez összességében az országos átlaghoz viszonyítva a megyében nagyobb a római katolikusok és az evangélikusok aránya, de kisebb a reformátusoké és a görögkatolikusoké. Az országos adatokhoz képest kevesebben jelölték meg magukat nem vallásosként vagy tagadták meg a válaszadást. Veszprém vármegye területét katolikus egyházszervezeti szempontból a Veszprémi Főegyházmegye 6 esperesi kerülete fedi le, az érsekség központja a megyeszékhelyen, Veszprémben található. A református gyülekezeteket a pápai székhelyű Dunántúli Református Egyházkerület két egyházmegyéje fogja össze, a pápai és a veszprémi. A huszonhét evangélikus egyházközséget pedig a Nyugat-Dunántúli Evangélikus Egyházkerülethez tartozó Veszprémi Evangélikus Egyházmegye.

Turizmus

szerkesztés
Lásd még: a Veszprém vármegye turisztikai látnivalóinak listája cikket

Veszprém vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúli- és a Balatoni régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja, a gyógyvizek, a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a Bakony erdőségei, a nagy történelmi múlttal rendelkező városok és falvak, és a híres arborétumok jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő magyarországi központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka.

Veszprém vármegye térségében – a régészeti kutatások tanúsága szerint – az őskőkortól kezdve településnyomok tanúskodnak az emberi közösségek jelenlétéről. Építészeti és tárgyi-, valamint változatos etnikai kultúrhagyatéka kiemelkedően gazdag. A megye kulturális intézményrendszere – mint a múzeumok és kiállítóhelyek, levéltár és könyvtárhálózat, a közművelődési szervezetek élő kapcsolatot tartanak fenn a történelmi múlt és napjaink oktatási-, művelődési szükségleteinek ápolásában. Különlegesen gazdag a vármegye építészeti (műemléki-, népi építészeti és ipartörténeti) emlékekben. A megye értékes kulturális hagyatékéval való gondos sáfárkodására jellemző, hogy az országban elsőként Veszprém megye hozott létre számítógépes műemléki nyilvántartási adatbázist és adatszolgáltatást. Országosan elsőként a megyében alkalmaztak informatikát a településfejlesztési/rendezési – később a környezetvédelmi – tervezésben. Országos elismerést váltott ki a Veszprémi Várnegyed megmentésére indított és végrehajtott, a folyamatos régészeti kutatással párhuzamosan végzett és egyúttal a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó, összehangolt rekonstrukciós program.

Veszprém, becenevén a „Királynék városa” a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. A veszprémi vár a legnagyobb egységes lakott várnegyed a budai vár után. Látnivalói a Tűztorony, a Modern Képtár, a Csikász Galéria, a Piarista templom, a Téglagyűjtemény, a Dubniczay-ház – László Károly Gyűjtemény, és a Gizella Királyné Múzeum. Az érseki palota, Fellner Jakab tervei szerint épült, az 1700-as évekből származik. Freskói Johann Cymbal alkotásai. A Szent György-kápolna román kori, a Gizella-kápolna 13. századi gótikus műemlék. Az ősi Szent Mihály-székesegyház a 20. század eleji átépítés után neoromán stílust hordó építészeti emlék. Pápa városának legrégibb ma is álló épülete a 15. századi Korvin-ház. A belváros 19. századi, 20. század eleji polgárházainak nagy része mind fel van újítva, a Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A műemlék jellegű épületek megóvásáért, restaurációjáért Pápa 1989-ben Hild János-emlékérmet kapott. A várossal kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt, bármely irányból közelít ugyanis az ember a városhoz, először a tornyait látja meg. Látható itt az Eszterházy-kastély, a Szent Anna-templom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház.

A Várpalotán található Thury vár ősét a 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg. 1566-ban kapitánya, Thury György védelmezte a töröktől, így később, 1593-ban került idegen kézre, majd 1687-ben véglegesen ismét keresztény csapatok birtokába. A 20. századra romossá lett építményt az 1960-as évek óta állítják helyre folyamatosan. A földszinten helytörténeti kiállítás illetve a palota épen fennmaradt részei tekinthetők meg. Itt kapott helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum. A Zichy-kastély ad helyet az egyedülálló Trianon Múzeum gyűjteményének. Zirc város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években, barokk stílusban. A templom tervezője ismeretlen, freskóit Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton karmelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. A város híres még a arborétumáról.

Csesznek egyik legfőbb látnivalója a cseszneki vár. Alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formáz, középen belső udvarral. Déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt. Herend településen a porcelángyártás kőedény formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát, aki felfejlesztette és dicsőségre vitte, nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. 1964 óta működik Porcelánmúzeuma. Sümeg település található a sümegi vár, amely egyike a legnagyobb, újjáépített erődítménynek. A 14. századi műemlék egy 270 méter magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Nemzetközi mércével mérhető művészeti értéket képviselnek a plébániatemplomban levő Maulbertsch freskók, a késő barokk Püspöki palota és a Ferences templom szoboralkotásai. A már a Balatoni régióba tartozó Tapolca város egyik legfőbb nevezetessége a központjában található a Tavasbarlang, melynek teljes hossza 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva 16 méter. A barlangot 1903-ban fedezték fel, majd 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, ezáltal megnyithatták a látogatók előtt. Egy szakasza csónakkal bejárható, azonban nagy része víz alatt van. A katolikus templom a 13. században épült román stílusban. A karthauziak ezt egészítették ki egy gótikus szentéllyel. Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1756–1757-ben barokk hajót, a 19. század végén, Ley József plébános két oratóriumot építtetett a templomhoz. A Fő téren áll a barokk Szentháromság-szobor, amit Padányi Biró Márton veszprémi püspök állíttatott 1757-ben.

Települései

szerkesztés

A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző, a települések közel felének népessége nem éri el az 500 főt. A megye legkevesebb lakosú települése, Megyer egyben a régió legkisebb népességű települése is. A népesség 60 százaléka városban él.

Városok

szerkesztés
 
 
Veszprém
 
Pápa
 
Ajka
 
Várpalota
 
Tapolca
 
Balatonfüred
 
Balatonalmádi
 
Zirc
 
Sümeg
 
Berhida
 
Devecser
 
Balatonfűzfő
 
Herend
 
Balatonkenese
 
Badacsonytomaj
Veszprém vármegye városai
 
Pápa központja a nagytemplom tornyából

(Népesség szerinti sorrendben, 2019. január 1-jén a KSH adatai alapján)[12]

Sorsz. Település Lakónépesség Járás
1.   Veszprém 59 738   Veszprémi járás
2.   Pápa 30 492   Pápai járás
3.   Ajka 27 736   Ajkai járás
4.   Várpalota 19 436   Várpalotai járás
5.   Tapolca 14 988   Tapolcai járás
6.   Balatonfüred 12 800   Balatonfüredi járás
7.   Balatonalmádi 9 060   Balatonalmádi járás
8.   Zirc 6 831   Zirci járás
9.   Sümeg 6 024   Sümegi járás
10.   Berhida 5 613   Várpalotai járás
11.   Balatonfűzfő 4 453   Balatonalmádi járás
12.   Devecser 4 167   Devecseri járás
13.   Herend 3 349   Veszprémi járás
14.   Balatonkenese 2 632   Balatonalmádi járás
15.   Badacsonytomaj 2 067   Tapolcai járás

Községek, nagyközségek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ A népesség adatai településenként. Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Kiss Lajos
  3. ↑ Veszprém | Schwaben.hu (magyar nyelven). schwaben.hu. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  4. ↑ Veszprém
  5. ↑ Veszprém. veszprem.hatosfal.hu. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  6. ↑ Veszprém, a királynék városa (magyar nyelven). Veszprém. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  7. ↑ Veszprém vármegye | Nemzeti Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2024. december 21.)
  8. ↑ a b c d Agrárium 2016 - Mezőgazdaság számokban - Országos, Veszprém megye
  9. ↑ VESZPRÉM MEGYE SZÁMOKBAN
  10. ↑ VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS PROGRAMJÁT MEGALAPOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSI FÁZIS
  11. ↑ GAZDÁLKODÁS 2022
  12. ↑ http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf

Források

szerkesztés
  • Bándi László Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém, 1996. (a megye településein felállított emléktáblák, szobrok stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával)
  • Kiss Tamás: Az urbanizáció főbb jellegzetességei Veszprém megyében – tanulmány a Magyarország megyéi 19.(Veszprém megye) kötethez 1998. – ISBN 963 9089 00 1 Ö
  • Közép-Dunántúl hivatalos portál
  • ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veszprém_vármegye&oldid=28202891”