Marcalgergelyi
Marcalgergelyi (korábban Gergelyi) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Marcalgergelyi | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Molnárné Nagy Melinda (független)[1] | ||
Irányítószám | 9534 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 358 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′, k. h. 17° 16′47.316667°N 17.266667°EKoordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 17° 16′47.316667°N 17.266667°E | |||
Marcalgergelyi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcalgergelyi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMarcalgergelyi Veszprém vármegye északnyugati részén, a Marcal-medencében, Pápától 15 kilométerre nyugatra terül el. Szomszédos települések: Külsővat, Nemesszalók, Szergény, Vinár. A falu északi határában folyik a Marcal-folyó, amely ezen a szakaszon a Vas és Veszprém vármegye közötti határt is jelenti.
Megközelítése
szerkesztésKözúton a 8411-es úton érhető el, amely a belterületének déli szélén húzódik; központjába viszont csak az abból kiágazó 84 117-es számú mellékút vezet.
Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg a legkönnyebben, mindkét város felől a 834-es főútra kell rátérni, majd arról Nemesszalóknál északnak fordulni a 8411-es útra.
Elhalad a település mellett a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala is, de megállási pontja itt nincs, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Vinár vasútállomás, mintegy 1,5 kilométerre.
Története
szerkesztésA település eredeti, rövidebb neve: Gergelyi, XII. századi eredetű, a Gergely keresztnévből származik. A falu első említése egy 1343-as oklevélben található. A XVI. században egy időre elnéptelenedett, de a XVII. században újratelepült. Ekkortól lakóinak többsége evangélikus. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 232 evangélikus, 182 római katolikus és 28 református lakik a faluban. A település 1908-ban kapta mai, hosszabb nevét, hogy megkülönböztessék a beregi Gergelyitől.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Léránt Károlyné (független)[3]
- 1994–1998: Léránt Károlyné (független)[4]
- 1998–2002: Léránt Károlyné (független)[5]
- 2002–2006: Léránt Károlyné (független)[6]
- 2006–2010: Léránt Károlyné (független)[7]
- 2010–2014: Léránt Károlyné (független)[8]
- 2014–2019: Szabó Balázs (független)[9]
- 2019–2024: Molnárné Nagy Melinda (független)[10]
- 2024– : Molnárné Nagy Melinda (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 390 | 379 | 368 | 324 | 350 | 357 | 358 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 4,7%, evangélikus 44,9%, felekezeten kívüli 8,8% (14% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt evangélikus, 18,9% római katolikus, 2,9% református, 1,7% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Az evangélikus templom 1783-ban épült. 1910-ben átépítették. Tornya 52 méter magas. Falán három emléktábla található. Egy-egy a két világháború Gergelyiből származó hősi halottainak, egy pedig az 1910-es átépítésnek állít emléket. A templom három harangjának egyike acélharang, II. Vilmos német császár ajándéka.
- XX. századi kőkereszt a temetőben.
- Joó-tó, Rönk-, Vendég- és Apartmanház.
- Trianon-emlékmű.
- A barokk községháza.
Hitélete
szerkesztésRómai katolikus
szerkesztésTemploma nincs, a csekély számú hívő a vinári és a nemesszalóki templomot látogatja. Plébánosa Árus Kovács Gábor.
Evangélikus
szerkesztésHelyi viszonylatban monumentálisnak számító templomában istentiszteletek kéthetente 14 órakor vannak.
Lelkészek:
- régebben: Kovács Etelka
- 2014-ig: Szabóné Nyitrai Márta
- 2014-2019: dr. Wagner Szilárd
- 2019-2022: Bácsi János
- 2022-től: Györgyi Zsolt
Református
szerkesztésTemploma nincs, hívei nem aktívak. Lelkésze Füstös Gábor.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Marcalgergelyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
- ↑ Marcalgergelyi Helységnévtár
- ↑ Marcalgergelyi Helységnévtár