Szergény
Szergény község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Szergény | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Celldömölki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Piri Balázs (független)[1] | ||
Irányítószám | 9523 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 249 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,09 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 17° 16′ 00″47.316667°N 17.266667°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 17° 16′ 00″47.316667°N 17.266667°E | |||
Szergény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésCelldömölktől északkeletre, a Marcal mellett, Kemeneshőgyész és Kemenesmagasi között fekvő település.
Megközelítése
szerkesztésA településen, annak főutcájaként végighúzódik, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 8411-es út, ezen érhető el déli szomszédai irányából. Északi külterületei között elhalad a 8412-es út is.
Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg a legegyszerűbben: a két várost összekötő 834-es főúton Nemesszalók központjáig kell eljutni, majd ott észak felé kanyarodni a 8411-esre. Celldömölk felől elérhető Vönöckön keresztül is, a 8611-es, majd onnan tovább a 8412-es úton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Celldömölk-vasútvonal Vinár vasútállomása, mintegy 2,5 kilométerre délre.
Története
szerkesztésA település és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit a falutól nyugatra eső Szergényi-domb őskori leletei is bitonyítanak, de római korból való leletek is előkerültek a környéken.
A helység mellett, a Marcal folyón levő révátkelőről egy 1323-ban kelt oklevelében történt említés, majd 1408-ban a falu nevét is említette egy oklevél Zergyn néven. 1373-ban Nyéki Lőrinc fiai kapták meg a környéken fekvő birtokokat. A 15. században a somlói uradalomhoz tartozott. Birtokosa ekkor a Garai család volt, 1434-ben Kanizsai László, 1495-ben pedig Bakócz Tamás esztergomi érsek birtoka volt.
A 16. században Ugod várának tartozéka volt. 1528-ban I. Ferdinánd Várallyai Horváth Jánosnak adta adományként. Később a Nádasdyak, Balassák, majd az Erdődyek birtoka volt a jánosházai uradalom részeként.
1549-től török hódoltsági terület, de adót folyamatosan csak Pápa eleste után fizettek.
A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott. 1910-ben 845 lakosából 844 magyar volt. Ebből 102 római katolikus, 722 evangélikus, 14 izraelita volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Bokányi Imre Tamás (független)[3]
- 1994–1998: Tompa Zsolt (független)[4]
- 1998–2000: Tompa Zsolt (független)[5]
- 2001–2002: Pintér Imre (független)[6][7]
- 2002–2006: Pintér Imre (független)[8]
- 2006–2010: Piri Balázs (független)[9]
- 2010–2014: Piri Balázs (független)[10]
- 2014–2019: Piri Balázs (független)[11]
- 2019–2024: Piri Balázs (független)[12]
- 2024– : Piri Balázs (független)[1]
A településen 2001. április 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester halála miatt.[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Erdődy kastély
- Evangélikus temploma - 1790-ben épült
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 325 | 327 | 331 | 232 | 273 | 258 | 249 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 7,4% németnek mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallási megoszlása
szerkesztésA 2001-es népszámlálás adatai szerint Szergény 395 lakosának nagy többsége, 327 fő (82,8%) evangélikusnak vallotta magát, 48 fő (12,2%) római katolikusnak, 5 fő (1,3%) pedig reformátusnak.[14]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, evangélikus 74,8%, református 1%, felekezet nélküli 2,3% (12,9% nem nyilatkozott).[15]
Testvértelepülése
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ a b A 2001. április 8-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 8. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás vallási adatai
- ↑ Szergény Helységnévtár
Források
szerkesztés- Szergény község honlapja [1]