Főmenü megnyitása

Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban. 1927-ben jött létre Agyagos és Fertőszergény egyesítésével, ideiglenes neve 1928-ig Fertőszergényagyagos volt.

Agyagosszergény
Szent László templom
Szent László templom
Agyagosszergény címere
Agyagosszergény címere
Agyagosszergény zászlaja
Agyagosszergény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás község
Polgármester Szalai Istvánné[1]
Irányítószám 9441
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség936 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség47,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Agyagosszergény (Magyarország)
Agyagosszergény
Agyagosszergény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 34″, k. h. 16° 56′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 34″, k. h. 16° 56′ 31″
Agyagosszergény (Győr-Moson-Sopron megye)
Agyagosszergény
Agyagosszergény
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Agyagosszergény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyagosszergény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Hanság déli szélén fekszik. A legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Kapuvár, ahol vasútállomás is van. A 85-ös főúttól egy 3 kilométeres bekötőúton érhető el. Természetes határa északon, keleten és nyugaton az Ikva illetve a Répce patak, délen a műút nyomvonala.

TörténeteSzerkesztés

A község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a 19. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, amit 1928-ban változtattak a maira.

Szergénnyel az első feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írják, 1906-ban pedig a Vas megyében található Szergénytől való megkülönböztetésül Fertőszergény nevet kapott. Első neve nem tudjuk, honnan származik. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy nevüket majdnem kivétel nélkül földesuraiktól kapták. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, bár az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúr nem volt, a következtetés helyességének valószínűségéből sokat levon. A község neve 1364-ben felbukkan az okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura. Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak.

Agyagos Árpád-kori település. Első ismert írásos említése 1258-ből való, Ogegus néven. A neve később változott Agagussá. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokos a Csák és a Pok nemzetségbeliek A Cák család uralmát a 16. századra is átvitte. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével.

2007-ben került át a Kapuvári kistérségből a Sopron–Fertődi kistérségbe, 2013-tól a Soproni járáshoz tartozik.

 
Nepomuki Szt. János-szobor
 
Kálvária-szoborcsoport

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Mentes Alajos (KDNP-FKgP[3]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Szalai Istvánné[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 0,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (14,4% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom (19. század vége) romantikus, műemlék,
  • Népi parasztházak
  • Mária-szobor rokokó, műemlék,
  • Nepomuki Szent János-szobor, klasszicista, műemlék,
  • Szent család-szobor, késő barokk, műemlék,
  • Kálvária szoborcsoport és a stációk, műemlék.
  • Csapó Károly 19-szeres válogatott, magyar bajnoki ezüst- és bronzérmes labdarúgó szülőhelye.

TestvértelepüléseSzerkesztés

Légifotó-galériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Agyagosszergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. Agyagosszergény Helységnévtár

További információkSzerkesztés