Wikipédia

Osli

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Osli község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Osli
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Osli címere
Osli címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállásközség
PolgármesterFodor József (független)[1]
JegyzőDr. Pintér Orsolya
Irányítószám9354
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség878 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 17″, k. h. 17° 04′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 17″, k. h. 17° 04′ 41″
Osli (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Osli
Osli
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Osli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Osli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Hanság déli peremén helyezkedik el.

Északi, nyugati és délnyugati irányból Kapuvárhoz, északkelet felől Csornához, kelet felől pedig Rábatamásihoz tartozó külterületek határolják. Két további szomszédja van még: délkelet felől Szárföld, dél felől pedig Veszkény. A legközelebbi város Kapuvár, mintegy 8 kilométerre délnyugatra.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, a 85-ös főút kapuvári szakasza, illetve Bősárkány felől a 8514-es, Szárföld felől a 8515-ös úton, Kapuvár északi külterületei felől pedig Öntésmajoron keresztül, a 8529-es útból kiágazó 85 117-es számú mellékúton. Az autóbusz-közlekedés jónak mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába.

1978 végéig kisvasúti összeköttetésben állt Kapuvárral, azóta azonban vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Kapuvár vasútállomása.

Története és mai élete szerkesztés

A település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban. A középkorban az Osl nemzetség, majd az ebből leszármazott Pinnyey család birtokolta. 1387-től a Kanizsai család tulajdonába kerül. 1536-ban házasság útján a Kanizsai birtokrészt Nádasdy Tamás szerezte meg. 1681-től a falu az Eszterházyak birtokába került.

 
Falurészlet

Az itt élő emberek életét a Hanság lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.

A XVI. század a falu pusztulását hozta. 1570-ben pestis tört ki, 1594-ben a török csapatok pusztítják el a települést. 1683-ban Kara Musztafa seregei ismét felprédálják. 1694-ben Eszterházy Miklós három évi adómentességet ígérve újratelepíti. A mocsárvilágba ékelt falu lakóinak nehéz körülményeit, szegénységét bizonyítja, hogy egészen 1752-ig minden állami és földesúri teher alól mentességet kaptak. A 18. században mégis megindul a népesség gyarapodása, míg 1728-ban 10 család lakja és 19 család bérlőként jár ide földet művelni, addig 1785-ben már 46 házban 334-en laknak. A fokozatosan növekvő népesség egyre nagyobb területet tisztít meg a láptól, bozóttól, erdőtől és teszi megművelhető termőfölddé.

 
Emlékpark

1768-ban Eszterházy Miklós évi 120 Ft ellenében lemond az úrbéres szolgáltatásokról. A szerződés lehetővé tette, hogy a helyföldeket, réteket, halászóvizeket szabadon használják a lakosok, cserébe csak a gátak karbantartásáról kellett gondoskodni. A 19. század elején az Eszterházyak az irtásföldek nagy részét visszaváltják, majd kész ellenében újra Osli lakosságának rendelkezésére bocsátják. A jó termőtalajon gabonát, takarmánynövényeket termesztettek, hagyományosan nagy jelentőségű volt az állattartás. A falu bevételeit növelte a fekvéséből adódó nagy átmenő forgalom, valamint a Mária-napi búcsúk idegenforgalma. A lakosság többségének nem volt elegendő földje, ezért a hercegi birtokon mezőgazdasági munkásként, napszámosként dolgoztak. Télen az erdőgazdaságban vállaltak alkalmi munkákat. A földbirtok megoszlást nem módosította lényegesen az 1923-ban és 1938-ban végrehajtott földrendezés. A 19. században többször pusztított a kolera, a himlő és a sűrűn egymás mellett álló nádfedeles házak gyakran váltak a tűz martalékává. 1889-ben megalakult az önkéntes tűzoltó-egyesület, amelynek eredményes működését számos elismerő oklevél tanúsítja. A gazdálkodás színvonalának emelését, a művelődést segítették a különböző egyesületek, a Gazdakör, az Önképzőkör, az Asszonyszövetség, a KALÁSZ és KALOT.

 
Az 1956-os emlékmű

1945-ben a földosztás során 1600 hold földet osztottak szét 280 család között. 1948-ban a volt Hangya Szövetkezetből létrejött a helyi földművesszövetkezet. 1959-ben megalakították a Petőfi Termelőszövetkezetet, amihez később hozzácsatolták az Öntési Béke Termelőszövetkezetet. 1976-ban beolvasztották az egyesült Tordosamenti Termelőszövetkezetbe.

1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község. 1990-ben megalakult az önkormányzat.

A helyi munkalehetőséget a termelőszövetkezet és a Florasca KGV jelenti. Az aktív dolgozók nagy része azonban bejárásra kényszerül a megye legkülönbözőbb munkahelyeire. Osliban 1 kft, 13 mezőgazdasági, 11 kereskedelmi és 22 szolgáltató jellegű vállalkozás van. A fő állás mellett majdnem mindenki foglalkozik jövedelem kiegészítésként mezőgazdasági tevékenységgel.

 
Az önkormányzat épülete

Az 1970-es évek legjelentősebb beruházása a helyi törpevízmű megvalósítása volt. 1971-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, és a 80-as évek elejére befejeződött a község területén a járdaépítés. A nagyszabású infrastrukturális beruházások az 1990-es években kezdődtek el. A település bekapcsolódott a Crossbar-hálózatba és már sok család rendelkezik telefonnal. Kiépült a kábeltelevíziós hálózat is. A folyékony kommunális hulladék összegyűjtése a szennyvíz csatornarendszerrel történik. Megoldott a szilárd hulladék összegyűjtése és tárolása.

 
A község címere

1968-ban készült el az óvoda, amely jelenleg a kapuvári Király-tó Óvoda tagintézménye. Jelenleg 2 óvodapedagógus 13 kisgyerekkel foglalkozik.[1] Az iskolai oktatásnak is van múltja Osliban. 1766-ból ismerjük név szerint a falu első tanítóját, Bors Jánost. Az 1900-as évek elején 2 tanító, 1926-tól pedig már 3 tanító foglalkozott a falu gyermekeivel. 1972-ben 2 tanteremmel bővítik ki az általános iskolát, ami lehetővé tette a napközi otthon megszervezését. 1998-ban a 9 tantermes iskolában 11 pedagógus 93 tanulóval foglalkozott. 2008-ban az egyre nehezebb finanszírozási helyzetben elkerülhetetlenné vált a felső tagozat megszüntetése.[2]

 
Az óvoda épülete

A 2016-2017-es tanévben 19 diákja van a megmaradt általános iskolának, akikkel 2 főállású és egy részmunkaidős pedagógus foglalkozik.[3] Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 1958-ban fejeződött be az orvosi rendelő építése. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrház szolgálja, amelyben egy előadóterem és tornaterem is kialakításra került. 2015-2017 között a helyi alapegészségügyi ellátást biztosító épület teljes felújításon esett át. Az épületben található a gyermek és felnőtt orvosirendelő mellett, a helyi intézmények étkeztetését biztosító konyha is.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / Források
Fodor József független 1990 óta Az 1990-es választásról csak a végeredmény ismert.[4]
Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 558 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 493 szavazatot szerzett meg, amivel 88,35 %-os eredményt ért el.[5]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 492 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 405 szavazatot szerzett meg, amivel 82,32 %-os eredményt ért el.[6]
A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 321 érvényes szavazat 100 %-át szerezte meg (érvénytelenül 13 fő szavazott).[7]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 290 érvényes szavazat 100 %-át szerezte meg (érvénytelenül 22 fő szavazott).[8]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 463 érvényesen leadott szavazatból, két (azonos családnevű) jelölt közül 309 szavazatot szerzett meg, amivel 66,74 %-os eredményt ért el.[9]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 403 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 225 szavazatot szerzett meg, amivel 55,83 %-os eredményt ért el.[10]
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 380 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 249 szavazatot szerzett meg, amivel 65,53 %-os eredményt ért el.[1]

Díszpolgárai szerkesztés

  • Dr. Varga József (2020)[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
907
895
875
854
861
882
886
878
20132014201520192020202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 1,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,1% (15,2% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalók, nevezetességek szerkesztés

  • Római katolikus templom (öltöztetős Szűz Mária szobor)
  • Kálvária
  • Milleneumi emlékpark
  • 1956-os emlékmű
  • Világháborús hősök emlékműve
  • Szent Flórián szobor
  • Szent Vendel kápolna
  • Helytörténeti kiállítás
 
A Fő utca és a templom
 
Az oltár a templomban
 
Osli, templom és kálvária légi fotón
 
Osli, templom és kálvária légi felvételen

Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsai János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Esterházy Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A kegyhely kultusza az idők folyamán egyre több embert vonzott, ezért 1748-ban kibővítették a templomot. A kápolnát szentéllyé alakították és ehhez építették a 18 m hosszú és 10 m széles hajót. Az átalakítást Tringer István építőmester végezte el. 1760-ban épült meg a templomtorony, amit 1847-ben magasabbra emeltek. A templom külső falán félköríves fülkében Szent István és Szent László embernagyságú szobra látható, amit Simor János győri püspök adományozott a győri székesegyház darabjaiból. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A templom többi falképét 1856-ban Hohenegger Károly soproni és 1938-ban Pandúr József győri mester készítette.

  • 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján avatták fel az első világháborús emlékművet, ami Baumann Béla kőfaragó és Vörös János szobrászművész alkotása. Az emlékmű a 47 elesettnek állít emléket. Ugyancsak itt helyezték el a második világháború 47 áldozatának emléktábláját 1989-ben.
  • osli-tőzeg:Ritkaságszámba menő savanyú (pH 2-4) síkláptőzeg, amit itt lehet bányászni [4]

Katolikus hitélet szerkesztés

A mai katolikus templomot 1748-ban építették, orgonája 1895-ben került elhelyezésre.[13]

A település plébánosai:[13] szerkesztés

Osli híres szülöttei szerkesztés

  • Itt született Vági Ferenc (1926. március 28. – Budapest, 1996. szeptember 24.) agrárközgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958), az MTA doktora (1973).

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Osliban elkészült az orvosi rendelő (magyar nyelven). kisalfold.hu. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  4. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Megosztom, helytörténet 2020 08 17 09:41: Díszpolgár lett szülőfalujában, Osliban, Varga József (magyar nyelven). KISALFÖLD. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  12. ↑ Osli Helységnévtár
  13. ↑ a b Osli – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  14. ↑ Rólunk – Osli Templom (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
  15. ↑ Bit, Virtual: Elhunyt Bálizs Péter - Győri Egyházmegye (magyar nyelven). gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)[halott link]
  16. ↑ Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Osli&oldid=26728650”