Osli
Osli község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.
Osli | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Kapuvári | ||
Jogállás | község | ||
Jegyző | Dr. Pintér Orsolya | ||
Irányítószám | 9354 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 870 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 45,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 38′ 17″, k. h. 17° 04′ 41″47.638039°N 17.077961°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 17″, k. h. 17° 04′ 41″47.638039°N 17.077961°E | |||
Osli weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Osli témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésMagyarország északnyugati részén, a Hanság déli peremén helyezkedik el.
Északi, nyugati és délnyugati irányból Kapuvárhoz, északkelet felől Csornához, kelet felől pedig Rábatamásihoz tartozó külterületek határolják. Két további szomszédja van még: délkelet felől Szárföld, dél felől pedig Veszkény. A legközelebbi város Kapuvár, mintegy 8 kilométerre délnyugatra.
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton közelíthető meg, a 85-ös főút kapuvári szakasza, illetve Bősárkány felől a 8514-es, Szárföld felől a 8515-ös úton, Kapuvár északi külterületei felől pedig Öntésmajoron keresztül, a 8529-es útból kiágazó 85 117-es számú mellékúton. Az autóbusz-közlekedés jónak mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába.
1978 végéig kisvasúti összeköttetésben állt Kapuvárral, azóta azonban vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Győr–Sopron-vasútvonal Kapuvár vasútállomása.
Története és mai élete
szerkesztésA település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban. A középkorban az Osl nemzetség, majd az ebből leszármazott Pinnyey család birtokolta. 1387-től a Kanizsai család tulajdonába kerül. 1536-ban házasság útján a Kanizsai birtokrészt Nádasdy Tamás szerezte meg. 1681-től a falu az Eszterházyak birtokába került.
Az itt élő emberek életét a Hanság lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.
A XVI. század a falu pusztulását hozta. 1570-ben pestis tört ki, 1594-ben a török csapatok pusztítják el a települést. 1683-ban Kara Musztafa seregei ismét felprédálják. 1694-ben Eszterházy Miklós három évi adómentességet ígérve újratelepíti. A mocsárvilágba ékelt falu lakóinak nehéz körülményeit, szegénységét bizonyítja, hogy egészen 1752-ig minden állami és földesúri teher alól mentességet kaptak. A 18. században mégis megindul a népesség gyarapodása, míg 1728-ban 10 család lakja és 19 család bérlőként jár ide földet művelni, addig 1785-ben már 46 házban 334-en laknak. A fokozatosan növekvő népesség egyre nagyobb területet tisztít meg a láptól, bozóttól, erdőtől és teszi megművelhető termőfölddé.
1768-ban Eszterházy Miklós évi 120 Ft ellenében lemond az úrbéres szolgáltatásokról. A szerződés lehetővé tette, hogy a helyföldeket, réteket, halászóvizeket szabadon használják a lakosok, cserébe csak a gátak karbantartásáról kellett gondoskodni. A 19. század elején az Eszterházyak az irtásföldek nagy részét visszaváltják, majd kész ellenében újra Osli lakosságának rendelkezésére bocsátják. A jó termőtalajon gabonát, takarmánynövényeket termesztettek, hagyományosan nagy jelentőségű volt az állattartás. A falu bevételeit növelte a fekvéséből adódó nagy átmenő forgalom, valamint a Mária-napi búcsúk idegenforgalma. A lakosság többségének nem volt elegendő földje, ezért a hercegi birtokon mezőgazdasági munkásként, napszámosként dolgoztak. Télen az erdőgazdaságban vállaltak alkalmi munkákat. A földbirtok megoszlást nem módosította lényegesen az 1923-ban és 1938-ban végrehajtott földrendezés. A 19. században többször pusztított a kolera, a himlő és a sűrűn egymás mellett álló nádfedeles házak gyakran váltak a tűz martalékává. 1889-ben megalakult az önkéntes tűzoltó-egyesület, amelynek eredményes működését számos elismerő oklevél tanúsítja. A gazdálkodás színvonalának emelését, a művelődést segítették a különböző egyesületek, a Gazdakör, az Önképzőkör, az Asszonyszövetség, a KALÁSZ és KALOT.
1945-ben a földosztás során 1600 hold földet osztottak szét 280 család között. 1948-ban a volt Hangya Szövetkezetből létrejött a helyi földművesszövetkezet. 1959-ben megalakították a Petőfi Termelőszövetkezetet, amihez később hozzácsatolták az Öntési Béke Termelőszövetkezetet. 1976-ban beolvasztották az egyesült Tordosamenti Termelőszövetkezetbe.
1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község. 1990-ben megalakult az önkormányzat.
A helyi munkalehetőséget a termelőszövetkezet és a Florasca KGV jelenti. Az aktív dolgozók nagy része azonban bejárásra kényszerül a megye legkülönbözőbb munkahelyeire. Osliban 1 kft, 13 mezőgazdasági, 11 kereskedelmi és 22 szolgáltató jellegű vállalkozás van. A fő állás mellett majdnem mindenki foglalkozik jövedelem kiegészítésként mezőgazdasági tevékenységgel.
Az 1970-es évek legjelentősebb beruházása a helyi törpevízmű megvalósítása volt. 1971-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat, és a 80-as évek elejére befejeződött a község területén a járdaépítés. A nagyszabású infrastrukturális beruházások az 1990-es években kezdődtek el. A település bekapcsolódott a Crossbar-hálózatba és már sok család rendelkezik telefonnal. Kiépült a kábeltelevíziós hálózat is. A folyékony kommunális hulladék összegyűjtése a szennyvíz csatornarendszerrel történik. Megoldott a szilárd hulladék összegyűjtése és tárolása.
1968-ban készült el az óvoda, amely jelenleg a kapuvári Király-tó Óvoda tagintézménye. Jelenleg 2 óvodapedagógus 13 kisgyerekkel foglalkozik.[1] Az iskolai oktatásnak is van múltja Osliban. 1766-ból ismerjük név szerint a falu első tanítóját, Bors Jánost. Az 1900-as évek elején 2 tanító, 1926-tól pedig már 3 tanító foglalkozott a falu gyermekeivel. 1972-ben 2 tanteremmel bővítik ki az általános iskolát, ami lehetővé tette a napközi otthon megszervezését. 1998-ban a 9 tantermes iskolában 11 pedagógus 93 tanulóval foglalkozott. 2008-ban az egyre nehezebb finanszírozási helyzetben elkerülhetetlenné vált a felső tagozat megszüntetése.[2]
A 2016-2017-es tanévben 19 diákja van a megmaradt általános iskolának, akikkel 2 főállású és egy részmunkaidős pedagógus foglalkozik.[3] Archiválva 2016. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 1958-ban fejeződött be az orvosi rendelő építése. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrház szolgálja, amelyben egy előadóterem és tornaterem is kialakításra került. 2015-2017 között a helyi alapegészségügyi ellátást biztosító épület teljes felújításon esett át. Az épületben található a gyermek és felnőtt orvosirendelő mellett, a helyi intézmények étkeztetését biztosító konyha is.[2]
2024-ben elhunyt a községet akkor 34 éve irányító Fodor József polgármester.[3]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésNév | Jelölő szervezet | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Fodor József | független | 1990–2024[3] | Az 1990-es választásról csak a végeredmény ismert.[4] |
Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 558 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 493 szavazatot szerzett meg, amivel 88,35 %-os eredményt ért el.[5] | |||
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 492 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 405 szavazatot szerzett meg, amivel 82,32 %-os eredményt ért el.[6] | |||
A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 321 érvényes szavazat 100 %-át szerezte meg (érvénytelenül 13 fő szavazott).[7] | |||
A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 290 érvényes szavazat 100 %-át szerezte meg (érvénytelenül 22 fő szavazott).[8] | |||
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 463 érvényesen leadott szavazatból, két (azonos családnevű) jelölt közül 309 szavazatot szerzett meg, amivel 66,74 %-os eredményt ért el.[9] | |||
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 403 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 225 szavazatot szerzett meg, amivel 55,83 %-os eredményt ért el.[10] | |||
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 380 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 249 szavazatot szerzett meg, amivel 65,53 %-os eredményt ért el.[11] | |||
Fidesz-KDNP | A 2024. június 9-én megtartott választáson a 496 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 258 szavazatot szerzett meg, amivel 52,02 %-os eredményt ért el.[12] |
Díszpolgárai
szerkesztés- Dr. Varga József (2020)[13]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 907 | 895 | 875 | 854 | 861 | 882 | 886 | 878 | 870 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 1,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,1% (15,2% nem nyilatkozott).[14]
Látnivalók, nevezetességek
szerkesztés- Római katolikus templom (öltöztetős Szűz Mária szobor)
- Kálvária
- Milleneumi emlékpark
- 1956-os emlékmű
- Világháborús hősök emlékműve
- Szent Flórián szobor
- Szent Vendel kápolna
- Helytörténeti kiállítás
- Hanság
- Fertő-Hanság Nemzeti Park
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsai János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Esterházy Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A kegyhely kultusza az idők folyamán egyre több embert vonzott, ezért 1748-ban kibővítették a templomot. A kápolnát szentéllyé alakították és ehhez építették a 18 m hosszú és 10 m széles hajót. Az átalakítást Tringer István építőmester végezte el. 1760-ban épült meg a templomtorony, amit 1847-ben magasabbra emeltek. A templom külső falán félköríves fülkében Szent István és Szent László embernagyságú szobra látható, amit Simor János győri püspök adományozott a győri székesegyház darabjaiból. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A templom többi falképét 1856-ban Hohenegger Károly soproni és 1938-ban Pandúr József győri mester készítette.
- 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján avatták fel az első világháborús emlékművet, ami Baumann Béla kőfaragó és Vörös János szobrászművész alkotása. Az emlékmű a 47 elesettnek állít emléket. Ugyancsak itt helyezték el a második világháború 47 áldozatának emléktábláját 1989-ben.
- osli-tőzeg:Ritkaságszámba menő savanyú (pH 2-4) síkláptőzeg, amit itt lehet bányászni [4]
Katolikus hitélet
szerkesztésA mai katolikus templomot 1748-ban építették, orgonája 1895-ben került elhelyezésre.[15]
A település plébánosai:[15]
szerkesztés- Klein Henrik (1808-1812)[16]
- Sumichráth József (1812-1845)
- Jáky Ferenc (1845-1885)
- Hegedüs Gáspár (1885-1908)
- Havranek Viktor (1908-1909)
- Hegedüs József (1909-1911)
- Kvidesz Géza (1911-1937)
- Eőry János (1937-1946)
- Varga Sándor (1946-1955)
- Koloszár Antal (1955-1977)
- Horváth Ferenc (1977-1991)
- Ratatics Ferenc (1991-2001)
- Bálizs Péter (2001-2011)[17]
- Dr. Szaradics József (2013-)[18]
Osli híres szülöttei
szerkesztés- Itt született Vági Ferenc (1926. március 28. – Budapest, 1996. szeptember 24.) agrárközgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1958), az MTA doktora (1973).
Források
szerkesztés- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Zsolt írásának átdolgozásával.
- Helyi önkormányzati választási eredmények
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Osliban elkészült az orvosi rendelő (magyar nyelven). kisalfold.hu. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ a b Attila, Cs Kovács: KISALFOLD - Elhunyt Osli polgármestere, Fodor József (magyar nyelven). KISALFOLD - Elhunyt Osli polgármestere, Fodor József, 2024. november 12. (Hozzáférés: 2024. november 15.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Osli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Osli települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Megosztom, helytörténet 2020 08 17 09:41: Díszpolgár lett szülőfalujában, Osliban, Varga József (magyar nyelven). KISALFÖLD. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
- ↑ Osli Helységnévtár
- ↑ a b Osli – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
- ↑ Rólunk – Osli Templom (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Bit, Virtual: Elhunyt Bálizs Péter - Győri Egyházmegye (magyar nyelven). gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. május 21.)[halott link]
- ↑ Győri Egyházmegye. gyor.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)