Csorna

magyarországi város Győr-Moson-Sopron megyében

Csorna (németül: Gschirnau) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járás székhelye. A megye ötödik legnépesebb települése, „a Rábaköz fővárosa.” Területe a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Hozzá tartoznak Földsziget, illetve Csatárimajor külterületi városrészek is.

Csorna
Premontrei prépostság
Premontrei prépostság
Csorna címere
Csorna címere
Csorna zászlaja
Csorna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállás város
Polgármester Dr. Bónáné dr. Németh Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 9300
Körzethívószám 96
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 228 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség113,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület91,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csorna (Magyarország)
Csorna
Csorna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 00″
Csorna (Győr-Moson-Sopron megye)
Csorna
Csorna
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Csorna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorna témájú médiaállományokat.
A csornai Premontrei Prépostság légi képe
A Jézus szíve katolikus templom Csorna belvárosában
A csornai Margit Kórház madártávlatból

FekvéseSzerkesztés

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik, külterülete északnyugati irányban mélyen (egyetlen helyen, pontszerűen még az országhatárral is érintkezően) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.

Szomszédait, közigazgatási területének részint a kiterjedt volta, részint a meglehetősen szabálytalan alakja miatt nehéz definiálni. Észak felől a legközelebbi szomszédja Bősárkány, északkelet felől Maglóca és Barbacs, délkelet felől Dör és Rábapordány, dél felől Pásztori és Szilsárkány, délnyugat felől Bogyoszló és Jobaháza, nyugat felől Farád, északnyugat felől pedig Acsalag.

Északnyugati irányból ugyanakkor egy keskeny nyéllel a város területéhez kapcsolódik Földsziget is, ez a településrész pedig határos még Jánossomorja, Rábatamási, Osli községekkel és Kapuvárral is.

MegközelítéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

Kelet-nyugati irányból a város két legfontosabb megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút és az annak tehermentesítésére épült M85-ös autóút. Előbbieket észak-nyugati irányban itt keresztezi a Rédicstől Mosonmagyaróvárig húzódó 86-os főút és annak gyorsforgalmi kísérője, az M86-os autóút; az említettek az ország minden tája felől könnyű elérést biztosítanak a Csornára igyekvőknek.

A környező kisebb települések közül Dörrel a 8422-es, Barbaccsal a 8512-es, Acsalaggal és Maglócával a 8513-as utak kötik össze; Földszigeten kelet-nyugati irányban a 8514-es út halad keresztül.

Kerékpárút köti össze Faráddal.

VasútSzerkesztés

Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon, melyek közös szakaszát szolgálja ki Csorna vasútállomás. Utóbbi a város belterületének déli részén létesült, a 86-os főút vasúti keresztezésétől keletre; közúti elérését a főútból keletnek kiágazó 84 308-as számú mellékút teszi lehetővé. A soproni vonalnak még egy megállóhelye volt Csorna területén, a 8422-es út vasúti keresztezése mellett kialakított Dör megállóhely, de ott már megszűnt a személyforgalom.

TörténeteSzerkesztés

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település. A leletek alapján többször elnéptelenedett az idők során, ám a 10. századtól kezdve folyamatosan lakott település. Az i. e. 56. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus római császár uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannonia néven a birodalom része lett. Az ebből az időszakból származó Mithrász-szobor kiemelkedő fontosságú régészeti lelet. Mivel a népvándorláskorban az itt állomásoztatott római légiókat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták Itáliába, és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült hun fejedelmi diadém, amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A város területén ekkoriban avarok is éltek, akikről a Laky Döme utcában feltárt avar kori sír is tanúskodik.

Árpád-korSzerkesztés

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.” Csorna területén három honfoglalás kori magyar temetkezési helyet is sikerült feltárniuk a régészeknek: a leghíresebb ezek közül a premontrei rend birtokán, a Süly-hegyen talált nő sírja, aki gazdag lehetett, mivel sírja lóáldozat maradványait is rejtette. Az Eperjes dombon több lovas sírt tártak fel a régészek, melyekből Péter magyar király dénárjai kerültek elő.

Csorna első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak. A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna. A név eredetére többféle elképzelés létezik: az egyik szerint az Osl nemzetség ősének, Sur vezérnek a nevéből származik, a másik szerint szláv eredetű, és jelentése „fekete”.[3]

ÚjkorSzerkesztés

A törökök 1542-ben feldúlták a várost, majd egy évvel ezután elindították hadjáratukat a Rábaközben. Győr várának elestekor a várost ismét súlyos pusztítás érte a törökök által. A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt.

A városban az első céheket az 1660-as években alapították, csizmadia, mészáros, fegyverkovács, szűcs, szabó, takács és varga iparosok. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban.

A török haderő Bécs második ostromának idején ismét elpusztította Csornát. Jány Ferenc prépost a népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest hozott ide. A 17. század közepétől kezdve a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ütközeteiben 46 csornai honvéd vett részt. Itt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege „a nagyutcai kertek alján” (a mai Kmety György utca vonalán) vonult be hajnalban déli irányból a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett Franz Wyss császári dandártábornok is. Az ütközetben tevékeny szerepet vállalt a premontrei rend is: Laky Dömötör vezetésével féltucatnyi harcképes szerzetes szabadcsapatot szervezett a környékbeli falvak lakosságából. A szabadcsapat „befuserált” a császári seregnek, ami nagyban hozzájárult a győzelemhez. A temetőben két emlékmű is utal a csatára, és itt található Wyss sírja is. A Dreissiger-ház falán két (a csatában a házba belőtt) ágyúgolyó közt emléktábla látható.

Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai képe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

20. századSzerkesztés

Az első világháborúban 220 csornai veszett oda. A városi kórházat kisegítő hadikórházzá nyilvánították és itt ápolták a polgárok mellett a sérült katonákat is.[4] A Tanácsköztársaság alatt a Szamuely Tibor vezette vörösterroristák rögtönítélő bíróság elé állítottak, majd 1919. június 9-én, pünkösdhétfőn a város főterén, a premontrei templom előtt nyilvánosan felakasztottak hét, „ellenforradalmi szervezkedéssel” vádolt embert; a hozzátartozókat, valamint a város és a környező települések lakosságát pedig a kivégzés végignézésére kényszerítették.[5]

A második világháborúban a város lakosságából 141 katonai és polgári személy vesztette életét, valamint a város zsidó lakosságának csaknem egésze elpusztult.[6]

Csornát 1971. április 25-én az a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment át a település: megháromszorozódott az iparban foglalkoztatottak száma, több mint 400 munkahely létesült az oktatás, a kereskedelem és a vendéglátás területén. 1971-től kezdve a városban többen telepedtek le, mint amennyien elvándoroltak onnan.

A rendszerváltás utánSzerkesztés

A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

Átmenő közúti (benne nagyon jelentős nemzetközi kamion-) forgalma országos szinten is az egyik legterheltebb településsé degradálta a várost. A 2015 szeptemberében átadott, Csornát elkerülő M85-M86 gyorsforgalmi útszakasz részben javította a város közlekedési viszonyait.

Habár még nem adták át az M85-ös autóút Sopronig tartó szakaszát, a tranzitforgalom ki van tiltva a városból.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

 
A város főutcája (a 85-ös és 86-os főutak közös szakasza)
 
A Mártírok tere
 
Országos Mentőszolgálat csornai mentőállomása
  • 1990–1992: Búzás Károly (KDNP)[7]
  • 1992–1994: Krassné Bokori Márta (KDNP)
  • 1994–1998: Papp József (MSZP)[8]
  • 1998–2002: Papp József (MSZP)[9]
  • 2002–2006: Papp József (MSZP)[10]
  • 2006–2010: Dr. Turi György (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2010–2014: Dr. Turi György (Csornai Polgári Egyesület)[12]
  • 2014–2019: Dr. Bónáné dr. Németh Katalin (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2019-től: Dr. Bónáné dr. Németh Katalin (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63%, református 1,2%, evangélikus 3,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,6% (26,6% nem nyilatkozott).[14]

TemplomaiSzerkesztés

Csornai Premontrei PrépostságSzerkesztés

A középkori Magyarországon a premontrei rend egyik legfontosabb prépostsága. Az 1180-as években alapították Szent Mihály tiszteletére. 1578-ban újjáépítették, majd 1774-86 között Haubt morva építész barokk stílusban alakította át. A kolostorban működő rendet többször feloszlatták, mindezek ellenére még a török időkben is működött. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. Ma a rendházban működik a Csornai Múzeum, amelyben a Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét bemutató állandó kiállítás mellett a premontrei prépostok portréit és a rend egyházi kincseit bemutató egyházművészeti kiállítás látogatható. A rendház falán dombormű őrzi az 1848/49-es szabadságharcban részt vett kanonokok:

  • Kulcsár Fábián
  • Pozsgai Dózsa
  • Laky Demeter
  • Simon Vince
  • Sebesy Kálmán emlékét.

Premontrei Prépostság és Nagyboldogasszony SzékesegyházSzerkesztés

Csornai evangélikus templomSzerkesztés

Jézus Szíve-plébániatemplomSzerkesztés

A templomot 1938-ban szentelték fel. Érdekessége, hogy szentélyéhez az 1941-ben megrendezett magyar egyházművészeti kiállításon Aba-Novák Vilmos festőművész bemutatta a templom szentélyébe készített freskótervének temperaváltozatát, Jézus szent szíve címmel, de a kivitelezésre nem kapott megbízást. Később Nagy Sándor gödöllői festőművész az Országos Egyházművészeti Tanácsnak 1942-ben benyújtott freskótervét mind a Tanács, mind a megyés püspök elfogadta, s a művésszel 1942 júniusában kötöttek szerződést, amely szerint hat részletben összesen 11 700 aranypengő tiszteletdíjat fizettek ki az elkészített munkáért. Az összeg magában foglalta a tervek, kartonok elkészítésének és a festékanyag beszerzésének költségeit is. Az állványozás, a vakolás és az ahhoz szükséges anyagköltség a megbízót terhelte. A művész két év garanciát vállalt a freskó tartósságáért.

Őrangyal-temetőkápolnaSzerkesztés

Szent Antal-temetőkápolnaSzerkesztés

Szent Ilona-plébániatemplomSzerkesztés

Először egy, a győri káptalanban írt végrendelet említi 1281-ben. 1790-ben gyújtogatás következtében leégett, az épület teljesen megsemmisült.

IskolákSzerkesztés

  • Soproni Szakképzési Centrum Hunyadi János Technikum
  • Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola
  • Soproni Szakképzési Centrum Csornai Kossuth Lajos Szakképző
  • Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakiskola és Kollégium
  • Kerényi György Művészeti Iskola
  • Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola
  • Timaffy László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Kulturális életSzerkesztés

 
Városi könyvtár épülete

LátnivalókSzerkesztés

  • Nagy Sándor freskói: Jézus Szíve plébániatemplom
  • Csornai Múzeum: helytörténeti és néprajzi gyűjtemény a premontrei prépostság épületében
  • Második világháborús emlékmű
  • Mária-oszlop
  • Csornai Aquatermál Fürdő és Kemping
  • Fónyi Géza festő- és mozaikművész mozaikja a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium külső falfelületén
  • Interaktív kiállítás a Hanság élővilágáról a Művelődési Központban (2011-ben készült, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható)

Híres csornaiakSzerkesztés

Itt születtek:

KépekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. A reformációtól napjainkig. Szombathely-lutherán. [2018. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
  4. Csorna története. (Hozzáférés: 2013. március 28.)
  5. Élő Anita: A hét elszáradt akác legendája: a 100 éve történt csornai kivégzés hatása az 1945-ös hatalomátvételre (magyar nyelven). Válasz Online, 2019. június 9. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
  6. Csorna város története. [2013. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  7. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  9. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  11. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  12. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  13. Csorna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  14. Csorna Helységnévtár
  15. Veréb fesztivál. [2012. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 6.)
  16. a b c d e Testvérvárosaink. csorna.hu. Csorna Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. május 3.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Csorna témájú médiaállományokat.