Főmenü megnyitása

A Csornai Múzeum a Rábaköz történeti, néprajzi értékeit bemutató gyűjtemény. Csornán, a Csornai Premontrei Prépostság épületének több évszázados falai között kapott otthont 1969-ben. Az első rendház 1180 körül épült, a jelenlegi késő barokk stílusú formáját 1802-1808 között nyerte el, amikor egy tűzvész nyomán újraépítették.

Csornai Múzeum
A premontrei rendház és templom
A premontrei rendház és templom
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Csorna
Magyarország
Cím 9300 Csorna, Szent István tér 34.
Alapítva 1969.
Elhelyezkedése
Csornai Múzeum (Győr-Moson-Sopron megye)
Csornai Múzeum
Csornai Múzeum
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 17° 15′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 45″, k. h. 17° 15′ 01″
A Csornai Múzeum weboldala

A múzeum elődeiSzerkesztés

A mai Csornai Múzeum előfutárának tekinthető Fekete József polgári iskolai rajztanár iskolai néprajzi gyűjteménye, melyet a diákok bevonásával létesített. A gyűjtemény őrizte a Csornán és a környező községekben előkerült leleteket. A második világháború idején az iskolai gyűjtemény elveszett, mindössze néhány pásztorfaragást őrzött meg Király Iván tanár, az ő hagyatékából kerültek vissza 1987-ben Csornára.

Hivatalosan először Csorna község elöljárósága 1948. március 28-án Rábaközi Tájmúzeum létrehozása iránti kérelemmel fordult dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszterhez. Bár a gyűjtőmunka elindult, a múzeum elhelyezése nehézségekbe ütközött. Az 1950-es, majd 1960-as évek második felében is szorgalmazták Csorna és a Rábaköz községeiben a történeti és néprajzi értékek felkutatását. A gyűjtés célja az volt, hogy az országnak ez a nagy hagyományú tájegysége a Rábaköz – Csorna központtal mielőbb múzeumi közgyűjteménnyel rendelkezzék. Bősze Antal néptanító–– fáradhatatlanul járta a rábaközi falvakat és lelkesen gyűjtötte a rábaközi népélet tárgyi és írásos emlékeit. Szakmai segítséget Németh Imre néprajzkutatótól, a győri Xántus János Múzeum muzeológusától kapott.

A múzeum történeteSzerkesztés

A tényleges múzeumalapítás az 1969-es évhez köthető. Ekkor helyezte a Xantus János Múzeum igazgatója Csornára Szalontay Juditot, a későbbi néprajzos múzeumigazgatót és bízta meg a gyűjtemény kezelésével, a néprajzi és helytörténeti gyűjtés folytatásával. A leendő Helytörténeti Gyűjtemény elhelyezését a Premontrei Rendház földszintjén biztosították, a bemutatkozó kiállítás ünnepélyes megnyitására 1969. június 22-én került sor. A kiállítás régészeti, néprajzi tárgyainak többségét ekkor még a Xantus János Múzeum kölcsönözte. 1969. november 24-én engedélyezte az Országos Múzeumi Szakfelügyelet és a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya helyszíni szemle és szakvélemény alapján a Csornai Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény működését.

Idővel jelentősen gyarapodott a múzeum saját gyűjteménye, a kiállítótér területe pedig megsokszorozódott. A múzeum történetében 1978-tól lehetőség nyílt korszerű raktár,– adattár, fotótár, és múzeumi szakkönyvtár elhelyezésére, kialakítására. A kezdeti 1410 darab tárgyi emlék 1995-re 9738 darabra duzzadt, és ekkorra a múzeumi szakkönyvtár kötetszáma elérte a 3718 kötet.

Az állandó kiállításSzerkesztés

A múzeum állandó kiállításának címe: "Csornai vásárok és mesterségek" a városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben.

A helytörténeti állandó kiállítás a város céhes emlékeiből mutat be régi tárgyakat. Az évszámos céhládák, oklevelek, vándorkönyvek, veretes pecsétnyomók a mozgalmas iparos életről tanúskodnak. A kézművesek világát idézik a bemutatott hajdani eszközök. Voltak a vidéknek olyan híres mesterei, akiknek hírneve túljutott megyehatárokon. Műhelyük felszerelésével, valamint valamikori termékeikkel is megismerkedhetünk. A múlt századi szatócsbolt teljes berendezésének életszerű bemutatása a település kereskedelmi múltjából részleteket tár fel.

A Csornai Helytörténeti Múzeum leggazdagabb része a néprajzi gyűjteménye. A rábaközi paraszti életmódot, lakberendezést a tárgyak tömkelege színesíti. Külön figyelmet érdemel a 18. századi mestergerenda, a faragott és festett parasztbútorok, valamint a változatos népi hímzőkultúrát őrző lakástextilek (lepedőszélek, párnavégek, törülközők).

A csornai népviselet színpompás részleteivel is megismerkedhet a látogató. Az ünnepi selyemviselet darabjai: A „puruc”, a kötény, a vállkendő, a „pillangós bársonykobak”, a csornai „metéléses kendő”, a „bökös harisnya” a rábaközi ünnepnapok színes életét idézi fel.

Hertay Mária Munkácsy-díjas grafikusművész állandó kiállítása a préposti díszlépcsőház falain és a préposti kápolnában kapott helyet. A művésznő grafikáiból és tűzzománcaiból látható válogatás méltó környezetben mutatja be Hertay Mária különböző technikával készített, aprólékos, finom kidolgozású természetábrázolásait, és bibliai témájú műveit.

A Premontrei Prépostság festett kazettás mennyezetű egykori könyvtártermében a premontrei prépostok portréit és a szerzetesrend díszes miseruháit, liturgikus tárgyait tekintheti meg a látogató.

A prépostság ódon falai között a gazdag hagyományokban tehetünk érdekes tudásfejlesztő sétát. Megismerhető a vidék múltja, annak hétköznapjai és ünnepei, amiből a tájék jelene is táplálkozik.

ForrásokSzerkesztés

  • Gülch Csaba: Az élet múzeuma cikke alapján Hétvégi Múzeumi Magazin 2003.
  • Magyarország múzeumai, Vincze Kiadó, Budapest, 1998, ISBN 963-9069-99-X

További információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés