Főmenü megnyitása

Pleszkán Frigyes (Csorna, 1959. július 1.Budapest, 2011. február 14.) magyar dzsesszzongorista. Beceneve: Frici.[1] Stílusára Oscar Peterson volt nagy hatással.

Pleszkán Frigyes
Koncert a Magyar Rádió márványtermében, 2006. december 22.
Koncert a Magyar Rádió márványtermében, 2006. december 22.
Életrajzi adatok
Született 1959. július 1.
Csorna
Elhunyt 2011. február 14. (51 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Hangszer zongora
Tevékenység zeneművész

ÉletpályájaSzerkesztés

8 éves korában kezdett zongorázni. Klasszikus zenét Péterffy Máriától, jazzt édesapjától tanult. 1973-ban, még 14 éves kora előtt vendéghallgatóként vették fel a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazztanszakára, ahol tovább tanult 1977 és 1980 között. Tanárai Gonda János és Szakcsi Lakatos Béla voltak. Gonda János az 1965-ben indult tanszak egyik legnagyobb tehetségének tartotta Pleszkánt.[2] Tizenegy éves korában a rádióból felvette Oscar Peterson budapesti koncertjének felvételét. Peterson nagy hatással volt Pleszkánra, akit gyakran neveztek "a magyar Oscar Petersonnak".[3] Csodagyerekként hirdették, amikor 17 éves korában részt vett a finnországi Pori Jazz fesztiválon.

A jazz mellett más műfajokban is játszott: 1978 - 1979-ben Pleszkán a Láma együttes tagja volt; kísérte Soltész Rezsőt és Bontovics Katit is; zongorázott a GM 49 1985-ös Digitális Majális című lemezén.[4] Főleg megélhetési okokból sokat játszott („vendéglátózott”) Svájcban, de az 1990-es években gyakran itthon is fellépett.

A Pleszkán trióSzerkesztés

Az 1980-as évek elején megalakította saját zenekarát, a Pleszkán Triót, Németh Tamás dobossal és Gayer Ferenc bőgőssel. 1985-ben Gonda Jánossal és Kruza Richárddal közösen készített lemezt. 1995-ben jelent meg Fingerprints címmel első saját albuma, amelyen ismert számok feldolgozásai, valamint saját szerzeményei hallhatók. Az 1996-os Second Step kizárólag Pleszkán saját szerzeményeit tartalmazta. Az album elkészítésében Hárs Viktor (bőgő) és Sramkó János (dob) működött közre. A Pleszkán trió sikerrel debütált a 2005-ös Sziget Fesztiválon. Új triójában fúvós- és ütőhangszeres partnereivel merőben új irányokat nyitott, eredeti szerzeményekből álló, műfajokon túli zenéjével.[5]

HalálaSzerkesztés

Megdöbbentő módon, 79 késszúrással öngyilkosságot követett el 2011 februárjában.[6]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • a Ki mit tud? vetélkedőben a szólóhangszer kategóriában első díj (1977)
  • Kaliszban (Lengyelország) a nemzetközi jazz-zongorista versenyen II. díj és a sajtó különdíja (1978)

DiszkográfiaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Gonda János: Jazz, Történet - elmélet - gyakorlat. Zeneműkiadó, Budapest 1979.
  • regiolapok.hu
  • Székely András (szerk.): Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. 365. old.
  • allmusic.hu
  • [1]
  • zene.hu

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés