Magyar Nemzeti Múzeum

országos múzeum Budapesten

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete Budapest VIII. kerületében, a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837–47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.[1]

Magyar Nemzeti Múzeum
A múzeum bejárati homlokzata és lépcsősora
A múzeum bejárati homlokzata és lépcsősora
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Alapítva 1802
(1807 nemzeti tulajdonba vétel)
Tömegközlekedés Kálvin tér:

47, 48, 49
72, 83
9, 15
Igazgató Hammerstein Judit
Építész(ek) Pollack Mihály
Elhelyezkedése
Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest belső részének)
Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Nemzeti Múzeum
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 03′ 46″
Térkép
A Magyar Nemzeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Nemzeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Elődjei szerkesztés

 
Magyar Nemzeti Múzeum a környező épületekkel

Már a 14. századtól létrejöttek gyűjtemények, amelyek a magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit őrizték, ezek rendre királyi gyűjtemények voltak. Mátyás már képzőművészeti anyagot is gyűjtött. A török uralom alatt a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át, a Thurzók, Zrínyiek, Nádasdyak kincsei. A 18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjtemények Debrecenben, Pápán és Sárospatakon.

A felvilágosodás és romantika hatására Európa-szerte nemzeti múzeumok létesültek, elsőként a British Museum, melyek a nemzet történeti és művészeti értékeit és alkotásait gyűjtötték. Az 1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.

Története szerkesztés

Alapítása szerkesztés

 
A Nemzeti Múzeum a Reformkorban, Ludwig Rohbock metszete
 
A Múzeum a 20. század elején

1802-ben gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amely Európa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az 1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. A legelső adományozó Kindli Ferenc szűcsmester volt; 1831-ig 231-en adakoztak, ám közülük csak 29 volt arisztokrata. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbi Természettudományi Múzeum alapját 1808-ban. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá például Jankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez 1832-ben. 1846-ban Pyrker János László képzőművészeti gyűjteménye került az intézmény tulajdonába, ebből született a későbbi Szépművészeti Múzeum.

Az önálló épület szerkesztés

A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832–36-os országgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját, Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzat timpanonjának kompozícióját Ludwig Schaller (1804–1865) müncheni szobrász dolgozta ki. Magukat a szobordíszeket az ebben az időszakban Milánóból átmenetileg Pestre költözött Rafael Monti olasz szobrász faragta ki, ezért a művet általában neki tulajdonítják.[2] Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak a Dunát, a bal sarokban lévő a Drávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór allegorikus freskói díszítik.

Az 1848-as forradalom szerkesztés

 
Kossuth Lajos kortesmenete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben

A múzeum jelentős szerepet játszott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, a mai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartják.

A múzeum története napjainkig szerkesztés

 
A Nemzeti Múzeum 1885-ben – Molnár József alkotása
 
Légifotó
 
A lépcsőház

A 19. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mint Kubinyi Ágoston, Rómer Flóris, Hampel József és Pulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben az Iparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, a Szépművészeti Múzeum.

A Tanácsköztársaság leverése után a magyar fővárost megszálló román katonai alakulatok 1919. október 5-én megkísérelték eltulajdonítani a Nemzeti Múzeum kincseit, amit Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott. 1926–27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerült Lechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.

Az 1949-es múzeumi törvény kimondta a Néprajzi és a Természettudományi Múzeum különválását és a Széchényi Könyvtár önállósodását. Az 1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum és a monoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig az esztergomi Vármúzeum.

Az intézmény vezetői szerkesztés

Az épület leírása szerkesztés

Alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül két szimmetrikusan elhelyezett udvaralap. Enfilade-ot is találunk az épületben. Reprezentatív térsora van. A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez.

Az állandó kiállítások szerkesztés

Római kőtár (lapidárium) szerkesztés

A Magyar Nemzeti Múzeum római lapidáriuma, a római kori kőemlékek gyűjteménye a múzeum főépületének déli udvara alatt, a pince-rendszer egyik nagyobb helyiségében található. A kiállítás az ókori Pannónia területén talált számos római kőmaradvány jellemző darabjait mutatja be, főleg sírköveket, szarkofágokat.[9]

A kőfaragványok és felirataik számos információt szolgáltatnak a mai Dunántúlnak nagyjából megfelelő tartomány korabeli társadalmáról, a római hódítók és a bennszülött lakosság együttéléséről, temetkezési szokásairól és ruhaviseletéről.

Múzeumkert szerkesztés

 
Arany János szobra

A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-ben Wagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek a terveit Pecz Ármin készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert 1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) között Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is szerepelt.

A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-ban Berzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-ben Kazinczy Ferencé, mindkettő Vay Miklós alkotása. A kertben található még Kisfaludy Károly és Kisfaludy Sándor, a természettudós Herman Ottó, az 1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője, Alessandro Monti és Józef Wysocki, valamint Giuseppe Garibaldi szobra.

A legjelentősebb emlékmű, Arany János három és fél méteres ülőszobra (Toldi Miklós és Piroska; főbb műveinek szereplői mellékalakjaival, Strobl Alajos alkotása) 1893 óta díszíti a múzeumkertet;[10] 2017. szeptember 7-én restaurálás céljából elszállították a szoborcsoportot, s a tervek szerint 2018 elején került vissza megújult állapotában.[11][12] Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik. 1890. március 15-én Petőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel, Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.

Szervezeti egységei szerkesztés

 
A MNM esztergomi vármúzeumának bejárata
  • Régészeti Főosztály
  • Középkori Főosztály
  • Újkori Főosztály
  • Legújabbkori Főosztály
  • Történeti Fényképtár
  • Éremtár
  • Történelmi Képcsarnok
  • Központi Könyvtár
  • Központi Adattár és Informatikai Főosztály
  • Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztály
  • Közművelődési Főosztály

Tagintézményei szerkesztés

A kormány 1543/2012 (XII.4.) határozatában közzétett döntése szerint az alábbi muzeális intézmények is a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében folytatják korábbi tevékenységüket 2013 január 15-től:

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alkotások honlapja :: Magyar Nemzeti Múzeum, BÉK -- a Budapesti Építész Kamara honlapja. Hozzáférés ideje: 2009. március 27. 
  2. Köztérkép: A Nemzeti Múzeum timpanonjának díszítőszobrai
  3. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  4. Varga Benedek a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója. [2016. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  5. L. Simon László lett a Nemzeti Múzeum főigazgatója
  6. https://444.hu/2023/11/06/l-simon-laszlo-a-kirugasarol-a-dontest-tudomasul-veszem-azonban-elfogadni-nem-tudom-azt
  7. https://444.hu/2023/11/09/regi-fideszes-kadert-ultettek-l-simon-laszlo-helyere-a-magyar-nemzeti-muzeum-elen
  8. https://telex.hu/kult/2024/02/27/hivatalos-demeter-szilard-a-magyar-nemzeti-muzeum-uj-igazgatoja
  9. A római kőtár a Commonson
  10. Arany János-szobor, Budapest. vendegvaro.utazom.com (magyarul) arch
  11. Origo: Elszállították a Nemzeti Múzeum kertjéből az Arany János-szoborcsoportot. MTI/Lakatos Péter. origo.hu. (magyarul) Budapest: New Wave Media Group Zrt. (2017. szeptember 7.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 10.)
  12. Visszaérkezett a Múzeumkertbe az Arany János-szoborcsoport. mnm.hu. Magyar Nemzeti Múzeum, 2018. január 31. (Hozzáférés: 2022. március 8.)[halott link]
  13. a b c Hivatalos Értesítő 5. szám, A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2013. január 25., péntek, 798. o.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés